Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Károlyi Z.: Zátonyvándorlás és gázlóalakulás – különös tekintettel a magyar Felső-Dunára

356 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Károlyi Z.: Zátony vándorlás és gázlóalakulás [m'j m 1100 1000 300 800 700 SOO 10. ábra. A legkisebb hajózási szint fölötti 1 m szinttől számított keresztszelvényterületek változása <T>uc. 10. H3MeHemie rvioiifadeű nonepenHbix ceneHuü na eucome 7 M Had HOUHU3UIUM cydoxodHbiM eopusoHmoM eodbi Fig 10. Changes in the cross sectional areas related to a dátum 1 m above the lowest navigation level teket és duzzasztásokat okoznak, arról meggyőződhetünk, ha a keresztszelvényterületek alakulását vizsgáljuk (10. ábra). A vizsgált szakaszon a legkisebb hajózási vízszint fölötti 1,0 m-es szinttől számított keresztszelvények területe a 900 m

2 átlagérték körül 560 és 1280 m

2 között változott. A heves kavicsmozgások következtében helyenként átmenetileg 2/3-ára is szűkült a meder. Ezzel egyúttal magyarázatot találunk arra a feltűnő jelenségre is, hogy a zátonymozgás apadó víznél erősebb és hevesebb volt, mint áradó vízállásnál. Ha ugyanis a hajózási vízszin feletti +1,0 m-es vízszinhez tartozó nedvesített keresztmetszet 900 m

2 nagyságú átlagos területe a lerakódások folytán 620 m

2-re csökken, ez 31%-os szűkülésnek felel meg. Ha azonban a vízállás 1,0 m-rel, a a szelvényterületek pedig a kőművekkel határolt 300 m széles középvízi mederben 300 m

2-rel nőnek, akkor a relatív szűkülés (900 + 300 = 1200 m

2ről 620 + 300 = 920 m

2-re) csupán 23%-os lesz. Ha viszont 1 m-t apad a víz, és a szelvény átlagos területe mintegy 640 m

2-re, a minimális terület pedig 420 m

2-re csökken, akkor a szűkülés már 35%-os. Ekkor tehát a duzzadás, a sebesség és az elragadó erő növekedése nyilván a legnagyobb. Azt a keresztszelvény-szűkületet, amely a heves zátonymozgást kiváltotta, nyilván fokozta a felső szakaszról lassan lejjebb csúszott és a sarkantyúkkal szembe került zátonyok duzzasztása. A homorú oldalra került sarkantyúk által előidézett rendetlen örvénylések váltották ki, nyilván a vízjárás megváltozásának hatására, a sodor hirtelen átterelődését is, ami végeredményben a nagytömegű kavicsmozgás közvetlen okozója volt. A kanyarulatok egymásutánjában ugyanis zavar állott be, s ezért a lejjebb fekvő szakaszon a sodorvonal új alakulásra kényszerült. A 11. ábrán az egyes szelvényekben a két-két mederfelvétel között észlelt feltöltődéseket és kimosásokat, valamint a közöttük mutatkozó különbségek nagyságát (szaggatott vonal) tüntettük fel. Jól megfigyelhetők az aránylag rövid idő alatti nagymértékű kavicsmozgások, hiszen egy-egy szelvény területében fél év alatt 300 m

2-es kimosást, ill. feltöltődést is észlelhettünk, ami az átlagos szelvényterület harmadrésze. Megfigyelhető még az is, hogy a kimosott kavicstömeg nem vándorol távolra, hanem néhány 100 m-rel lejjebb lerakódik ; a legnagyobb kimélyülés helyétől lefelé 4—500 m-rel megtalálhatók a legnagyobb feltöltődések helyei. Ha a keresztszelvények területeiből kiszámítjuk a köbmennyiségeket, képet kaphatunk a megmozdított kavics mennyiségéről is. A vizsgált W.okt-Wsupt. fMsiept-M.óeo mdec-mo.iun. 11. ábra. Keresztszélvényterületek változása az egymás utáni felvételi időpontok között <t>ue. 11. H3MeHenue nAOiyadeü nonepeimix ceneHuü 3a nepuod Meotcdy nocjiedywüjUMU neMKaMU YcjioBHbie o6o3HaMeHH« : [a] 3anjieHHe, [6] + h — pa3HOCTfa Mewny MacTHMH ceMemitt, [c] pa3Mbm Fig. 11. Changes in the cross sectional areas between individual surveys Key : [a]'silting, [i>] difference of positive and negatíve areas, [c] erosion JELMAGYm?AJ, — Feltöltődés [ff] *és-stetyényrészek különbségé - Kimélyülés M M