Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Bozóky-Szeszich Károly: A csörgedeztető öntözés hidraulikai vizsgálata

Bozóky-Szeszich K.: A csörgedeztető öntözés hidraulikája Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 17 Mindkét oldalon integrálva és figyelembe véve, hogy L távolságban, a sáv végén y = 0 (Crevat ugyanis feltételezi, hogy a sáv egységnyi széles­ségére adagolt vízhozam Q = L. K, amely eset­ben a talaj az összes vizet elnyeli, mire a vízlepel éle a sáv végére ér) K y 2 = -c ( L~ x)> illetőleg adódik. G (L — x) y — h = K I C A víz adagolásának időtartamát Crevat a (2) összefüggésből számolja : 2 ° 2/dy. d.r = K Minthogy áx = v át és v = G y, a (4) egyenlet az alábbi alakra hozható — 2 G Cyát = K yáy, ebből át, = 2dy K t i K Ez utóbbit átrendezve h = tK 2 amiből a sáv hossza : CH 2 4 K (7) Kosztyakov szerint y vízmélység és I esés ese­tén a CAézy-képlet értelmében a sebesség v = C, XTl- (8) A C, sebességtényezőt Bazin szerint számolja (3) C, 87 r 37 r \ y + y y Ci értékét a sebesség képletbe helyettesítve A (3) összefüggés a vízfelszín egyenlete. A sáv elején, ahol x 0 v = 87 f i y n í I y = Cy (4) Ez utóbbi összefüggés integrálása alapján A sáv végén y = 0 és így a vízlepel a sáv végére való érkezésének az időpontja 2h (6) Y Y Feltehető, hogy a Crevat által felírt sebességképlet hasonló gondolatmeneten alapszik. Kosztyakov is két, egymástól dx távolságban lévő keresztszelvényt vizsgál és ugyanazt az össze­függést írja fel, mint Crevat (la) összefüggése, azzal a különbséggel, hogy a beszivárgási sebes­séget nem állandónak, hanem időben változónak tekinti. Szerinte a beszivárgási sebesség k 0t~~ a, ahol t a beszivárgás ideje, k n és a pedig a talajtól függenek. Kosztyakov még azt is figyelembe veszi egy n > ] tényező bevezetésével, hogy a két> egymástól áx távolságban lévő keresztszelvényen átfolyó vízhozamot nemcsak a beszivárgás, hanem a víznek a felszínen való tározódása is módosítja. Eszerint C(y + áy)*-Cy* = -f^áx A C dy 2 másodrendűen kicsiny tagot elhanyagolva a 2Cyáy = -^áx (9) kifejezést kapjuk, amelynek mindkét oldalát integrálva (10) összefüg­gésre jutunk, amely szerint a sávra folyó víznek a sáv elején mérhető vastagsága fele annak a víz­oszlopmagasságnak, amelyet a talaj annyi idő alatt képes elnyelni, amennyi idő a víznek a sávon való végighaladásához szükséges. Crevat előírja, hogy az adagolás idejének meg kell egyeznie a víznek a sáv végére érkezése idejével. Amennyiben tehát az öntözés alkalmával a területre H vízoszlopot kívánunk adagolni, amelyet a talaj t = ^ idő alatt nyel el, úgy a víz adagolási időtartamának meg kell egyeznie ezzel az idővel. A (6) egyenlet figyelembevételével tehát fel­írható H_ _ _2h_ _ 2 TÍ K~ K ~ TKG ' eredményre jutunk. Figyelembe véve, hogy a sáv kezdetén x = 0 és y = h, megkapjuk az integrálási állandó értékét C = Ch 2. Ennek alapján tehát a (10) egyenlet a t a (11) alakra hozható. A sáv egységnyi szélességére adagolt víz­hozam Q = C h 2, így a (11) egyenlet (12) alakban is felírható. Vizsgálva, hogy t x idő alatt milyen távolságra jutott el a víz, a (12) egyenletből, figyelembe véve, hogy a vízlepel élénél y = 0, az x = Qtx nk 0 (13)

Next

/
Oldalképek
Tartalom