Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Salamin Pál: A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására

Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4^7 HIDROLÓGIA A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására SALAMIN P Á L Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Budapest A tanulmány elsősorban az északmagyarországi Mátra hegységben (a Kövicses patak vízgyűjtőterületén) 1956 februártól áprilisig végzett helyszíni mérések alapján készült. Figyelemmel van azonban az 1954 és 1960 között, részben más területeken, elért eredményekre is [2, 7—9]. A tanulmány érdekes példáját adja a nagy területre terjedő módszeres helyszíni vizsgálatnak. / A megvizsgált terület, a vizsgálati módszerek Az elsősorban megvizsgált terület, a Kövicses patak 44,8 km

2-es vízgyűjtőterülete, Láng S. szerint [4] (1—2. ábra) a Mátra hegység négy különböző morfológiai tájához, a .,Mátrafennsík"-hoz, a „Mátra északi lábá"-nak és a „Pásztói Mátrá"-nak határterületéhez, valamint a „Pásztói medencé"-hez tartozik. A Mátra-fennsík majdnem teljes egészében egybeesik a Kövicses felső, több mint kétharmadát jelentő vízgyűjtőjével. A Mátra-fennsík a peremeken levő néhány kúpalakú hegyet (Ágasvár, Óvár, Tóthegyes) kivéve, laposra koptatott, enyhén hullámos tönkfelület. A fővölgyek (a Kövicses pataknak és a legnagyobb forráságának, a Csörgő pataknak a völgye) a forrásvidéktől nyugat felé távolodva, egyre mélyebben vágódnak a felszínbe és darabolják fel azt. A Mátra északi lábának legnyugatibb szárnya, a Gombás-tető, északról határolja a Kövicses völgyének alsó szakaszát. A 406 m-es GombásMátra északi lába tető eléggé vízszintesen kiemelt lapos tönkfelület. A tönkösödött felszínre törmelékkúp rakódott rá. A Pásztói Mátrának viszont a legészakibb része, a 763 m-es Nyikom, délről határolja a Kövicses patak völgyének alsó szakaszát. A Nyikom északon igen meredek lejtővel, egyes helyeken függőleges sziklafallal, ereszkedik le a Kövicses völgye felé. A Pásztói Mátra és evvel együtt a Nyikom is erősebben emelkedett ki, mint az északi hegylábhoz tartozó Gombás-tető, és így a Nyikom és a Gombás-tető szembefordult lejtői a Kövicses medrével együtt aszimmetrikus völgyet alakítanak. A Kövicses völgyének legalsó szakaszán, az ún. Pásztói medencéhez tartozó területen, a völgy nagy kiterjedésű átmeneti törmelékkúp és a Zagyva teraszainak felszínébe vágódott be. A Kövicses vízgyűjtőjének általános domborzati jellemzésére ábrázoltukéi—2. ábra) a terület magassági fekvés és lejtésviszonyok szerinti százalékos megoszlását. A vízgyűjtőterület legmélyebb pontja 175 m (Pásztói medencében), a legmagasabb pontja 946 m.A. f-i magasságú (Piszkés-tető). Éghajlatának legjellemzőbb vonásait Kíri M. foglalta össze tanulmányaiban [1—2], Természetes növénytakarója a mélyebb szinteken a tölgyerdő, a legmagasabb tetőkön és az északias lejtőkön a bükkerdő. Sok helyen taláMátra-fennsik Mwnmmsnó ^ÍOO JtJ \m A V HATRA i i 10 iO 60 Terület [Í] JE LM AGYARAZAT: Mintavételi helyek [a] Magassági határ [Al Tífmterititrh Erdő [</] Fenyőerdő [?] Z1 Bozótos teriilet [/' fíét-legeló-szántá Magassági pont 1. ábra. A művelési ágak eloszlása a Kövicses patak vízgyűjtőterületén. Mátra &ue. I. PacnpeOejieaue yeoőuü Ha eodocőope pynbH Keeuneui « Mampa [A] MECTA B3HTHH npoő, [6] BbicoTHaH rpamma, [c] rpamiua TimOBbix TeppHTopHit c H0Mep0M THna, [<2] jiec, [ej XBOHHOÜ Jiec, [/] KYCTAPHWH .nec, [ff] jiyr-nacTőmne-nauiHH, [A] BLtcoTiian TOM Ka, [I] n.iomaAb, [;] BbicoTa Fig. 1. Distribution of cultivation branches over the cajchment area of the Kövicses Creek, Mátra rangé fa] sampliug points, [b] altitudc limit, [cl.boundaries of ty pical regions with the type number, [d] forest. [e] pine forest, [f] shrub area, [g] pasture, tilled lands, [h] elevation mark, [1] area, [j] elevation