Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos–Szolnoky Csaba: Szívóaknák hidraulikai vizsgálata

Dobos—Szolnoky: Szívóaknák hidraulikai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 181 I 1. és 2. kép. Vízszintes tengelyű örvénymozgás a ferde szívócső környezetében <Pomo 1. u 2. Buxpeeoe deuMeiwe c e0pu30HmaAbH0ü ocbm e OKpyvciiocmu HÜKAOHHOÜ ecacbieamiifeü mpyőhi BiUl 1 und 2. Horizontalachsige Wirbel im Umkreis eines schragen Saugrohres mozgás helyét és sebességét is változtatja, lüktetésszerűvé teszi a csőbe való beáramlást, ami viszont kedvezőtlen üzemi viszonyokat teremt. Az örvénymozgás az 7. és 2. képen is jól látható. (A szívószáj fenék feletti magassága a képeken látható esetben m = 1,2 D). Az örvénymozgás keletkezésének feltételét, az íves pályán való mozgás lehetőségét, a 3. képen lévő sötét térrész jelenléte eredményezi. Kézenfekvőnek látszott tehát egy olyan megoldás, ahol az akna homlokfala nem függőleges, hanem ferde, a csőtengellyel azonos hajlású (4. kép). Az ilyen aknafal a 3. képen látható fölösleges és egyúttal káros tér nagy részét a szívóaknából kikapcsolja. A 4. képen azt is megfigyelhetjük, hogy a fenékhez érkező vízszálak már nem a szívócső tengelye környezetében, hanem az alsó záradékvonalnál érkeznek a csőbe. Továbbra is megmarad természetesen a cső feletti felesleges tér (a 3. képen sötét, a 4. képen pedig világos), de ennek nagysága már nem elegendő arra, hogy az örvénymozgás kialakul0. hasson. Ennek megszüntetése is lehetséges lenne, de ezzel a kérdéssel csak állandó jellegű szivattyútelepek esetén indokolt foglalkozni. A ferde szívócsővel kapcsolatos megfigyeléseink összefoglalva a következők: a) A szívócső környezetében vízszintes tengelyű örvénymozgás keletkezik, ha függőleges hátfalú szívóaknát alkalmazunk. b) Az örvénymozgás helyét és sebességét változtatja, ezért az áramlás lüktetésszerűvé válik. c) A vízszintes tengelyű örvénymozgást a szívócső tengelyével azonos hajlású akna-hátfallal lehet megszüntetni, de csak abban az esetben, ha a szívócsővet a hátfalra vagy annak közvetlen környezetébe helyezzük. d) Az áramlási viszonyok a szívószáj alkalmazásával nagymértékben javíthatók. A függőleges, D = 100 cm átmérőjű szívócső helyszínrajzi és magassági elhelyezésének az áramképre gyakorolt hatását Q = 8 l/sec vízszállítás és M = 4,5D vízmélység mellett vizsgáltuk. A változatokról a 2. táblázat nyújt áttekintést. Megállapítható, hogy a függőleges szívócső környezetében észlelt áramkép a ferde szívócső áramképéhez képest — elvileg — nem mutat kép. Az 1. és 2. képen levő káros örvénymozgás a cső mögötti felesleges áramlási tér jelenléte miatt lép fel <t>omo 3. Bpedme euxpoeoe demiceiiue na tfiomo 7. u 2. nacmynaem u3-3a npucymcmBu.i ii3AiiuiHeco npoempancmea ÖAH nomoKa 3a mpyöoü Bűd 3. Die schádliche Wirbelbewegung in Bild 1 und 2 ist auf das Vorhandensein eines überflüssigen Strömungsraumes hinter dem Rohr zuzusclireiben 4. kép. A cső mögötti tér elhatárolásával az örvénymozgás megszüntethető 0omo 4. IlocAe oepaucdemix npocmpancmea 3a mpyöoü M0ytcH0 npenpamumb euxpeeoe deuxcemie Bild 4. Durch Abgrenzen des Raumes hinter dem Rohr lásst sich die Wirbelbewegung beheben