Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
6. szám - Cziráky József: A hazai termális vizek
Czirákt) J.: A hazai termális vizek Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. 511 ,i dunántúli termális ásvány- és gyógyvizek adatai 3. táblázat Tabelle 3. Kenngrössen der thermalen Mineral- und Heilwasser westlich der Donna Table 3. Data of thermal mineral and medieal waters in Transdanubia Víztípus összes old. alk. [g/l] Fontos V t z KútVízadó szint [m] Vízadó réteg Helység Forrás, kút neve Víztípus összes old. alk. [g/l] alk. rész [mg/l m/iC] hozam [l/Pl hőfok [C°] mélység [m] Vízadó szint [m] kőzete kora Barcs Fürdő k. 1 0,6 150 37 733,90 680—722 Homok Pannon Buzsák—Csisztapuszta Fürdő k. 3 4,1 290 42 593,50 510—593 Mészkő K. miocén Bük Mélyfúrású k. 3 950 50 1282,00 1003—1282 Dolomit Paleozoikum Csokonyavisonta Fürdő k. 3—8 3,6 S : 2,0 290 76 1955,00 J 31 7 Homokos márga A. pannon Dunaalmás Csokonai f. Lilla r. 8 8 0,8 0,8 S : 1,5 S : 1,3 1 080 210 24 23 — Mészkő Mészkő Pliocén Pliocén Becs Artézi k. 3 1,6 70 39 183,00 Iszapos homok Pannon Esztergom Barlangi f. Mosóházi f. Szt. István k. 1 1 1 0,8 0,8 0,8 3 670 350 1 680 27 27 28 323,00 — Dolomit Dolomit Dolomit F. triász F. triász F. triász Harkány I. sz. k. II. sz. k. 8 8 1,0 1,0 S : 6,8 S : 5,9 680 490 63 62 37,70 47,70 Mészkő Mészkő Triász Triász Hévíz Tó Kórházi régi k. Kórházi új k. Postás üd. k. SZOT I. sz. k. SZOT II. sz. k. SZOT III. sz. k. Vizmű k. 10 8 8 8 8 8 8 8 0,8 0,7 0,8 0,7 0,8 0,8 0,7 0,6 Ba : 2,2 S : 3,0 S : 2,3 S : 3,5 S : 5,6 S : 5,7 S : 5,9 43 500 220 720 400 120 260 500 32 41 42 42 40 38 38 52,00 53,00 117,90 128,00 106,00 119,00 84,00 42—52 47—53 87—117 128 106 119 84 Homokkő Homokkő Dolomit Homokkő Homokkő Homokkő Homokkő Homokkő Pannon Pannon F. triász Pannon Pannon Pannon Pannon Pannon Hidas Brikett gyári k. 1 1,1 500 34 325,15 289—325 Homok, mészkő Komló Bányatelepei k. 10 1,1 Ka : 2,1 130 54 874,00 712—874 Dolomit K. triász Liget Kutató mf. 3 3,1 F : 3,7 1 48 1481,00 1360—1481 Mészkő A. miocén Magyarhertelend Artézi k. 3 1,3 230 39 551,50 400—551 Homokkő Pannon Nagyatád Melegvizű k. Langyosavízű k. 3 1,3 0,7 H 2S : 1,1 180 375 46 25 513,00 403,00 470—513 354—403 Kvarchomok Szürke homok Pannon Pannon Pétfürdő Fürdő f. 1 0,4 1 400 21 — — Iszapos agyag Pannon Siklós Fürdő f. 1 0,8 1 410 26 — — Mészkő Triász Sikonda Fürdő régi k. 1 1,0 80 37 418,90 393—418 Mészkő K. triász Sümeg Fürdő k. 1 0,7 430 31 560,10 Mészkő F. triász Tata Nagy f. Fényes f. cs. 1 1 0,4 0,4 22 100 39 400. 20 oo — Homokos iszap Homokos iszap Holocén Holocén tyúzzák, akkor a többi kút vízhozama csökken. Ezért kell a tervszerűtlen kútfúrásokat megakadályozni. A Városligetben két termális vizű, mélyfúrású kút van. Az I. sz. artézi kút tíz évig, 1868—1878 között készült Zsigmondy Vilmos irányításával a mai Hősök terén. A 970 m mély kút 74 C° hőmérsékletű vize a közeli kórházak és egyéb épületek melegvízellátását és részben fűtését is biztosít ja. A Széchenyi gyógyfürdő részére 1938-ban fúrták az 1256 m mély artézi kutat. A II. sz. artézi kút vizét nemcsak balneológiai célokra, hanem magas hőfoka (76 C°) miatt fűtésre is felhasználják. Csepelen 1959-ben 1144 m mély artézi kút létesült. A kút földes-meszes termális vizének felhasználására fürdőt létesítenek. Dunántúl termális ásvány- és gyógyvizei (2. ábra és 3. táblázat) Dunántúlon a termális vizek közül a langyos és meleg karsztforrások fordulnak elő leggyakrabban. A kémiailag vizsgált termális karsztvizek két nagyobb csoportot alkotnak. Az egyszerű termális karsztvizek közé sorolható Tata, Esztergom, Pétfürdő és Siklós forrásai. Tatán két helyen fakadnak szubtermális karsztforrások. A Cseke tó melletti Népparkban fakad a Nagy- és Kis-forrás, a város határában pedig a Fényesforráscsoport. Az esztergomi langyosvizű karsztforrások vízhozamát strand- és fedett fürdőben használják fel. A péti strandfürdő hűvösvizű forrása a Bakony keleti szélén, törésvonal mentén jut a felszínre. A siklósi forrás langyos karsztvize a vár tövében triász korú mészkőből fakad. Részletesen még nem elemezték a Gyepükaján, Iszkaszentgyörgy és Magyaralmás községek melletti hűvös vizű karsztforrásokat. Az előzőknél gyógyászatilag értékesebbek a termális kénes karsztvizek. Dunaalmás községben, a Gerecse hegység északi szélén fakad a fürdőt ellátó Csokonai forrás és a Duna-parti Lilla-forrás. A Keszthelyi hegység nyugati tövében, törésvonalak kereszteződésénél képződött a hévízi tó. A tó termális vize 35,6 m mély forráskráter oldalából tör elő. A tóvíz hőmérséklete egy év folyamán aránylag szűk határok között (27— 34 C°) változik, a tóba befolyó árvíz azonban
