Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Szalay M.: Laboratóriumi vízsebességmérés gömbökkel Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 207 geschwindigkeit v aufgestellt werden (Abb. 3.). Somit kann die Geschwindigkeitsverteilung fotografisch fixiert und mit dem beschriebenen Verfahren numerisch ausgewertet werden. Eine andere Methode dient zur Geschwindigkeitsmessung mit unmittelbarer Ablesüng. Den Glcichge*vichtszustand einer einzigen Kugel, die leicliter als Wasser ist, stellt Abb. I. dar. Bei gegebenem Durchmesser und spezifischem Gewicht der Kugel besteht ein eindeutiger Zusammenhang zwischen Fliessgeschwindigkeit und Neigungswinkel des Kadens, was praktisch durch das Messinstrumeiit nach Abb. 5. ausgenützt werden kann. Tafel 1. gibt ein Zahlenbeispiel zur Berechnung der Skala. Laboratory How-velocity measurement by airt oí spheres by Miklós Szalay The hydrodynamical resistance of spheres can be applied in various manners for the measurement of flow velocity. If on a yarn in equal distances spheres lighter than water are attached, the link gets in a state of equilibrium (Photo 1). The buoyancy B being known, the cord forces S and the dynamic pressures P can be determined graphically (Fig. ].). The resistance factor cp being a function of the Reynolds number (Fig. 2.), there exists a relation between dynamical pressure P and flow velocity v, if the Reynolds number is smaller than 1000 (Fig. 3.). Thus, the distribution of velocitiesis to be fixed photographically and can be evaluated by the method described. Another met hod serves to the flow-velocity measurement by direet reading. The state of 'equilibrium of only one sphere, lighter than water is shown in Fig. 4. For spheres having a given diameter and specific weight, there is an unambiguous relation between deelination angle of the yarn and flow velocity (Fig. 4.). This offers a possibility for practical use by a measuring device according to Fig. 5. Table 1. shows an example for computing the scale of the device. Vízvezetéki anyagok minőségének ellenőrzése Hollandiában A vízellátás területén egyre szélesebb körökben válik ismertté a KIWA név. (Keuringsinstitut voor Waterleidingartikelen = vízvezetéki anyagok vizsgáló intézete). Az intézetet 194G-ban a Holland Vízszolgáltató Vállalatok Egyesülete és a Holland Vízügyi Szakemberek Egyesülete alapította. Az intézet feladata az anyagvizsgálat, a vízműlaboratóriumok munkájának összefogása, tudományos kutatás, szakvélemények adása, és a munkaterületnek megfelelő nemzetközi együttműködés fejlesztése. Az intézet 1948-ban részvénytársasággá alakult át. Részvényesek azonban a két alapító szervezeten kívül csak a hollandiai vízművek tulajdonosai lehetnek. Hollandiában a vízvezetéki víz 98%-át KIVVA-rész.vényesek szplgáltatjak. A KIWA alapvető feladatának, az anyagvizsgálatnak az a célja, hogy a vízvezetéki hálózatba csak kifogástalan minőségű anyagokat és szerelvényeket építsenek. Az előírásoknak megfelelő minőséget a KIWA védjegy, vagy átvételi bélyegző jelzi. A szerződéses gyárakat a KIWA rendszeresen ellenőrzi, anyagmintát vesz, ós szilárdsági vizsgálatokat végez. A KIWA külföldi felekkel is szerződik, és előfordul, hogy pl. dán vízművek KIWA véd jegyes belga, vagy német vízmérőket kapnak. 1958-ban már 50 belföldi és 34 külföldi gyár használta a KIWA védjegyet. A szerződéses gyárakban végzett vizsgálatok költségei az áru értékének átlagosan 0,7%-át tették ki. A különböző vizsgálatok, ellenőrzések és a kutató munka végzésére 1952 óta a K1 WA-nak saját központi laboratóriuma van. A központosított ellenőrzésnek és a vizsgálatnak a fő előnye az, hogy a vízműveknek nem kell külön átvevőt alkalrnazniok és a gyáraknak mindig az előírásokat egységesen értelmező, azonos ellenőrző szervvel van dolguk. Ezenfelül az intézet tapasztalatai értékes alapot képeznek a vizsgálati előírások és gyártási normák további javításához. A KIWA másik fő feladata a vízműlaboratóriumok együttműködésének szabályozása és a laboratóriummal nem rendelkező vízművek ilyen irányú szükségleteinek ellátása. 1947-ben (i KIWA vízmű rendelkezett korszerű laboratóriummal. Ezek elsősorban regionális jellegűek voltak. A meglevő laboratóriumok Hollandia középső, északi és nyugati részein helyezkedtek el. A KIWA a keleti és a déli vízművek számára több új laboratóriumot létesített és 1958-ban a KIWA szervezetében már 1 1 laboratórium működött. A KIWA szervező munkájának értékes, volta az 1953. február l-i nagy árvízkatasztrófa idején mutatkozott meg. A holland vízműlaboratóriumok azonnal az elárasztott területek segítségére siettek és a szivattyútelepeket, valamint a megrongált csővezetékeket az üzem újrafelvótele előtt gondosan fertőtlenítették és rendszeres bakteriológiai vizsgálatokat végeztek. Ennek köszönhető, hogy Hollandiát a járványok annakidején elkerülték. A KlWA további fontos feladata a vízellátás területén végzett tudományos kutató munka is. Ezt a tevékenységet különböző munkabizottságok révén látja el. A munkabizottságok fontosabb témái a fém és nemfém vezetékeknek, a műanyag és hegesztett acélcsöveknek, az azbesztcement gázcsöveknek, az azbesztcement nyomócsövekhez alkalmazott tömítő gumigyűrűknek, szűrőberendezéseknek, házi szerelvényeknek, a fagyveszély kérdésének, az infiltráeiónak, az elektromos berendezések vízvezetékhálózat útján történő földelésének, a hosszabb ideje üzemben levő vascsővezetékeknek vizsgálata, valamint a vízveszteségek okainak kutatása. Az ivóvízellátás sokoldalú kérdéseivel más országokban is foglalkoznak. Ezt a kutató munkát segíti a KlWA az által, hogy közleményeinek kivonatát, a fontosabbaknak teljes szövegét is, angol, francia és német nyelven is közzé teszi. Az érdeklődők ezeket KIWA. ' a-Gravenhage, Van Speykstraat 34. címen kaphatják meg. Csobok Veron ika A Magyar Meteorológiai Társaság az 1960. évre is meghirdeti szokásos szakirodalmi és fénykép pályázatát. A szakirodalmi pályázatra az agrometeorológia, az ipari meteorológia, az éghajlattan (éghajlati körzetek ; a terepklimatológia, a reliefenergia, a felszínalakulás, a paleoklomatológia kérdései : a légkör és a felszín energiaforgalma stb.) az orvosmeterológia, valamint a műszerés méréstechnika tárgyköréből küldhetők be a pályaművek 1960. október 15-ig. A legjobb pályaművek 2000,— Ft, 1200 — Ft és 000,— Ft díjazásban részesülnek. A fényképpályázatra időjárási jelenségekot ábrázoló, vagy az időjárás hatásait feltüntető művészi fényképfelvételek küldhetők be 1960. október 3J-ig. A legjobb felvételeket 400,-- Ft, 200,— Ft, 4 db 100,— Ft és 4 db 50,— Ft-os díjban részesíti a Társaság. A pályaműveket mindkét pályázatra a Magyar Meteorológiai Társaság Titkárságára (Budapest, V., Szabadság tér 17. Technika Háza) kell beküldeni postán, ajánlva. Érdeklődők ugyanitt kérhetnek részletes tájékoztatást a pályázatok feltételeiről.