Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
4. szám - Kozák István: A pécsi szénbányák vízellátásának felújítása
Kozák 1.: A pécsi szénbányák vízellátása » Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 271 (Széchenyi akna és a hosszúhetényi aknák 1994-re már kimerülnek). Előreláthatólag 2020-ban a jelenlegi bányák közül már egy sem üzemel, viszont az 1990 és 2020 közötti 30 év alatt jelentősen nő a lakosság, tehát a csővezetékek átmérője, vagy a medencék köbtartalma, illetőleg helye már nem lesz megfelelő. Ezért célszerű mindkét időpontot vizsgálni. A vízfogyasztás igényének növekedését úgy vettük figyelembe, hogy az 1990. és 2020. éveknek megfelelően a már közkutas települések fejenkénti vízfogyasztását 75, ill. 90 literre, fürdőszobás lakások esetén 110 ill. 150 literre, az üzemi dolgozók fogyasztását pedig 100, ill. 130 literre vettük naponként. A szénbányavidék víztermelésének 1960-tól 2020-ig várható alakulását az 5. ábra, ugyanerre az időszakra az összes vízfogyasztását pedig a 6. ábra grafikonjában ábrázoltuk. A víztermelési grafikonon a minimális és maximális' ivóvíztermelést, a maximális ivóvízigényt, továbbá a maximális együttes ivó- és iparivízigényt, valamint a víztároló medence térfogat alakulását tüntettük fel. (A víztermelésbe a Duna-vízből származó vízmennyiségeket nem számítottuk be.) Az 5. és 6. ábrákból kiolvasható, hogy tetszőleges időpontban mennyi tisztított Duna-vízzel pótolható a bányavidék vízhiánya, vagy mennyi vizet adhat át a bányavidék a városnak. Az 5. ábrán látható minimális ivóvíztermelési görbe és maximális ivó vízigényt ábrázoló görbe közti ordináták megadják, hogy a vizsgált időpontban maximálisan mennyi Duna-vízre lehet szükség. A minimális ivóvíztermelési görbe és a maximális együttes ivó- és ipari vízigény görbe ordinátakülönbségeiből leolvasható, hogy maximálisan mikor mennyi Duna-víz kellene, ha Széchenyi és István aknák szulfátos bányavizét nem hasznosítanánk. A maximális vízigény valamint a maximális együttes ivó- és iparivízigény görbék ordinátakülönbségei a szénmosóvíz szükségletet ábrázolják. A maximális ivóvíztermelési görbe és a maximális ivóvízigény görbe közti különbség a felhasználható vagy tárolható ivóvízmennyiséget ábrázolja. A maximális együttes ivó- és iparivízigény és a maximális ivóvíztermelési görbék ordinátakülönbsége mutatja, hogy maximális ivóvíztermelés esetén időszakosan mikor lehet Duna-víz és bányavíz nélkül is fedezni az összes vízigényt. Az 5. ábrán grafikusan ábrázoljuk a víztároló térfogat tervezett alakulását - is. A grafikonról leolvasható, hogy mikor milyen tárolótérfogatnak kell rendelkezésre állnia. Ez a görbe követi a fogyasztási görbét. A tervezett vízgazdálkodás — lehetőleg — igyekszik megtartani, illetve felhasználni a meglévő létesítményeket. A terv szerint megszűnik az Mélyvolgy Melegmóny forrósok B00m J /nao /W Sillösito // forrós . Hosszuheteny t'í V I Slj 11 SSOmJ/nop | tpw ' Wosiwmt'bWTÍlWalT^Flih fi I ^ / XinmJ/nnn ' J I Ounat vizmu 4. ábra. Tervezett vízgazdálkodási törzsfa <t>iie. 4. 3anpoeKmupoeaHHan ocHomast lunajia eodHOzo xo3fiűcmea Abb. 4. Geplanter Stammbaum der Wasserbeivirtschaftung
