Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez. II. A tiszalöli vízlépcső hatása a Tisza algavegetációjára

Dr. Vherkovich G.: Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 243 1. táblázat folytatása 1 Tiszabecs V.-namény j Tokaj Tiszalök Tiszacsege 1 > £ VII. 22. > os > VII. 24. IV. 4. . í> VII. 26. IV. 5. VI. 23. VII. 27. IV. 6. VI. 24. VII. 28. j 135. — tenera Gregorv £ VII. 22. 1 — 1 136. Synedra acus Kütz 1 — 1 137. — — var. radians (Ktitz.) Húst 1 138. 139. — affinis Kütz 1 1 1 1 138. 139. var. obtusa Húst 1 1 1 1 140. — amphicephala 1 — — 141. 142. — eapitata Ehrbg 1 — — 3 3 3" 141. 142. — ulna (Nitzsch) Ehrbg 2 3 1 2 3 3 3 2 3 3 1 3 3" 143. — — var. oxvrhynchus (Kütz.) van Heurck 1 1 143. RHODOPHYTA 1 144 Batraehospermum moniliforme Rotli (leszakadt thallus) 1 MYCOPHYTA T~ 145. i Asterothrix rhaphidioides (Relnsch) Printz T~ 1 Mindig a sodorvonalból vagy annak közvetlen közeléből gyűjtöttem, mégpedig a legfelső 20 cm-es vízrétegből. Ily módon a gyűjtések tipikus folyami állapotot, az „eupotamos" állapotát igyekeztek rögzíteni. A gyűjtések 25-ös planktonhálóval történtek. Az egyes gyűjtések általánosságban röviden a következőképpen jellemezhetők : Az 1959. IV. 2—6-a között végzett gyűjtéskor a vizsgált mederszakaszban közepes körüli vízállás volt. A víz átlátszósága is közepes volt. (Secchikoronggal mérve Tiszabecsen 60—80 cm, lentebb 40 cm, míg Tokajnál ismét jobb.) Vízhőfok : Tiszabecs 9 C , Vásárosnamény 9,8 C', Tokaj II C°, Tiszalök 11,4 C°, Tiszacsege 11,5 C\ A gyűjtésben sok volt a leszakított Hydrurus-telep és fonalas moszat, a kovamoszatok közül pedig a Ceratoneis arcus nagy egyedszáma volt feltűnő. Ezeket a vonásokat évszaki jellegzetességnek kell tartanunk. Az 1959. VI. 19—23-n között végzett gyűjtéskor a vízállás közepesnél magasabb volt és az átlátszósági viszonyok az előzőeknél valamivel rosszabbak voltak. Vízhőfok : Tiszabecs 19,2 C

3, Vásárosnamény 18,4 C°, Tokaj 20 C°, Tiszalök 21 C°, Tiszacsege 20,8 O. A folyóban ekkor az előzőekhez képest némileg csökkent a faj- és egyedszám, az algaegyüttesekben a Synedra ulna volt az uralkodó. Az 1959. VII. 23-29-e közötti gyűjtéseket megelőző időszakban a nagy esőzések ismételten megemelték a vízállást. A gyűjtéskor ugyan a víz már apadt, de még ekkor is igen zavaros volt. Még Tiszabecsen is, ahol különben igen nagy átlátszósági értékek adódnak (2 m körül, ritkán megy le az 1 m alá), ott is csak 30—40 cm volt az átlátszóság. Vízhőfok : Tiszabecs 23,6 C°, Vásárosnamény 24,6 C\ Tokaj 25,2 C°, Tiszalök 25,4 C% Tiszacsege 26 C°. A pn mind ennél, mind az előző gyűjtések alkalmával 7,1—7,5 között volt. Ezt a júliusvégi gyűjtést nagyon lecsökkent faj- és egyedszám jellemezte. Az algaegyüttesekben azonban feltűnő volt az Euglena 'proxima sajátos elszaporodása. (L. erről lentebb bővebben !) A részletes faj felsorolási táblázatból azt láthatjuk, hogy viszonylag kevés azoknak az algafajoknak a száma, amelyek mindhárom időszakból előkerültek, és így jelenlétük a potamoplanktonban állandóbbnak tekinthető : Oscillatoria limosa, Oscillatoria tenuis, Eudorina elegáns, Cymatopleura solea, Fragilaria capucina, Melosira varians, Nitzsehia acicularis, Nitzschia sigmoidea, Surirella elegáns, Synedra ulna. Ha az 1. ábra három grafikonját szemléljük, azon már az első rápillantásra is szembeötlik, hogy a tiszalöki vízlépcső által lelassított folyású mederszakaszban a vizsgált algaegyüttesek összetételében jelentős változások következnek be. Ezeknek a változásoknak néhánya azután kihat a vízlépcső alatti mederszakaszra is. Az egyik ilyen szembeötlő sajátság az, hogy a Melosira granulata var. angustissima a vizsgált folyószakaszban csak a vízlépcső majdnem állóvíz jellegű vizében szaporodik el jelentősebben. Ugyanez az alga igen alacsony nyárvégi, őszeleji vízállásnál a Tisza alsó szakaszán, pl. Szeged fölött ugyancsak jelentősebb számban lelhető meg, akkor ott a tiszalöki vízlépcsőben uralkodó viszonyokat megközelítő viszonyok alakulnak ki. Eddigi megfigyeléseim szerint, kizárólagosan a vízlépcső vizéhez van kötve a Ceratium hirundinella f. robustum jelenléte, viszont a Ceratium. hirundinella f. furcoides ekkor is, meg más alkalmakkor is a normális sebességű folyószakaszokból került elő. A Synura uvella a vízlépcső vizében csak a hűvösebb vizű időszakban rajzik fel a fenékről. Általában csak holtágakban vagy lassú folyású mederszakaszokban lehet nagyobb mennyiségben kimutatni és felraj ZdiSBi cl hidegebb időszakokra esik (Uherkovich, 1958). A nyár folyamán a tiszalöki vízlépcső vizében az Euglena proxima viszonylatában igen érdekes helyzet alakult ki. Ez a faj júniusban már a vízlépcső feletti mederszakasz vizében is kimutatható volt, de jelentősebb egyedszámban csak a vízlépcső lassú vizében szaporodott el. A júliusi gyűjtés időszakában a vízlépcső vizében előzetesen már meglévő példányok valamilyen hatásra (biometeorológiai hatás ?) tömegesen