Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 176 zatok —- egységesen — a következő adatokat tartal­mazzák : A kőzet neme, kora, vastagsága. Fontosabb előfordulási helyek. A kőzet fizikai tulajdonságai, ala­pozásokkal szembeni viselkedése ; egyéb felhasználha­tósági lehetősége. Olyan gyakorlati kézikönyvről van szó, amely nemcsak első és úttörő jellegű a magyar szakirodalom­ban, hanem beosztásával, szerkezetével eltér minden más, hasonló célú külföldi munkától. A gyakorlati élethez az eddigi hasonló műveknél sokkal közelebb áll. Beosztásában, az anyag csoportosításában, a gyakor­lati példák, táblázatok és rajzok dolgában olyan hasznos segítséget nyújt az építő mérnöknek, bányamérnöknek, kutatónak, aminőt sehol máshol nem talál meg. A könnyű eligazodást szolgálja az anyag kitűnő rendszere­zésén kívül a mű kimerítő tárgymutatója is. Elismeréssel kell szólnunk a munka külső kiállítá­sáról. Mind papirosával és kötésével, mind betűanya­gával és tipográfiai kivitelével méltó a külső és belső tartalomhoz és a Műszaki Könyvkiadó megértését és áldozatkészségét bizonyítja. Dr. Bendefy László Vendel Miklós : A kőzetmeghatározás módszer­tana. — Budapest. 1959. Akadémiai Kiadó. 745 oldal, 450 ábrával, 2 kőzetszámítási táblázattal a 683-—720. oldalon, és 2 külön táblával A szerzőnek a célkitűzés megvalósításakor — nyil­vánvalóan — a legnagyobb nehézséget az anyag ki­válogatása okozta. Miből, mit és mennyit. A szerző e kettős cél elérését azzal igyekezett bizto­sítani, hogy a főfejezetek előtt, a kezdő kutatókra, mérnökökre és az egyetemi hallgatókra való tekintettel az alapfogalmakat ismertette és csak ezek után tért a tulajdonképpeni vizsgálati módszerek tárgyalására. A könyv nyolc nagyobb részre, fejezetre, és ezeken belül alfejezetekre oszlik. Minden részt a vonatkozó irodalom zár le. A mérnöki gyakorlatban a laza üledékek részletes vizsgálata igen indokolt ; ebből a szempontból a könyv könyv fejezete rendkívül hasznos. így az első fejezet a különböző fizikai sajátságokra támaszkodó mód­szereket foglalja össze. E tág keretbe illeszkedik az ásványok és kőzetek fajsúlyának meghatározására szolgáló eljárások ismertetése. A kőzet ásványainak szétválasztása fajsúlyuk alapján fontos feladat. A mág­neses szétválasztás módszereit is gyakorta alkalmazzák, ezért itt e feladatokról kellő mértékben tájékozódha­tunk. A kőzet likacsosságának, porozitásúnak megálla­pítása különösen az üledékes kőzetek vizsgálatában játszik jelentős szerepet, ennek megfelelően a külön­böző módszereket részletesen megismerhetjük mind a kőzetminták, mind a vékonycsiszolatok tanulmányo­zásakor. A porozitássál szorosan összefügg a perme­abilitús, áteresztőképesség meghatározása, az üledékek vizsgálatakor nélkülözhetetlen eljárás. Ennek meg­felelően az újabb és' bevált módszerekről való tájéko­zódás nagyon fontos. Hőelemző eljárások a kőzettani gyakorlatban című alfejezet mindazokat a módszereket ismerteti, amelyek­kel a kőzetekben és ásványokban hő hatására bekövet­kező állapotváltozásokat meghatározhatjuk. Ezek az eljárások a korszerű kutatásokban — mondhatjuk — szinte elengedhetetlenek. A második rész az optikai módszereket tárgyalja. Az ásványok, a laza üledékek és összeálló kőzetek vizsgálatakor nélkülözhetetlen és legelterjedtebb mód­szer. Nagy jelentőségének megfelelően széles mederben és a lehetőség szerint minden fénytani jelenségre ki­terjedően, alapos feldolgozásban megismerkedhetünk mind az alapfogalmakkal, mind a vizsgálati mód­szerekkel. Az elektronmikroszkópia mindinkább tért hódít az ásvány- kőzettani kutatásokban. Ez a ma már szinte önálló tudományág ismeretanyagával és módszer­tanával nagy munkák foglalkoznak. Szerző e lényeges részek összefoglalására törekedett ; a részletek ismer­tetését a könyv terjedelme nem engedi meg. A röntgenelemzés a kőzettani gyakorlatban c. fejezet az ásványok, ásvány társaságok és kőzetek gyors meghatározására kitűnő. A harmadik rész a kőszenek sajátos kőzettani vizs­gálati módszereit tekinti át. A negyedik rész a mechanikai üledékes kőzetek sajátos kőzettani vizsgálati eljárásai főcím alatt a laza üledékek kőzettani sajátságainak megismerését bizto sító módszereket foglalja magában. A laza üledékek kőzettani tanulmányozása mind tudományos, mind gyakorlati szempontból mindinkább szélesedő meder­ben folyik. A követendő módszerek a megoldandó különböző feladatoknak megfelelően, igen különbözők. A módszerek ismertetése a laza üledékekkel foglalkozó mérnököknek és geológusoknak hasznos útmutatást nyújt. Az ötödik fejezet a szemcseszerkezet, a kőzetszövet vizsgálata szerkezetelemek statisztikai bemérése és számlálása alapján, valamint az ábrázolási módszereket ismerteti. Célja valamely kőzet szemcseszerkezetének, szövetének, a szemcsék elrendeződésének megállapítása és az ún. szerkezetdiagram szerkesztése. Ennek a nagyon hasznos módszernek rövid ismertetése a könyv egyik legérdekesebb fejezete. Ilyen összefoglalás eddig még magyar nyelven nem jelent meg. A hatodik fejezet a petrográfus vegyi módszerei címen nem a kőzetek kémiai elemzésével foglalkozik. A kémiai elemzésből kiszámítható az ásványos össze­tétel, viszont az ásványos összetételből a vegyi össze­tétel számítható. E munkák elvégzését különböző kiváló műszerek (pl. az integrációs asztal) biztosítják. A számításokra pedig több módszer áll rendelkezé­sünkre. Szerző a számítások menetét behatóan ismerteti meg. A számításokat megkönnyítik a könyv 683—720. oldalán közölt táblázatok. A számítással nyert érté­keket grafikusan szokás ábrázolni. A használatos ábrá­zolási eljárásokat behatóan ismerteti, ugyanakkor az ábrázolási módszerek célját és fölhasználhatóságát is részletesen tárgyalja. Főleg gyakorlati szempontból figyelemreméltó a vegyi módszereket tárgyaló rész végén az olajbányá­szatban és a talajmechanikában is meghonosítandó fontos meghatározási módszerek éspedig a kőzetek víztartalmának és olajtartalmának megállapítására használt eljárások összefoglalása. A hetedik fejezet az őslénytani módszerekkel fog­lalkozik. Állati és növényi ősmaradványok gyűjtésének és preparálásának módszereit tárgyalja. A könyv nyolcadik, zárófejezete, a mikrofényltépe­zés eszközeit és módszereit tárgyalja. A mikrofény­képezési eljárások ismerete nélkülözhetetlen. A legkülön­bözőbb kőzettani munkákban ma már a mikroszkópi képet nem rajzok, hanem mikroszkópi fényképfelvé­telek szemléltetik. A röviden összefoglalt mikrofény­képezési módszerek ismertetése hasznos és szerencsés kiegészítése a kőzetmeghatározás módszertanának. „HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Főszerkesztő : Öllős Géza — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 2. Telefon : 113—450 Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 1100 példányban 00-057-689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász-utca 16. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hirlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon 180—850) és bármely postahivatalnál. Előfizetési díj : félévre 33.— Ft., egész évre 66.—• Ft., egyes szám ára : 11.— Ft. Megjelenik kéthavonként. Csekkszámlaszám : egyéni 61,254, közületi 61,066 vagy átutalás a MNB 47. sz. folyószámlájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom