Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Sárosi L.: Bentonitos vízelzárási eredmények helyszínen előkészített anyaggal

Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4^7 VÍZÉPÍTÉS Bentonitos vízelzárási eredmények helyszínen előkészített anyaggal SÁROSI LAJOS Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Budapest Az utóbbi években a bentonitot, mint vízelzáró anyagot egyre gyakrabban alkalmazzák az építőiparban. Hazánkban nagyobb mértékben különösen a bányászati mélyépítésben terjedt el. Aknák és alagutak bentonitos injektálásával elért igen jó vízelzárási eredményeinket már külföldön is ismerik és elismerően nyilatkoznak róla. A bányászati mélyépítésben az utóbbi években létesített több mint 20 000 m

2 sikeres bentonitos vízelzárás nagyrészt annak köszönhető, hogy az eddigi bentonit előkészítési móddal szemben sikerült kialakítani egy igen olcsó, gyakorlatilag és emellett műszakilag is jobb, az úgynevezett bányanedves előkészítési és felhasználási technológiát. A vízépítés területén-is az eddigieknél nagyobb és komolyabb szigetelési feladatokat lehetne megoldani a bányászati mélyépítésben már több éves gazdag tapasztalatokkal rendelkező bentonitos vízelzárási eredmények felhasználásával. Földgátak (1. ábra), töltések, tározóterek, öntözőcsatornák (l.kép) szigetelésénél szélesebb körben lehetne alkalmazni a bentonit rétegeket, bentonitos injektálásokat, bentonitos víztükör szórásokat szigetelés céljából. Az újabb bentonitos vízelzárási eredmények egy részének ismertetése elősegíti a műszakilag helyesebb és gazdaságosabb bentonitos vízelzárások alkalmazásának széles körben való elterjedését. A teljesség kedvéért célszerűnek látszik magát a bentonitot mint anyagot is ismertetni. A bentonit, mint anyag rövid ismertetése A bentonit mint ipari nyersanyag már régen ismert, széles körben való felhasználását azonban csak az utóbbi években ismerték meg. Jelenleg több mint 30 féle ipari felhasználási módja van. A bentonit olyan üledékes kőzet (agyag) melynek uralkodó ásványa a montmorillonit, Sz

űrőréteg 1. ábra. Kögát szigetélése bentonittal 0uz. 1. npomueo(puAbmpai}uoHHaH 3auiuma KaMennoü njiomuHbi c öeHtnoHumoM Fig. 1. Sealing of roek-fill dam with bentonite kísérő ásvány elegy részként még rendszerint kvarcot, tufát, vagy különböző agyag-ásványt (kaolinit, illit stb.) és adszorpciós vizet tartalmazhat. A bentonit montmorillonit tartalma, előfordulási helyektől függően bányánként, sőt bányán belül, rétegenként is erősen változik. Nagyobb montmorillonit tartalmú bentonitnak jobbak a kolloid sajátosságai; duzzadás, viszkozitás, tixotropia, kolloid diszpergálhatóság stb. Vannak azonban esetek amikor nem annyira a tényleges montmorillonit tartalom, hanem inkább ennek a kőzetet felépítő egyéb agyagásványokhoz való viszonya határozza meg a bentonit tulajdonságait. Általában a kőzetet bentonitnak nevezzük, ha a montmorillonit tartalom a 70%-ot meghaladta. Ennél alacsonyabb montmorillonit-tartalom esetében pedig montmorillonitos anyagnak nevezhetjük az agyagásvány tartalmú kőzeteket. Nagy montmorillonit tartalmú bentonitok kagylóstörésűek, nyelvhez érintve általában az erős nedvszívás következtében feltűnően tapadnak. Ha a bentonit másféle agyag-ásványokat is tartalmaz nagyobb mennyiségben, akkor általában morzsalékos földszerű, vagy egészen kemény. A nedvszívás ilyen esetekben kis mértékben vagy egyáltalán nem jelentkezik. A montmorillonit kristályszerkezete még a mai napig sincs teljesen tisztázva. A mai legáltalánosabb felfogás szerint rétegrácsos szerkezete van : egy Al-oktaéderréteget két Si-tetraéderréteg közrefogva alkot egy köteget. A kötegek rendezettsége csupán abból áll, hogy egymással párhuzamosan helyezkednek el, különben egymáshoz képest statisztikusán rendezetlenek. A kötegek közötti távolság a beékelődő vízmolekulák szá1. kép. Csatornaszigetelés bentonit réteggel 0omo 1. npomueotpuAbmaquoHHaH 3aufuma ttamAa c öeHmoHumoM CAoeM III. 1. Canal sealed with a layer of bentonite