Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Scher Áron: Bromid és jodid gyors kolorimetriás mikromeghatározása fenolvörössel

172 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Scher Á.: Bromid és jodid gyors kolorimetriás mikromeghatározása lehetővé, hogy a fenolvörössel Br~-ot is, J~-ot is specifikusan lehet meghatározni. A bóraxból kis oldhatósága miatt nem lehet a vízvizsgálat céljára alkalmas nagy kapacitási! puffert készíteni. Nagyon tömény pH = 8,60— 8,80 NHjOCOOHj puffer segítségével azonban még 10-es alkalinitású víz J -tartalmát is meg lehetett határozni előzetes neutralizálás és a C0

2 kiforralása nélkül 0,10 mg/l érzékenységgel. 20-as alkalinitású víz vizsgálatánál azonban már negatív hiba lép fel. Továbbiakban azt kívántam megállapítani, hogy CH3COOH tartalmú NH

4OCOCH

3-ban hogyan játszódnak le a Br és J reakciók. Savanyú pH-nál, lehet-e ilyen puffert Br meghatározására felhasználni. A kísérletek azt mutatják, hogy az NH,OCOCH,-tartalmú pH = 5 pufferben aBr^ nagyon erősen csökkent reakciósebességgel reagált, így nem lehet kis mennyiségű Br ~ -ot meghatározni, J azonban reagál. Ebből önként kínálkozott a lehetőség, hogy a J—-ot savanyú pH-nál NH[OCOCH:, tartalmú pufferrel határozzam meg a Br jelenlétében. Az NH í inhibitor szerepét tölti be. E puffer alkalmazása esetében 1,0 ml 0,01n neomagnol-oldatot és 9 perc reakcióidőt célszerű alkalmazni. így 2,5 |Ug J még 150 [ig Br jelenlétében is meghatározható, 200 /xg Br~ kis mértékben zavar. A reakciósebességek aránya tehát kb. 1/80. Alacsonyabb J -tartalmak esetében az oldatok nem színintenzitásban, hanem színárnyalatban különböznek egymástól. Megvizsgáltam, hogy lehet-e alkalmazni az NH

3 tartalmú pufferben savanyú pH értéknél végzett vizsgálatot a NaCl J "-tartalmának meghatározására. E kísérlet negatív eredménnyel zárult, mert tömény, NaCl oldatban e puffer jelenlétében nem reagált a J~ fenol vörössel. Tehát a NaCl J -tartalmának meghatározására bóraxHC1 puffert kell alkalmazni. pH = 5-nél NaOCOCH

3 puffer alkalmazása esetében a Br és J~ reakciósebességének aránya 30. Szintén pH = 5-nél NH4OCOCH3 puffer alkalmazása esetében a két reakció sebességének aránya 1/80 = 0,0125. A két arány hányadosa 2400. Tehát inhibotor alkalmazásával azonos pH esetében sikrült két olyan reakciókörülményt találni, melyeknél megfelelő vegyület hozzáadásával a Br~ és J reakciósebességének aránya 2400-szorosan változik. Ez teszi lehetővé, hogy fenolvörössel Br -ot is, J -ot is azonos pH érték mellett specifikusan lehet meghatározni. Nem látszik helytállónak Kolthoff és Stenger értelmezése, mely szerint NH| mint redukálószer zavarja a Br- meghatározását, mert megköti a klórozószerből felszabaduló klórt. Ezen elmélet segítségével nem lehet ugyanis értelmezni, hogy a ,1 változatlan módon reagál NHI jelenlétében, mert szabad klór hiányában a reakció sem játszódhatna le normális sebességgel. A természetes vizek aránylag csekély NH tartalma általában nem zavarja a Br meghatározását, még 2 mg/l NH4 sem. Sok NH4 esetében — a gyakran enélkül is szükséges — hígítással kiküszöbölhető e zavaró hatás. A meglúgosított vízminta melegítésével az NH4 könnyen eltávolítható. A 2. táblázat néhány vízminta J-tartalma adatait foglalja össze. A meghatározások CH

3CO OH -tart al mú NH

40C0CH

3 puffer használatával történtek. 2. táblázat Természetes vizek J— tartalma Tabelle 2. J— Inhall der natürlichen Gewaxser Table 2. J— Content ot natural wnters Sorszám Vízminta származása m U •o ,—, M 1 K j M lir ff ; f E» _ 3 « — ^ g! "flí .-* U! ín 1. Budapest, csapvíz 50,0 49,0 49,0 0,0 3,0 7,0 0,0 3,5 7,0 0,00 0,01 0,00 0,0035 2. Hajdúszoboszló, I. sz. furat 2,000 2,000 4,000 0,0 5,0 0,0 13.0 18,0 27,0 6,50 6,50 6,75 6,795 3. Hajdúszoboszló, II. sz. furat 2,000 3,000 4,000 10,0 30,0 0,0 24,0 23,5 28,0 7,00 6,83 7,00 7,016 4. Budapest Mávag Sporttelep. Hungária út 45. 1,50 1,50 3,00 0,0 10.0 0,0 9,0 10,0 18,5 6,00 6,00 6,16 6,090 5. Szolnok, Alcsiszigeti A. G. Központi tanya 8 m mély kútja 20,0 40,0 50,0 0,0 0,0 0,0 14,0 28,0 36,0 0,70 0,70 0,72 0,723 A táblázatból látható, hogy a különböző bemért vízmennységek vizsgálati eredményeiből kb. 2% pontossággal ugyanazt a J koncentrációt kapjuk. A bemért J~ mennyiség levonásával is ugyanazt a koncentáció értéket találjuk. Az eljárás nehézség nélkül alkalmazható konyhasó vizsgálatára. Néhány NaCl minta Br~ tartalmának meghatározási eredményeit a 3. táblázat foglalja össze. Legelőször olyan NaCl-t vizsgáltam, melyet a kereskedelmi p. a. NaCl háromszori átkristályosításával nyertem. Ezen anyag 12,5 g-jában sem 0,10 mg/kg alatt van. A 25 (vegyes) % NaCl tartalmazó oldatokba bemért ismert mennyiségű Br -ból származó brómferiolkék színintenzitása kisebb, mint az ugyanolyan Br -tartalmú desztillált vízzel készült oldatok színintenzitása. Tehát tömény NaCl oldatba történő Br meghatározásnál a színösszehasonlító sorozat tagjainak ugyanannyi Br mentes NaCl-t kell tartalmazni, mint a vizsgálandó sóból készült oldatnak. Ezután még 3 különböző eredetű NaCl mintával végeztem vizsgálatokat. E sóminták jelentős mennyiségű Br -ot tartalmaztak, vizsgálatuk tehát kis sómennyiségből, híg oldatban végezhető. Emiatt a színösszehasonlító sorozat nem tartalmazott NaCl-ot. A jódozott konyhasó J

—-tartalma meghatározható pH = 8,60—8,80-nál bórax-HCl puffer alkalmazásával. Mivel e vizsgálathoz töményebb NaCl oldat szükséges, a színösszehasonlító sorozat oldatainak ugyanannyi NaCl-t kell tartalmaznia,