Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Nagy Zoltán–Andrássy Katalin–Kovács Edit: Nyomelemek a tiszántúli gyógyvizekben

Hidrológiai Közlöny 1950. 6. sz. 519 VÍZKÉMIA Nyomelemek a tiszántúli gyógyvizekben* T) I!. N A G V /, (> I, T A X. I) li. A N 1) l< A S H Y K A T A L 1 N, F. K O V A 0 S EDI T Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézete Az ásvány- és gyógyvizekben a makro-inenynyiségben jelenlevő alkatrészeken kíviil még kisebb mennyiségben mikro-és ultramikro elemek (nyomelemek) is mindig előfordulnak. A makro-alkatrészek minősége és mennyisége általában meghatározza a víz vegyi típusát és várható gyógyhatását, de számításba kell vennünk a mikro- és ultramikro-elemek előfordulását is. mint gyógytényezőt, mint a vizek komplex hatásának egyik lehetséges forrását [1, 2, 3, 6], A balneoterápia jelenlegi állása mellett a nyomelemek közül gyógyhatás szempontjából elsősorban a rádium (Ra), a radon (Kii) és tórium (Th) jelentős, valamint az arzén (As), fluor (F), vas (Fe), jód (.1) és a kén (S), amelyeknek már* igen kis mennyiségben is élettani hatás tulajdonítható [3, 6|. Fenti elemeket tartalmazó vizektől terápiás hatás is várható [3], Továbbá figyelembe kell vennünk még azokat a nyomelemekét is. amelyek a szervezetben létfontosságú szerepet töltenek be. Ezek a réz (Cu), kobalt (Co), mangán (Mn), molibdén (Mo) ? és cink (Zn) |2, 5, f»j. Az utóbbiak vizsgálatát a tiszántúli gyógyvizekben mi is elsődleges fontosságúnak tartottuk. A felsoroltakon kívül még igen sok fémnyom előfordulhat a vizekben, amelyek élettani és balneoterápiai hatásáról még keveset tudunk [1, 6]. A nyomelemek, különösen az ultramikroelemek kimutatására és meghatározására egyre inkább törekednünk kell. Ebben az irányban a további mélyreható kutatást minden szerző szükségesnek és fontosnak tartja. A balneoterápiai kutatások korszerűbb iránya, az emberi szervezet és a fürdőzés közötti kölcsönhatást dinamikusan szemléli. Ujabb kísérleti adatok szerint ugyanis az alkalikus termális vizekben a bőr, az egyes ionok (főleg kationok) részére permeabilissá válik és így feltehető, hogy a fémnyomok is bejuthatnak a bőrbe, és ott ma még kevéssé ismert mechanizmus folytán hatást fejthetnek ki életfontosságú folyamatokban [1, 6], Nem kevésbé fontos szere]) juthat a nyomelemeknek akkor is, ha ivókúra formájában, mint könynyen felszívódható ionok kerülnek a szervezetbe. Az emissziós színképelemzés általánosan ismert és biztos eljárás az ásványvizek ultramikrofémeinek kimutatására és meghatározására [6]. Arra a kérdésre, hogy mit várhat a balneológus a vizek nyomelemeinek színképelemzésétől, az alábbi adatok és munkatapasztalatok adhatnak számot. A vizekben az ultramikro mennyiségű elemek kimutatása és meghatározása leginkább a víz szárazmaradékának színképelemzése útján történik [7], A sótartalom mennyisége és az egyes fémek kimutatási érzékenysége között azonban fordított összefüggés áll fenn. Általában minél több a sótartalom literenként, annál rosszabb az elemek kimutatási érzékenysége is [7], minthogy végig meghatározott mennyiségű anyagot gerjesztünk. A nagy sótartalmú vizekben tehát nagyobb koncentrációban kell lennie a nyomelemnek a sikeres kimutatáshoz. Emellett a kimutatási érzékenység minden elemre más és más [8]. Ha figyelembe vesszük az ásványvizek sótartalmát, valamint az elemek színképi kimutatásának relatív érzékenységét, akkor megállapítható minden elemre egy koncentráció intervallum, vagyis az a legkisebb koncentráció határ, amelyben még éppen kimutatható. 500 mr/i CeSm >Í00[ ir Os Ás Cd HoP He re thO lntOO-W) Aii B Se Bi Cd Co to tv kin Nb Ne Pú Pr Pb Pu Sb 10 SOj Si Sn To ti W Y tb Ír ÁlCaCrCs Ccln k h MgPbScTI 1-15j So te ff? Mo Ni Pb SrV 7-ttr Aii B Se Bi Cd Co to tv kin Nb Ne Pú Pr Pb Pu Sb 10 SOj Si Sn To ti W Y tb Ír ÁlCaCrCs Ccln k h MgPbScTI 1-15j So te ff? Mo Ni Pb SrV 7-ttr Ág Cu Ha h-iíj ÁlCaCrCs Ccln k h MgPbScTI 1-15j Csökkeni si/nkép-kiiwtotósi ir/ékenysf,g * A Magyar Hidrológiai Csoportja által Hajdúszoboszlón elhangzott előadás. 1900. II. 28. "ársaság Debreceni rendezett ankéton 1. ábra. A különböző elemek spektrális kimutatásának érzékenysége (gamma/l), ha a vizsgálatokat a vizek szárazmaradékában végezzük Balról jobbra csökken a kimutatási érzékenység. A bekeretezett kockákban a számadat: az a koncentráció intervallum, (•/7)-ben kifejezve, amelyben az elemek még éppen kimutathatók (20—50 mg szárazmaradékból). A közölt adatok nagyságrendi tájékoztatók, a legérzékenyebb színképvonalakra vonatkoznak, ivgerjesztés esetén Abb. 1. Empfindlichkeit <lcr spcktralanalytischen Nachweisung der verschiedenen Elcmente (gamma/l), falls die Untersuchungen im Trockénrcsiduuni. der Wasser durchgeführt werden. Die Empfindlichkeit nimmt von links nach rechts ab. Die eingerahmten Zahlenwerte bezeichnen jenen Konzentrationsintcrvall, in (gamma/l) ausgedrückt, in dem die Spurclemente, gerade noch, nachgewiesen iveiden körmén (aus 20—50 mg Trockkenresiduum). Die veröffentlichten Wcrtc sind auf die cinpfindlirhslen Spektrallinien bei Bogenerregung zu bczichcn und geltcn als orientierende Angabcn über die Orössenordnung Fig. /. Spectral sensitivity of various elements (gamma/ litre), tf the dry residue is used for analysis. Sensitivity decreases from lejt to riglit. The framed figures indicatc the concentration rangé in y/l, in which the elements can still be detected (from 20 to 50 mg dry residue). Data give information about the orders of mugnilude and relate to spectrum lincs of highrst sensitivity in the case of arch exeitation Az 1. ábrán láthatjuk az elemek érzékenységének ilyen meggondolások szerinti összeállítását. Az ábrából látható az is, hogy vannak elemek,