Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - A Hidrológiai Társaság és a vízgazdálkodás ötéves terve

A Magyar Hidrológiai Társaság és az ötéves terv Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz, 3 A kutatásoknak mindenekelőtt tisztázni kell azokat az alapelveket, amelyek az öntözővíz jobb kihasználását, az öntözött területek környezetében a talajvízre, a belvízképződésre gyakorolt hatásának vizsgálatát segítik elő. Öntözéseink jövője és termőtalajunk védelme szempontjából rendkívül fontos a talaj és az öntözővíz kölcsönhatásának vizsgálata. Foglalkozni kell az öntözővíz minőségével és annak változásával. Külön is megemlítem azokat a vizsgálatokat, amelyeket a síkvidéki tározók várható vízminőségére vonatkozóan a VITUKI máris megkezdett. A már nagyobb mértékben bevezetett öntözési módok mellett fontos szerepe lesz az esőszerű öntözésnek. Fejlesztése nemcsak sok új problémát vet fel, de — és ezt nyomatékosan hangsúlyozom — azok haladéktalan megoldását is igényli. Mindenekelőtt szükség van kifogástalan szórófejek kialakítására, az esőszerű öntözés igényeit legjobban kielégítő szivattyúgépcsoport megtervezésére, a csővezetékek és szerelvények hidraulikai vizsgálatára, továbbá a növénytermeléssel szorosan összefüggő kérdések tisztázására. A második ötéves tervben javasolt — a talajvízkészletre alapított öntözések — fejlesztése megköveteli, hogy a Mátra és Bükk vidékén, a Duna— Tisza közén és később az ország más vidékein is körülhatárolják azokat a területeket, amelyek expressz- vagy csőkutas öntözésre alkalmasak. El kell végezni a rendelkezésre álló vízkincs menynyiségi és minőségi vizsgálatát. Ezzel biztos alapot kell szolgáltatni a gyakorlati megvalósítás részére. A közelmúlt nagy árvízkatasztrófái élesen felvetették az árvízvédelmi művek tudományos vizsgálatokon alapuló, észszerű fejlesztésének kérdését. Az ötéves terv ezen a téren is komoly feladatot ró ránk. A kutatásoknak arra kell irányulni, hogy a szivárgási jelenségek kielégítő feltárásával az árvédelem fejlesztését biztonságossá és gazdaságossá tegye. A kutatási témák közül kiemelem a mértékadó árvízszintek megállapítását, a jégkérdés tanulmányozását, az árvízi előrejelzés módszereinek továbbfejlesztését, a tározások árvízcsökkentő hatásának vizsgálatát, az árvédelmi töltéseken át és alatt történő szivárgás hatásának megállapítását, valamint az árvédelmi művek építésének technológiájára vonatkozó kutatásokat. Más vízgazdálkodási ágak kutatási feladatai a saját célkitűzésük megoldása tekintetében nemkevésbé fontosak. Példának csak a vízerőhasznosításban a dunai vízerőművekkel kapcsolatban jelentkező tudományos kérdéseket említem. Külön meg kell emlékeznem a balneológiai kutatásokról. Az ötéves terv balneológiai vonatkozásban is jelentős fejlesztést ír elő, hiszen Magyarország a világ ásvány- és gyógyvizekben egyik leggazdagabb országa. Ezen területen többek között a gyógyvizek hatásmechanizmusának kivizsgálása, a kénes fürdőkkel kapcsolatban pedig a helyes balneotechnológia kidolgozása vár a kutatókra. A limnológusoknak konkrét kutatásokat kell végezniük a Dunán, a Tiszán és a Balatonon. Az előző példákkal igyekeztem jellemezni a kutatókra, kutatószervekre és a tudományos egyesületekre, elsősorban a Hidrológiai Társaságra váró fontos feladatokat. Nem lenne teljes a kép azonban, ha nem emlékeznék meg a vízügy más természetű feladatairól is, amelyeket az ötéves terv során kell megoldania, mert ezekhez is szükséges a szakmai és tudományos körök, a Hidrológiai Társaság segítsége. Mindenekelőtt meg kell említenem, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság időszerűnek tartja regionális vízgazdálkodási tervezésen alapuló Állami Vízgazdálkodási Keretterv készítését. Ezt indokolja először is, hogy az irányt mutató és alapvető országos vízgazdálkodási keretterv egyes részei a mezőgazdaság és ipar fejlődési irányainak és ütemének megváltozása miatt ma már nem korszerűek. Készítése óta eltelt idő alatt, számbavettük a felszíni és felszínközeli vízkészletet, a dombvidékek víztározási lehetőségeit, a kommunális és ipari vízhasználatokat és nagy részben vizeink minőségét is. Szükség van ezenkívül az állami vízgazdálkodási Kerettervre az Építésügyi Minisztérium által irányított országos regionális tervezéshez is. Feladatok jelentkeznek a vízgazdálkodás műszaki színvonalának fejlesztése terén is. Itt elsősorban a gépesítés, a gépészeti kutatás problémáira, új szerkezetek kialakítására, új építési technológia kidolgozására, új anyagok bevezetésére, valamint a gazdasági hatékonyság kérdéseinek beható vizsgálatára gondolok. Végül, de nem utolsósorban megérett az idő új vízjogi törvény megalkotására is, amelynek tudományos előkészítése és megvitatása már mai napi feladat. Az előzőekben vázolt tudományos feladatok rendkívül szerteágazóak, nagy terjedelműek és bizony sok munkát igényelnek. Szakembereink száma pedig sajnos nem nagy. Ezt látjuk mindig amikor egy-egy nagyobb feladat megoldásához számbavesszük szakértőinket. Éppen ezért a tudományos kutatás főalapelveként most is azt jelölöm meg, amivel kezdtem : erőinket ne forgácsoljuk szét, figyelmünket a vízgazdálkodás közvetlen célkitűzéseiből fakadó legfontosabb feladatokra összpontosítsuk. Ez vezesse a Magyar Hidrológiai Társágot is 1960. évi és további munkáiban. Kertai Ede