Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - A Hidrológiai Társaság és a vízgazdálkodás ötéves terve

A Magyar Hidrológiai Társaság és az ötéves terv Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz, 3 A kutatásoknak mindenekelőtt tisztázni kell azokat az alapelveket, amelyek az öntözővíz jobb kihasználását, az öntözött területek környezeté­ben a talajvízre, a belvízképződésre gyakorolt hatá­sának vizsgálatát segítik elő. Öntözéseink jövője és termőtalajunk védelme szempontjából rend­kívül fontos a talaj és az öntözővíz kölcsönhatá­sának vizsgálata. Foglalkozni kell az öntözővíz minőségével és annak változásával. Külön is meg­említem azokat a vizsgálatokat, amelyeket a sík­vidéki tározók várható vízminőségére vonatko­zóan a VITUKI máris megkezdett. A már nagyobb mértékben bevezetett öntö­zési módok mellett fontos szerepe lesz az esőszerű öntözésnek. Fejlesztése nemcsak sok új problémát vet fel, de — és ezt nyomatékosan hangsúlyozom — azok haladéktalan megoldását is igényli. Min­denekelőtt szükség van kifogástalan szórófejek kialakítására, az esőszerű öntözés igényeit leg­jobban kielégítő szivattyúgépcsoport megterve­zésére, a csővezetékek és szerelvények hidraulikai vizsgálatára, továbbá a növénytermeléssel szoro­san összefüggő kérdések tisztázására. A második ötéves tervben javasolt — a talaj­vízkészletre alapított öntözések — fejlesztése meg­követeli, hogy a Mátra és Bükk vidékén, a Duna— Tisza közén és később az ország más vidékein is körülhatárolják azokat a területeket, amelyek expressz- vagy csőkutas öntözésre alkalmasak. El kell végezni a rendelkezésre álló vízkincs meny­nyiségi és minőségi vizsgálatát. Ezzel biztos alapot kell szolgáltatni a gyakorlati megvalósítás részére. A közelmúlt nagy árvízkatasztrófái élesen felvetették az árvízvédelmi művek tudományos vizsgálatokon alapuló, észszerű fejlesztésének kér­dését. Az ötéves terv ezen a téren is komoly fel­adatot ró ránk. A kutatásoknak arra kell irányulni, hogy a szivárgási jelenségek kielégítő feltárásával az árvédelem fejlesztését biztonságossá és gazda­ságossá tegye. A kutatási témák közül kiemelem a mértékadó árvízszintek megállapítását, a jég­kérdés tanulmányozását, az árvízi előrejelzés mód­szereinek továbbfejlesztését, a tározások árvíz­csökkentő hatásának vizsgálatát, az árvédelmi töltéseken át és alatt történő szivárgás hatásának megállapítását, valamint az árvédelmi művek épí­tésének technológiájára vonatkozó kutatásokat. Más vízgazdálkodási ágak kutatási feladatai a saját célkitűzésük megoldása tekintetében nem­kevésbé fontosak. Példának csak a vízerőhasznosí­tásban a dunai vízerőművekkel kapcsolatban jelentkező tudományos kérdéseket említem. Külön meg kell emlékeznem a balneológiai kutatásokról. Az ötéves terv balneológiai vonat­kozásban is jelentős fejlesztést ír elő, hiszen Magyar­ország a világ ásvány- és gyógyvizekben egyik leg­gazdagabb országa. Ezen területen többek között a gyógyvizek hatásmechanizmusának kivizsgá­lása, a kénes fürdőkkel kapcsolatban pedig a helyes balneotechnológia kidolgozása vár a kutatókra. A limnológusoknak konkrét kutatásokat kell végezniük a Dunán, a Tiszán és a Balatonon. Az előző példákkal igyekeztem jellemezni a kutatókra, kutatószervekre és a tudományos egye­sületekre, elsősorban a Hidrológiai Társaságra váró fontos feladatokat. Nem lenne teljes a kép azonban, ha nem emlékeznék meg a vízügy más természetű feladatairól is, amelyeket az ötéves terv során kell megoldania, mert ezekhez is szük­séges a szakmai és tudományos körök, a Hidro­lógiai Társaság segítsége. Mindenekelőtt meg kell említenem, hogy az Országos Vízügyi Főigazgató­ság időszerűnek tartja regionális vízgazdálkodási tervezésen alapuló Állami Vízgazdálkodási Keret­terv készítését. Ezt indokolja először is, hogy az irányt mutató és alapvető országos vízgazdálko­dási keretterv egyes részei a mezőgazdaság és ipar fejlődési irányainak és ütemének megválto­zása miatt ma már nem korszerűek. Készítése óta eltelt idő alatt, számbavettük a felszíni és fel­színközeli vízkészletet, a dombvidékek víztározási lehetőségeit, a kommunális és ipari vízhasználato­kat és nagy részben vizeink minőségét is. Szükség van ezenkívül az állami vízgazdálkodási Keret­tervre az Építésügyi Minisztérium által irányított országos regionális tervezéshez is. Feladatok jelentkeznek a vízgazdálkodás mű­szaki színvonalának fejlesztése terén is. Itt első­sorban a gépesítés, a gépészeti kutatás problé­máira, új szerkezetek kialakítására, új építési technológia kidolgozására, új anyagok bevezeté­sére, valamint a gazdasági hatékonyság kérdései­nek beható vizsgálatára gondolok. Végül, de nem utolsósorban megérett az idő új vízjogi törvény megalkotására is, amelynek tudo­mányos előkészítése és megvitatása már mai napi feladat. Az előzőekben vázolt tudományos feladatok rendkívül szerteágazóak, nagy terjedelműek és bizony sok munkát igényelnek. Szakembereink száma pedig sajnos nem nagy. Ezt látjuk mindig amikor egy-egy nagyobb feladat megoldásához számbavesszük szakértőinket. Éppen ezért a tudo­mányos kutatás főalapelveként most is azt jelölöm meg, amivel kezdtem : erőinket ne forgácsoljuk szét, figyelmünket a vízgazdálkodás közvetlen cél­kitűzéseiből fakadó legfontosabb feladatokra össz­pontosítsuk. Ez vezesse a Magyar Hidrológiai Tár­ságot is 1960. évi és további munkáiban. Kertai Ede

Next

/
Oldalképek
Tartalom