Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 víztározás a hidrológiai lehetőségek teljes kihasználásában rejlik. Ha továbbra is a száz év előtti úton haladunk, és csak a vizek alsó folyásain iparkodunk rendet teremteni, de ugyanakkor fenn a hegyekben, ahonnan minden baj származik, minden a régiben marad, akkor sohasem tudjuk magunkat utolérni. Szeretném, ha az OVF erre a kérdésre nagyobb gondot fordítana. Többször javasoltam, hogy a TSz-ek kialakításánál vállaljunk mintaterületet, és mutassuk meg, hogy paradicsomot lehet teremteni, ha megfelelő agrotechnikai eljárásokkal végezzük el a vízgazdálkodást. Kertai Ede : Javaslom, hogy a Társaság tűzze ki jövő évi programjában olyan ismertető és témafelvető előadások megtartását, amelyek minden vízgazdálkodási ágazatban rendszeresen ismertetik a feladatokat, és rámutatnak a kitűzendő célokra. * Dr. Papp Ferenc : A zárószóban legyen szabad először is egy-két hiányosságra rámutatni, amelyet az elmúlt évre visszapillanatva tapasztaltunk. Az egyik hiányosság, hogy a Társaságon belül nem elég erős a geológiai vonal. Az az érzésem, hogy a geológusoknak jobban bele kellene kapcsolódniuk abba a közös munkába, amelyet annakidején éppen ők indítottak meg. Jelenleg sajátos tény, hogy egyetlen geológus, Vitális Sándor dr. vesz részt aktivan a Társaság munkájában, az igaz, hogy a legteljesebb mértékben. A másik hiányosság szoros kapcsolatban áll azzal, amit Kertai tagtársunk előadásában említett, hogy hazánk Európa ásvány és gyógyvizekben leggazdagabb országa. Ez valóban így van, de sajnos az elmúlt évben mégsem történt semmi a Balneológiai Tanszék felállítása terén. Ezután vizsgáljuk meg, hogy milyen támaszpontjai vannak a hidrológiai kutatásnak az országban. Első ezek között az egyetem, a Műegyetem két vízépítési tanszéke és azok laboratóriumai. A Társaságnak kötelessége a két tanszék mellé állni. Főleg a laboratóriumokra gondolok, amelyek a jövő hidrológusainak műhelyei, iskolái. Munkájuk a kívülállók részére elvontnak látszik, mi annál inkább igyekezzünk védelmet adni számukra. A másik nyilvánvaló támaszpontja Társaságunknak a VITUKI. Az idén tavasszal megvalósul, hogy a VITUKI a Társaság életében előtérbe lépjen, beszámolókat tartson, és így az egész műszaki társadalom kellőképp megismerje munkáját. A VITUKI az elmúltévekben a hozzáfűzött reményeket valóban beváltotta. Vannak olyan támaszpontjaink is, amelyekről legtöbben talán nem is tudnak, — itt nem a Tihanyi Kutató Intézetre gondolok, nem az egyes tervező vállalatok laboratóriumaira — hanem pl. a jósvajői kutatóállomásra, amelynek többek közt feladata a karsztvízkutatás, az üledékes kőzetekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzése. Ezeket az intézményeket kell, hogy foglalkoztassuk, mert ha nem tesszük, a létjogosultságuk szűnhetik meg. Mikor ezekkel a gondolatokkal bezárom a Közgyűlést, azt kívánom, hogy a legfiatalabb tagtársaink, éppen úgy, mint az idősebbek, igyekezzenek az 1960. év programjából úgy kivenni a részüket, hogy az Társaságunknak, és a népgazdaságnak hasznára váljék. A Nemzetközi Öntözésügyi és Belvízrendezési Szövetség (ICID) immár második kötetét adta ki az öntözés, belvízlevezetés, folyószabályozás és ármentesítés nemzetközi bibliográfiájának (Bibliography on irrigation, drainage, river training and flood control, 1957). Az 58 oldalas füzet 1200 címet tartalmaz. L. 11'. * A Szegedi Csoport május 27-én és 28-án az algyői vízrendszer komplex hasznosításának kérdéseivel foglalkozó ankétot rendezett." Dévény István, a csoport elnöke megnyitójában rámutatott, hogy a gazdasági élet világszerte tapasztalt fejlődését a nyersanyagtermelés és fogyasztás növelésével érték el. Az egyik legfontosabb nyersanyagra, a vízre azonban sokáig nem fordítottak kellő figyelmet, s mostanában kezdik belátni az okszerű vízgazdálkodás fontosságát. Szeged város környékén az algyői vízrendszer és annak egyik legfontosabb tartozéka : Szeged-Fehértó hasznosításának kérdése évtizedes probléma a szakemberek számára. Az ankét ennek megoldásában kíván segítséget nyújtani. Balló Iván, a szegedi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke előadásában ismertette az algyői vízrendszer komplex hasznosításának lényegesebb változati lehetőségeit. Megállapította, hogy a vízrendszer fejlesztésé feltétlenül igényli az egységes irányelvek kialakítását és betartását. Ismertette a vízrendszer kiépítésének történetét, és a hasznosítás jelenlegi állását. Részletezte a legújabban felmerült öntözési, belvízelvezetési és halgazdaságfejlesztési igényeket, amelyeknek kielégítésére jelenleg reális lehetőségeket látott. Javasolta, hogy a hasznosítás tanulmánytervének összeállítására mielőbb adjanak lehetőséget, illetőleg megbízást, s hogy ez megtehető legyen, alakuljon társadalmi munkabizottság, amely a komplex tervezés irányelveinek összeállítását elvégzi, majd ezt követően figyelemmel kíséri a vízhasznosítási rendszer sorsát. Balló Iván előadásához sokan szóltak hozzá, többek között Ladányi Benedek, V. 13. elnökhelyettes a Városi Tanács részéről, Bözsöny Dénes főtitkár a Hidrológiai Társaság részéről, Forgó László igazgató a Vízügyi Igazgatóság részérő], továbbá Bcretzk Péter főorvos a Természetvédelmi Munkaközösség helyi csoportja részéről. Az ankét állást foglalt ezután a algyői vízrendszer komplex vízhasznosításával foglalkozó munkabizottság megalakítása, valamint a tanulmányterv kidolgozására teendő javaslat összeállítása mellett. Az ankét résztvevői május 28-án az Országos Vízügyi Főigazgatóság túragépjének felhasználásával, hármas csoportokban való felszállás mellett, repülőgépről tekintették meg az algyői vízrendszert. A légi bejárás, újszerűsége mellett, nagy területek áttekintésére, és az ott folyó vízügyi munkálatok megfigyelésére jó lehetőséget nyújtott és komoly tudományos élményt jelentett a résztvevők számára. Az ankét a Fehértói Halgazdaság szivattyútelepének és épülő új műveinek helyszíni bejárásával ért véget. Vágás István „HÍDROLŐGIAI KÖZLÖNY" Főszerkesztő : ÖUős Géza — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Telefon : 113-450 Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 1010 példányban 60-2351-689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász-utca 16. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon 180-850) és bármely postahivatalnál. Előfizetési díj : félévre 33.— Ft., egész évre 66.— Ft., egyes szám ára : 11.— Ft. Megjelenik kéthavonként. Csekkszámlaszám egyéni 61,251, közületi 61,066 vagy átutalás a MNB 17. sz. folyószámlájára.