Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
3. szám - Vitális György: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei
214 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások 7. ábra. A ságújfalui tározó vázlatos földtani térképe. (Id. Noszky J. és Majzon L. földtani térképe nyomán kiegészítéssel.) 0ue. 7. CxeMamunecKaa eeonoeimecKasi Kapma eodoxpaauAUIIFA y IllaeyűfpaAy (no zeoAoauiecKoü Kapme HOCKU E., U Maü30H Jl., c donoAHEHUEM) Abb. 7. Schematische Karte des Speiehers zu Ságújfalu (nach der geologischen Karte von Noszky, J . sen. und Majzon, L. mit Ergánzungen) A kissé aszimmetrikus felépítésű völgy, a tervezett 198,30 mA. f.-i duzzasztási szintig víztározásra morfológiailag alkalmas. A tározó területén a völgy jobboldalán a felsőoligocén glaukonitos homok és homokkő rétegösszlet található a felszínen (7. ábra). A völgy baloldalát pleisztocén lösz, illetve finomhomokos agyag borítja,*amely alatt valószínűleg a glaukonitos homokkő, illetve az ennél mélyebb szintbe tartozó, ugyancsak felső-oligocén agyagmárga rétegösszlet települ. A völgytalpat kitöltő negyedidőszaki üledékek : homokos apró kavics, iszapos finom homok, iszap és agyag. A terület szerkezetére a Nagy-patak völgye által is jelzett ÉÉNy—DDK-i irányú főtörések, valamint a mellékvölgyek által jelzett NyDNy— KÉK-i irányú melléktörések jellemzők. A tározóból történő elszivárgások elsősorban a glaukonitos homokrétegek mentén, a völgy jobboldalán várhatók. Ezért a részletes feltárás során — különösen 1? a tervezett völgyeizárási szelvényben — megállapítandó a homokrétegek kiterjedése és a VITUKI tanulmányaiban [10, 11. p. 342.] is jelzett közéjük települő esetleges vízzáró agyagrétegek jelenléte. Ugyancsak a részletes feltárás során a glaukonitos homok — homokkő rétegösszletben, vízáteresztőképességi vizsgálatok végzése szükséges. A völgy baloldala és a völgyfenék eddigi adataink alapján — vízzáró kőzetekből épül fel. A tervezett völgyelzárás szelvényében (8. ábra) telepített 2. sz. Mélyépterv fúrás 5,10 m-ig finomhomokos agyagot, majd homokos agyagot, a fúrás talpáig iszapos finomhomokot harántolt. Az 1. sz. Mélyépterv fúrás a 8,40 m vastag negyedidőszaki völgyi üledékek alatt a fúrás talpáig ugyancsak iszapos homok és iszapos finomhomok rétegeket tárt fel. A völgy jobboldalán jelentkező homokrétegek az elszivárgás szempontjából — kellő feltárási adat hiányában a jelenlegi ismeretek szerint — kedvezőtlen volta mellett, a víztározásnak földtani szempontból kizáró oka nincs. 5. Mátraszelei tározó A tervezett tározó helyén a Zagyva völgye morfológiailag egységes völgyszakasznak tekinthető. A nagyjából ÉÉNy—DDK-i irányú völgy enyhe lejtésű, 100—200 m átlagszélességű völgytalpát átlagosan 350 mA. f.-i magasságú, a völgy felé enyhe lejtésű dombok szegélyezik (1. kép). A tározó területét érintő említésre érdemes oldalvölgy a Szépvölgy puszta mellett betorkolló Ny- K-i irányú Szépvölgy. Mátraszele északi határában történő völgyelzárással a kb. 3 km hosszú völgyszakasz víztározásra morfológiailag alkalmas. A mátraszelei tározó felszínét uralkodóan a felső oligocén glaukonitos homok és homokkő rétegösszlet építi fel (9. ábra). A felsőoligocén üledékekre a völgy jobboldalán az alsó- és a középsőmiocén képződményei települnek. Ezek közül kisebb kiterjedésű foltokban homok, homokkő, kavics, tarka agyag és az alsó riolittufa, míg nagyobb területet borítva a barnakőszéntelepes mmm195 • w 185 ISO 115 8. ábra. A ságújfalui völgyeizárási szelvény a feltáró fúrások rétegsorával 0ue. 8. Cmeop nepenpumuH ÖOAUHM WazyütpaAy c 3aAeeamteM cAoee e pa3eedowbtx cKeancunax Abb. 8. Talsperrenprofil zu Ságújfalu mit der Schichtenreihe der Schürfbohrungen