Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
3. szám - Vitális György: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei
220 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások 250 m átlagszélességűvé. A fenti völgyszakasz víztározásra morfológiailag alkalmas. A terület legidősebb képződménye a középsőmiocén belvéti emeletébe tartozó homokos agyag és márga (slír), valamint a középső riolittufa. A slírrel érintkező piroxénadnezittufa és agglomerátum összlet, valamint a piroxénandezittelérek a tortonai, az amfibolandezittufa és agglomerátum összlet a szarmata emelet képződménye -[5,6]. A legfiatalabb képződmények a völgyoldalakat borító pleisztocén barnaföld, nyirok, homok és lösz, valamint a völgyet kitöltő patakhordalék és az ezt fedő holocén ártéri üledékek. A tervezett tározó fontosabb szerkezeti irányait a Zagyva Ny—K-i, illetve EK—DNy-i irányú völgye, valamint a felszínen látható, ugyancsak EK—DNy-i irányú andezittelérek jelzik. A fenti irányokra merőleges ÉNy—DK-i haránttöréseket a közeli bányászatilag feltárt területeken kimutatott törések alapján — a tározó területe alatt is — valószínűsíthetjük. A tari tározó alapkőzetét — többnyire ugyancsak vízzárónak tekinthető fedőrétegekkel lefe. dett — vízzáró homokos agyag és homokos agyagmárga (slír) alkotja. A tervezett völgyelzárás szelvényében (16. ábra), és a tározótéren lemélyített 1954. évi feltáró fúrások [15] alapján a tervezett tározótér völgyfenekét a kavicsos patakhordalék felett uralkodóan vízzáró iszap és agyagrétegek borítják. A vízzáró rétegek típusmintáin végzett képlékenységi vizsgálatok átlag és szélső értékeit az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat A tervezett tari tározó vízzáró üledékeinek képlékenységi adatai TaÖA. 1. flaHHbte no Koncucmenifuu eodoynopnux omnoMcenuü 3anpoeKmupoeaHHoeo eodoxpaHunuiifa Tap Tabelle 1. Plastizitátsangaben der wasserdichten Sedimente des geplanten Speichers zu Tar A kőzet neve és földtani kora Folyási határ Plasztikus index A kőzet neve és földtani kora F [ %] PH%] Humuszos agyag (holocén-pleisztocén) Átlag Legnagyobb Legkisebb 61,10 83,20 51,30 31,63 51,20 19,30 Homokos iszap (holocén-pleisztocén) Átlag Legnagyobb Legkisebb 45,98 52,50 37,90 19,60 26,20 11,90 Honiokos agyag (holocén-pleisztocén) Átlag Legnagyobb Legkisebb 55,31 62,60 43,80 33,88 38,70 21,10 Iszapos agyag (holocén-pieisztocén) Átlag Legnagyobb Legkisebb 59,05 64,20 51,10 30,45 39,40 25,60 Meszes homokos agyag és meszes agyag (holocén-pleisztocén) Átlag Legnagyobb Legkisebb 59,65 75,50 51,50 32,77 50,30 23,00 Szerves iszapos agyag és szerves agyag (holocén-pleisztocén) Átlag Legnagyobb Legkisebb 82,20 110,00 59,60 54,40 74,60 34,20 Homokos agyag és homokos márga (= slír) (középső miocén) Átlag Legnagyobb Legkisebb 49,42 61,00 38,10 19,88 29,40 8,50 Megjegyzés : A két oszlopban levő legnagyobb és legkisebb szélső értékek nem mindenütt azonos kőzetminták adatai. Az alapkőzet (slír) vízáteresztőképességére a fúrásokban végzett vizsgálatok alapján k = — 1,0 • 10~ 8, illetve 6,2 -10~ 8 cm/sec értékeket kaptunk. A slír terhelhetőségére a gátszelvényből (4. sz. f. 13,0 m) vett magmintán végzett egyirányú nyomókísérlet cr Hi / = 109,0 kg/cm 2 értéket adott [15]. Számottevőbb elszivárgás csak a tervezett völgyeizárási szelvény közelében települő andezittufa és agglomerátum összlet mentén lehetséges. A tari tározó szomszédságában alábányászott, illetve művelés alatt álló szénbányák vannak. Esztó P. szakvéleménye alapján [4] a tari tározó területén a tározott, víznek a bányába való beszivárgásától, vagy a — bányaművelés során — képződő repedéseken át való betörésétől nem kell tartanunk, mivel a fedőréteg zömét alkotó slírrétegek gyakorlatilag vízrekesztők, átvizesedés esetén duzzadnak és elzárják a képződő repedéseket. A tari víztározó létesítése nem zavarja a bányászatot, legfeljebb olyan helyeken, ahol a széntelep 100 m-nél kisebb mélységben van a völgy talpa alatt. (Az idézett szakvélemény megállapításait — a terület hasonló földtani felépítése következtében — a bikkvölgyi víztározással kapcsolatban is mértékadónak tekinthetjük.) Az elmondottak alapján a tervezett tari tározó területén a víztározás földtani és bányászati szempontból egyaránt lehetséges. Összefoglalás A víztározásra kiválasztott völgyszakaszok dombvidéki tározó létesítésére morfológiailag általában alkalmasak. A tervezett tározók a salgótarjáni barnakőszénterületen, illetve annak szegélyén az ún. feküterületen vannak. Az ismertetett 9 völgyzárógátas víztározási lehetőségnek földtani szempontból — az eddigi feltárási eredmények alapján — kizáró oka nincs. A völgyek talpát mindenütt vízzárónak tekinthető ártéri üledékek fedik, ezért elszivárgás inkább az oldalaknál várható. Különösen a tározás kezdeti időszakában várható oldalirányú elszivárgásokra főleg a fekiiterületre eső felsőoligocén homokkő rétegösszlettel érintkező (ságújfalui, mátraszelei, nemti, alsólengyendi) tározómedencéknél számíthatunk. Ezeknél a homok és homokkőrétegek várható beiszapolódásával az oldalirányú elszivárgások valószínűleg megszűnnek. A többnyire vízzáró miocén képződményekben kialakult völgyek (rárosi, mihálygergei, karancskeszi, bikkvölgyi és tari tervezett tározók) az oldalirányú elszivárgások szempontjából kedvezőbb felépítésűek. A gát alapozások és bekötések tekintetében még valamennyi tervezett völgyeizárási szelvényben további részletes feltárás szükséges. A felsőoligocén liomok-liomokkő rétegösszlet terhelhetőség és vízáteresztőképesség szempontjóból még kis távolságon belül is igen változatos felépítésű, ezért a gáttervezések (pl. ságújfahű, mátraszelei, nemti tározóknál) gondos feltáró munkát igényelnek. A változatos rétegződésű
