Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Vitális György: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei

218 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások 13. ábra. Az alsólengyendi tározó vázlatos földtani térképe. (Schréter Z. földtani térképe nyomán kiegészítéssel.) 0ue. 13. CxeMamutecKan zeoAoameacaH Kap ma eodoxpaHUAUiifa y AjiuiojieHdeHd (no zeoAOimecKoü tcapme LUpemep 3., c donoAMHueM) Abb. 13. Schematische geologische Karte des Speichers zu Alsólengyend (nach der geologischen Karte von Schréter, Z. mit Ergánzungen) A tervezett tározó területén és közelebbi környékén felszínre bukkanó legidősebb földtani képződmény [6] a felsőoligocén márgás homokkő és csillámos agyagos homok váltakozásából álló rétegösszlet (13. ábra). Erre — a tározótól távolabb — ugyancsak felsőoligocén glaukonitos homokkő, homok és kavicsból álló rétegcsoport települ. Az alsómiocént a felszínen szárazföldi tarka agyag x és kavics, a középsőmiocént piroxénandezittelérek képviselik. A pleisztocén üledekei : kavics és a terület legnagyobb részét elfedő barnaföld (homokosiszapos agyag), homok és lösz. A holocén képződmények a patakhordalék és ártéri üledék. A tervezett tározó vidékére a Nagybátony környéki bányászatilag kimutatott és a piroxénandezittelérek felszíni futásával is jelzett ÉNy— DK-i irányú fő- és az erre merőleges nagyjából EK—DNy-i irányú hosszanti törések jellemzők. A tervezett tározó alapkőzetét alkotó márgás homokkő és agyagos'

1 homok rétegösszlet a'várható elszivárgásokat illetőenj vízföldtani szempontból kedvezőnek ítélhető. A Mélyépterv által felvett völgyeizárási szelvényben lemélyített 1. sz. Mélyépterv fúrás alapján a völgyoldalt vízzáró homokos, iszapos agyag borítja. Az ez alatt települő agyagos andezitgörgeteg — amelyet kézierővel nem tudtak átfúrni - kiterjedését a részletes feltárás során kell tisztázni. A jelenlegi patakmederben kb. 1,80 m vastag homokos iszap, illetve iszapos homok fedőréteg alatt durva andezitgörgetegekből álló patakhordalék települ. A görgeteges részek és a további feltárások alapján megállapítandó esetleges vízáteresztő kőzetek megfelelő lezárása után a víztározásnak földtani szempontból kizáró oka nincs. 8. Bikk völgyi tározó A nagyjából ÉNy—DK-i irányú Bikk völgy Kisterenye és Nagybátony között torkollik a Zagyva völgyébe. Az átlagosan 200 m széles völgytalpat a völgy mindkét oldalán 250 m-t meghaladó magasságú dombok szegélyezik (2. kép). A Mátraverebély—Kisterenye közötti régi műút hídjától 175 m-re felvett völgyeizárási szelvénnyel 204,5 m A.f.-i duzzasztási szint mellett kb. 1,5 km hosszú völgyszakasz víztározás céljára morfológiailag kiválóan alkalmas. A Bikkvölgyben a Zagyva szivattyúzással átemelt vízének tározását tervezik. A tervezett tározó alapkőzete : a középsőmiocén homokos agyag és agyagmárga (slír) (14. ábra). A völgyoldalakat és a dombokat pleisztocén homok, homokos agyag és lösz, a völgy talpát holocén homokos iszapos agyag, homokos agyag és agyagrétegek borítják. A Bikk völgy is a salgótarjáni barnakőszénterületre jellemző ÉNy—DK-i irányú fő-, valamint az ÉK—DNy-i irányú hosszanti törések mentén alakult ki. Mind a tervezett völgyeizárási szelvény feltáró fúrásai (15. ábra), mind a tervezett tározó közelében lemélyített barnakőszénkutató fúrások 2. kép. A Bikk patak völgye a tervezett tározó helyén 0omo 2. fíoAima pyHbH BllKK 6 CTTl60p€ 3Q.np0€KÍTlLip06QHH080 BOdOXpClHllALllljCl Bild 2. Tal des Bikk-Baches an der geplanten Sperrenstelle "'i-:. -r-;^-™- . V,

V.;; ....• W; ilsólengyend /e/sólengyenúli