Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Donászy E.–Székelyi Á.: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 LIMNOLOGIA Halfogási eredmények grafikus ábrázolása D r. DONÁSZY E R N <5—S ZÉKELYI ÁRPÁD Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Budapest Természetesvízi halgazdálkodásunk tervszerű fejlesztéséhez egyik alapvető kiindulási pont természetes vizeink halállománya összetételének megismerése. A halászati termelőszövetkezetek halfogási eredményei 1957-ig nem az egyes vízterületek szerint álltak rendelkezésünkre, hanem csak egy termelőszövetkezet vízterületéről összesítve. Kiinduláshoz tehát csak ezeket az adatokat használhatjuk fel a halfogási eredmények tanulmányozásához. A vízterületek halállományának jellemzésére olyan grafikus ábrázolási mód kidolgozása vált szükségessé, amely azonnal áttekinthető képet ad és a különböző vízterületek jellegét hűen tükrözi, tehát egyben az összehasonlításra is igen alkalmas. Erre a célra két módszert dolgoztunk ki: 1. A sávos, „spektrum"-diagram és 2. a „csillagdiagram" módszerét, amelyet a vízkémiában alkalmaztunk és egyes limnológusok már biocönózisek jellemzésére is felhasználták. Az ábrázolási módszerek jellemzése A sávos (spektrum) diagram A sávos diagramot évek óta használjuk a vízminták planktonösszetételének ábrázolására. Laboratóriumunk biológiai munkanaplóiban erre a célra nyomtatott űrlapokat használunk. A módszer lényege, hogy pl. milliméterpapíron 1 cm széles sávokban a 100%-os előfordulásnak (a 100%-os értéknek) megfelelő azonos hosszúságú mezőket rajzolunk fel olyan számban, amilyen számban fordulnak elő a százalékos értékelés alá kerülő szervezetcsoportok. A halfogási eredmények ábrázolásakor pl. a következő adatok állnak rendelkezésünkre : A Győri Halászati Termelőszövetkezet területén 1950—56. években kifogott összes halmenynyiség súlyszázalék adatai : Süllő . 1,93% Harcsa 1,66% Csuka 7,95% Törpeharcsa és egyéb ragadozó . . . 0,34% Ponty 5,79% Kecsege 0,24% Márna 7,23% Vegyes fehér hal 74,86% Egy-egy halfajta százalékos összetételének ábrázolására vegyünk pl. 40 mm széles sávot, akkor 1 mm 2,5 százalékértéknek felel meg. Az 1% alatti értékeket csak + jellel jelöljük és a mező határvonalának kissé erősebb meghúzásával érzékeltetjük (1. ábra). A csillagdiagram ábrázolási módszer (2—4. ábra) Ennek a módszernek a vízkémiában történő széleskörű alkalmazását Maucha [3] vezette be ; biológiai alkalmazását az algológiában Tamás G. [4] és Hortobágyi T. [2] írták le. A módszer a halfogási eredményeknek ábrázolására is igen alkalmas (ha a jelenlegi statisztikai adatokat vesszük alapul). A népgazdasági szempontból jelentős, nagyobb mennyiségben előforduló halakat a termelőszövetkezeti statisztikai kimutatások nyolc csoportba osztják. így a csillagábra nyolc szektorában jól ábrázolható a halfogási eredmények százalékos összetétele is. A halak százalékos értékeivel arányos területű négyszögek átlóit számítjuk ki és ezek hosszát egy középpontból kiinduló és egymással 45 fokos szöget bezáró sugárrendszerre visszük fel. A kapott pontot összekötjük a sokszög két szomszédos sarkával abból a célból, hogy olyan két egybevágó háromszöget kapjunk, amelyek összterülete arányos a szóban forgó halfajta százalékos értékével, így olyan csillagszerű ábrákhoz jutunk, amelyeknek a függőleges szimmetria-vonaltól balra fekvő felének négy szektorában a ragadozó halak, jobbra eső felének négy szektorában pedig a békés halak és a kecsege százalékos előfordulását ábrázoljuk. Az ábrázoláshoz olyan szabályos tizenhatszög hálózatát használjuk fel, amelyik lehetővé teszi, hogy a százalékos értékek minden átszámítás nélkül, egyúttal mm-ben adják meg a sugárrendszerre mérendő távolságokat. Ennek a feltételnek a 2,613 cm sugarú körbe írható szabályos tizenhatszög felel meg. A szomszédos rádiuszok közötti ©CD® © ® © © ® FTT i i+i i i • i i i M i i in^^mni i i i i—i i 1. ábra. A sávosdiagram ábrázolási módszer bemutatása egy példán. Egy négyzet 23% f + = előfordul, de igen kis százalékban) 1 = süllő, 2 = harcsa, 3 = csuka, 4 = törpeharcsa, 5 = ponty, 6 = kecsege, 7 = márna, 8 = vegyes fehér hal Abb. I. Beispiel der Spektraldiagramm-Methode. Ein Quadrat ~ 25 % (4- = prozentuell sehr wenig) l = Zander, 2 = Wels, 3 = Hecht, 4 = Zwergwels, 5 = Karpfen, 6 = Donau-Sterlet, 7 = Barbe, 8 = verschiedene Wcissfische Fig. 1. Illustrating the band-type plotting method on hand of an example. 1 square denotes 26 per cent ([ + ] = occurring, but in very small percentage) 1 = perch pike, 2 = silurus (sheat-fish), 3 = pike, 4 = horned pont, cat-fish, 5 = carp, 6 = sturgeon, 7 = barbel, 8 = niiscellaneous white fish