Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - T. Dvihally Zsuzsa: Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása

322 liidrológiai közlöny 1960. 4. sz. T. Dvihally Zs.: Szikes tóvizek kémiai összetételének változása intenzitása, valamint az asszimiláló szervezetek mennyisége növekszik. Ekkor a télen kialakult egyensúly megbomlik. A fitoplankton a szabad és egyensúlyi C0

2 felhasználása után a NaHC0

3 félig kötött C0

2-ját használja fel, a tavak vizében megjelenik és fokozatosan nő a CO.-- [(2) egyenlet, felső nyíl iránya] és rohamosan csökken a Ca

+ + mennyisége [(1) egyenlet, alsó nyíl iránya és (3),(4) egyenlet]. Nyár derekán a fényintenzitásnak optimálison túli megnövekedése miatt az egész folyamat visszafelé indul el, de a vizsgált 5 víz közül négy esetben nem jut el a C0

3 elfogyásáig, csupán a CO3 mennyiségének csökkenése következik be [(2) egyenlet, alsó nyíl iránya]. Nyár végén és ősszel a kedvezőbb fényviszonyok miatt a reakció ismét a (2) egyenlet felső nyilának irányában zajlik, az asszimiláció fokozódásával ismét emelkedik a CO3 értéke (szeptemberi, októberi maximum) majd az asszimiláció mértékének csökkenésével és a disszimiláció túlsúlyba jutásával ismét több C0

2 jut a tó vizébe, a CO;7 mennyisége fokozatosan csökken, majd elfogy és a fent vázolt téli állapot ismét beáll. IRODALOM 1. Donászy, E. : A vízi szervezetek, a meteorológiai tényezők és a vjz kémizmusának kölcsönhatása a Velencei-tóban. Hidrol. Közi. 286—292 p. 1953. 2. Dvihally, Zs. T. : Untersuchung der selektiven Lichtabsorbtion in Natrongewássern vom Besichtspunkt der Produktionsbiologie. Acta Biol. 347— 359 p. 8. 1958. 3. Hutchinson, G. E. : A Treatise on Limnology. New York, 1957. 4. Landolt, H.—Börnstein, E. : Physikaliscli-chemische Tabellen. 1905. 5. Lange, W. : Handbook of Chemistry New York, 1953. 6. Maucha, R. : Upon the Influence of Temperature and Intensity of Light on the Photosynthetic Production of Nannoplankton. Verh. d. Internat. Verein. Limnol. 381—401 p. 1924. 7. Maucha, R. : A phytonannoplankton asszimilációs szénszükségletének forrásai. Kísérletügyi Közi. 5. 1—10 p. 30. 1927. 8. Maucha, R. : Winkler Lajos vízvizsgáló módszereinek alkalmazása a limonológiában. 247 p. Budapest, 1929. 9. Maucha, R. : Hydrochemische Methoden in der Limnologie. Binnengewásser, Stuttgart, 1932. 10. Maucha, R. : Hydrochemische Halbmikrofeldmethoden. Arch. f. Hydrobiologie. 1947. 11. Maucha, R. : Újabb szempontok a vizek termelőképességének megállapítására. Magyar Kém. Lapja 17, 18, 19. szám 2. 1947. 12. Maucha, R. : Einige Gedanken zur Frage des Náhrstoffhaushalts der Gewásser. Hydrobiologie, 225—237 p. 1. 1949. 13. Maucha, R. : A helyszíni kémiai vízvizsgáló módszerek alapelvei. MTA Műszaki Oszt. Közi. 489—496 p. 1953. 14. Maucha, R. : A fotoszintézis jelentősége a vizek potenciális termelésének meghatározásakor. MTA Biol. és Orvostud. Oszt. Közi. 375—412 p. 6. 1955. 15. Megyeri, I. : Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiái vizsgálata. (Kandidátusi értekezés) 103 p. Szeged, 1958. 16. Smaroglay F. : Bugac szikes tavai. 34 p. Budapest, 1939. 17. Tillmans J.—Heublein, F. : Über die Kohlensaurenkalk angreifende Kohlensáure der natürlichen Wásser. Oesundheitsingenieur, 669 p. 35. 1912. 18. Varga L. : Adatok a Fertő-tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához. Hidrol. Közi. 21— 42 p. 11. 1931. Jahreszeitllehe Anderungen im clicmischen Aufbau von sodahaltigen líinnenseewasscrn T. Zs. Dvihally Zwecks Ermittlung der jahreszeitlichen Veránderlichkeit von sodahaltigen Gewássern, wurde vom Verfasser die chemisehe Zusammensetzung des Nagyszéktó bei Kistelek und vier anderer sodahaltiger Wásser aus der Umgebung monatlich bzw. in den einzelnen Jahreszeiten untersucht (Tabelle 1, 2, 3 und 4, ferner Abb. 1. und 2.). Jedes der fünf untersuchten sodahaltigen Wásser weist im Laufe des Jahres áusserst starke Veránderungen sowohl hinsichtlich des gesamten Salzgehaltes, als auch in der relativen Menge der einzelnen Anioné und Kationé auf. Ursache der jahreszeitlichen ehemischen Verwandlungen in sodahaltigen Gewássern ist die Anderung der Kohlenstoffmenge und deren Erscheinungsform (Abb. 3.), alsó grösstenteils die Intensitát der Assimilationstátigkeit des Phytoplanktons. Im Winter háuft sich im Wasser als Folge der Niederschláge, ferner der fehlenden Assimilation und der überwiegenden Dissimilation derart viel C0

2 an, dass dies die Menge an C0

3 allmáhlich herabsetzt und dann gánzlich in HC0

3~ umwandelt (Gleiehung 2, in Richtung des unteren Pfeiles). Selbst das untersuchte sodahaltige Wasser, das wáhrend der Trockenheit im Sommer áusserst grosse Mengen anC0

3~~ enthielt, ist im Laufe des Winters frei von CO

s—. Steigt die Kohlenstoffmenge weiter an, dann enthált das Wasser bereits freies CO, und wird fáhig, das am Seegrund abgelagerte und ausgeschiedene CaC0

3 aufzulösen (Gleiehung 1, Richtung des oberen Pfeiles), so dass der Ca + + Inhalt von sodahaltigen Wássern, die im Sommer Ca

+ + überhaupt nicht oder nur in ganz geringen Mengen enthalten, im Laufe des Winters erheblich angereichert wird. (Im Falle der untersuchten Gewásser stieg er z. B. auf das etwa hundertfache des Sommerwertes.) Im Frühling steigt die Intensitát der Assimilation sowie die Menge der assimilierenden Organismen an, worauf das Wintergleichgewicht gestört wird. Nach Aufleben des freien und des Gleiehgewichts-C0

2 verbrauchte der Phytoplankton das halbgebundene C0

2 des NaHC0

3 ; hierauf erscheint und steigt der Gehalt an C0

3~~ stetig an (Gleiehung 2, Richtung des oberen Pfeiles) und die Menge an Ca + + nimmt stürmiseh ab (Gleiehung 1, Richtung des unteren Pfeiles). Im Spátsommer und im Herbst erfolgt die Reaktion wieder in Richtung des oberen Pfeiles der Gleiehung 2, mit ansteigender Assimilation erhöht sich wieder der Gehalt an C0

3— (maximum im September, Október), sodann infolge abnehmender Assimilation und überwiegender Dissimilation gelangt wieder mehr C0

2 in das Seewasser, der Gehalt an C()

:

1 sinkt allmáhlich, bis er verschwindet und der oben beschriebene Winterzustand wieder eintritt. Seasonal Changes in the Chemical Analysis o! Sodic Laké Watcrs By T. Zs. Dvihally (Mrs.) In order to determine seasonal changes in sodic waters, the chemical composition of Nagyszéktó at Kistelek and other four alkaline waters has been determined monthly, respectively seasonally (Tables 1, 2, 3, 4 and Figs. 1, 2). The five sodic waters investigated showed without exception appreciable variations during the year as far as both the totál salt content, and the ratio of various anions and cations is concerned. Chemical processes taking place in the course of a year in sodic waters could be traced back to changes in the quantity as well as in the form of appearance of C0

2 (Fig. 3), i. e., mainly to the different intensity in the assimilation activity of phytoplankton. In winter, as a result of precipitation and reduced assimilation, as well as of pronounced dissimilation, the water becomes enriched in C0

2 to an extent, that the C0

3 content is gradually deereased, and converted