Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
4. szám - Donászy E.–Székelyi Á.: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása
Donászy—Székelyi: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 333 6. ábra. A magyarországi halászati termelőszövetkezetek 1950-—56. évi halfogási eredményeinek százalékos ábrázolása csillagdiagram-módszerrel. A Duna és Tisza magyarországi szakaszának hosszúságával arányos főtengely mentén az egyes szövetkezetek központjainak helyén a halfogási összeredmények tonnákban és a megfelelő helyen a csillagdiagram (1—8. mintáz 1. ábrán) Abb. 6. Stemdiagramm der prozentuellen Werte des Oesamtfischfangs der ungarischen Produktionsgenossenschajten Werktátiger aus den Jahren 1950—56. Rechts Donau-Tal, links Tisza-Tal, in der Mitte sonstige Produktionsgenossenschaften. Lángs der Hauptachse, die mit der Lángé des ungarischen Abschnittes der Donau bzw. Tisza proportionell ist, findet manneben den Zentren der einzelnen Genossenschaften den Gesamtfischfang t(in Tonnen) soivie an der entsprechenden Stelle das Stemdiagramm zur Darstellung des prozentuellen Anteils der verschiedenen Fischgattungen (1—8 wie in Abb. 1) Fig. 6. Illustration of the 1950—56 catch results of the Hungárián fishing cooperatives in pcrcentage values by star diagram. Star diagram showing overall catch results at the centers of individual fishing cooperatives \in tons as well as the percentage flcomposition of fish species at corresponding places along the main axis proportional to the length of the Hungárián stretch of the Danube and Tisza River. (1—8) as in Fig. 1. 5 4 3 ! I 0 I 7 3 t 5 4 3 ; / 0 l 2 3 ( fehér hal %-a Pakstól lefelé előnyösen csökken a ponty javára. A süllő-fogás %-a Győrtől Budapestig csökken, Budapesttől Mohácsig növekszik. A harcsafogás ugyancsak lecsökken Budapest—Sztálinváros között, majd Paksnál emelkedik és Mohácsnál éri el legnagyobb %-os értékét. A csuka-fogás %-a Esztergomig növekszik, Sztálinvárosig lecsökken, majd Mohácsig emelkedik. A törpeharcsa (és egyéb ragadozók) csak olyan Duna-völgyi termelőszövetkezeteknél jelentős, ahol nagyobb kiterjedésű holtágakban is halásznak. így pl. a tolnai, bajai, mohácsi holtágakban és a Ferenc-csatorna vízrendszerében. 2. A Tisza-völgyi halászatot általában a „bal oldal" jellemzi, vagyis a Duna-völgyhöz viszonyítva a ragadozók nagyobb %-os aránya, az értéktelenebb keszegfélék jelentősen kisebb %-a. A poroszlói