Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Salamin Pál: A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására

Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4^7 HIDROLÓGIA A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására SALAMIN P Á L Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Budapest A tanulmány elsősorban az északmagyarországi Mátra hegységben (a Kövicses patak vízgyűjtőterületén) 1956 februártól áprilisig végzett helyszíni mérések alap­ján készült. Figyelemmel van azonban az 1954 és 1960 között, részben más területeken, elért eredményekre is [2, 7—9]. A tanulmány érdekes példáját adja a nagy területre terjedő módszeres helyszíni vizsgálatnak. / A megvizsgált terület, a vizsgálati módszerek Az elsősorban megvizsgált terület, a Kövicses patak 44,8 km 2-es vízgyűjtőterülete, Láng S. szerint [4] (1—2. ábra) a Mátra hegy­ség négy különböző morfológiai tájához, a .,Mátra­fennsík"-hoz, a „Mátra északi lábá"-nak és a „Pásztói Mátrá"-nak határterületéhez, valamint a „Pásztói medencé"-hez tartozik. A Mátra-fennsík majdnem teljes egészében egybeesik a Kövicses felső, több mint kétharma­dát jelentő vízgyűjtőjével. A Mátra-fennsík a pe­remeken levő néhány kúpalakú hegyet (Ágasvár, Óvár, Tóthegyes) kivéve, laposra koptatott, enyhén hullámos tönkfelület. A fővölgyek (a Kövicses pataknak és a legnagyobb forráságának, a Csörgő pataknak a völgye) a forrásvidéktől nyugat felé távolodva, egyre mélyebben vágódnak a felszínbe és darabolják fel azt. A Mátra északi lábának legnyugatibb szárnya, a Gombás-tető, északról határolja a Kövicses völgyének alsó szakaszát. A 406 m-es Gombás­Mátra északi lába tető eléggé vízszintesen kiemelt lapos tönkfelület. A tönkösödött felszínre törmelékkúp rakódott rá. A Pásztói Mátrának viszont a legészakibb része, a 763 m-es Nyikom, délről határolja a Kö­vicses patak völgyének alsó szakaszát. A Nyikom északon igen meredek lejtővel, egyes helyeken füg­gőleges sziklafallal, ereszkedik le a Kövicses völgye felé. A Pásztói Mátra és evvel együtt a Nyikom is erősebben emelkedett ki, mint az északi hegylábhoz tartozó Gombás-tető, és így a Nyikom és a Gombás-tető szembefordult lejtői a Kövicses medrével együtt aszimmetrikus völgyet alakítanak. A Kövicses völgyének legalsó szakaszán, az ún. Pásztói medencéhez tartozó területen, a völgy nagy kiterjedésű átmeneti törmelékkúp és a Zagyva teraszainak felszínébe vágódott be. A Kövicses vízgyűjtőjének általános dom­borzati jellemzésére ábrázoltukéi—2. ábra) a terület magassági fekvés és lejtésviszonyok szerinti százalékos megoszlását. A vízgyűjtőterület legmélyebb pontja 175 m (Pásztói medencében), a legmagasabb pontja 946 m.­A. f-i magasságú (Piszkés-tető). Éghajlatának leg­jellemzőbb vonásait Kíri M. foglalta össze tanul­mányaiban [1—2], Természetes növénytakarója a mélyebb szin­teken a tölgyerdő, a legmagasabb tetőkön és az északias lejtőkön a bükkerdő. Sok helyen talá­Mátra-fennsik Mwnmmsnó ^ÍOO JtJ \m A V HATRA i i 10 iO 60 Terület [Í] JE LM AGYARAZAT: Mintavételi helyek [a] Magassági határ [Al Tífmterititrh Erdő [</] Fenyőerdő [?] Z1 Bozótos teriilet [/' fíét-legeló-szántá Magassági pont 1. ábra. A művelési ágak eloszlása a Kövicses patak vízgyűjtőterületén. Mátra &ue. I. PacnpeOejieaue yeoőuü Ha eodocőope pynbH Keeuneui « Mampa [A] MECTA B3HTHH npoő, [6] BbicoTHaH rpamma, [c] rpamiua TimOBbix TeppHTopHit c H0Mep0M THna, [<2] jiec, [ej XBOHHOÜ Jiec, [/] KYCTAPHWH .nec, [ff] jiyr-nacTőmne-nauiHH, [A] BLtcoTiian TOM Ka, [I] n.iomaAb, [;] BbicoTa Fig. 1. Distribution of cultivation branches over the cajchment area of the Kövicses Creek, Mátra rangé fa] sampliug points, [b] altitudc limit, [cl.boundaries of ty pical regions with the type number, [d] forest. [e] pine forest, [f] shrub area, [g] pas­ture, tilled lands, [h] elevation mark, [1] area, [j] elevation

Next

/
Oldalképek
Tartalom