Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Tóth László: A Fontinalis antipyretica L. cenológiai szerepe a Balaton nádasaiban

166 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Tóth L.: A Fontinalis antipyretica L. cenológiai szerepe életében döntő fontosságú szabad széndioxidot. A Balatonszepezd fürdő melletti Hungária-forrás kifolyója mentén kialakult Fontinalis-os nádasban pl. más fajok (Sium erectum !) figyelmeztetnek a termőhely különleges mivoltára. Összefoglaló A munka a balatoni nádaskutatás egy részletét mutatja be. Vizsgálatainkból megállapítható, hogy a nádas nyiltvíz felöli legkülső zónájában a víz zavaros, oxigénnel rendszerint túltelített, karbonát tartalmú és széndioxidot legfeljebb csak nyomokban tartalmaz. A nádas mélyén — ahol a vízmozgás megszűnik — csökken a víz oxigén tartalma és szabad széndioxid jelenik meg. Ennek a két különböző természetű víznek a találkozásánál alakul ki a Fontinalis antipyretica moha-tömegvegetáció, mely minden műszernél pontosabban jelzi azt a határt, ahol a külső nádasrészek még elegendő oxigént tartalmazó vize a belső nádasrészek szabad széndioxidot tartalmazó vizével keveredik. A Fontinalis antipyretica-vn\ jellemezhető nádaszóna jelentősége az, hogy segítségével a nádason belül, fontos minőségi különbségek állapíthatók meg, bonyolult környezettani vizsgálatok nélkül. A kutatómunka során az is kitűnt, hogy az inhomogén balatoni nádasok, a részletesen bemutatott Fontinalis-os típus mellett botanikailag még több más típusra választhatók szét. Hogy ezek a botanikailag elkülöníthető nádastípusok milyen és mekkora szerepet játszanak a tavi anyagforgalomban, a szervesanyagok elsődleges termelésében és, hogy beavatkozhatunk-e életükbe a nádtermesztés gazdaságilag fontos céljai érdekében, azt további kutatásaink döntik majd el. Köszönetemet fejezem ki Felföldy Lajos tud. oszt. vezetőnek a nádaskutatásban nyújtott sok segítségéért, valamint Richter Ilona grafikus-művésznek a művészi rajz elkészítéséért. IRODALOM 1. Entz B. : Horizontális vízvizsgálatok 1950. és 1952. nyarán a Balaton különböző biotópjaiban és néhány beömlő patak torkolatánál. Annál. Biol. Tihany 1953. 21. 2. Entz G. és Sebestyén O. : A Balaton élete. Magy. Biol. Kut. Munk. 1940. 12. 3. Felföldy L. és Tóth L. : Fontinalis antipyretica és F. hypnoides a Balatonban. Annál. Biol. Tihany 1957. 24. 4. Meschkat, A. : Der Bewuehs in den Rölirichten des Plattensees. Arch. f. Hydrobiol. 1934. 41. 5. Soó R. : Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften. I. Acta Bot. Hung. 1957. 3. 6. Soó R. : Növényföldrajz. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1945. UEHOJIOPMMECKAH POJIb FONTINALIS ANTIPYRETICA L. B KAMblIIIAX EAJ1ATOHA 77. Tom B Scirpeto-Phragmitetum, pacTyiniiií BAOJib SeperoB BajiaTOHa, MOWCHO pa3JHmaTb HecKOJibKO ranoB Ha ocHOBaHnn BbicoTbi ii rycTOTbi KaMbima, Taiwe ii Ha OCHOBaHHH COnpOBO>KAaiOLUIIX pa3HbIX paCTCHIIH (OKOJIO 300 <})HTOI;eHOJierHMecKHX c"eM0K). no HecKOJibKiiM SKOJiorHMecKHM (jiaKTopaM cyineCTByeT pa3Hiiqa MEWCFLY BHeiiiHeií H BHyTpeHHeií Macra KaMbiuia. Boaa BajiaTOHa, Koropan ABJUICTCH MyTHoií n3-3a cycneHíuipyioiniixcfl B Heü TBep/ibix Macnm h BbinaaeHiiH KapöoHaTa Kajibuiin, BCTynaeT na pa3Hbie paccTOHHHfl B KaMbiuiH co CTopoHbi OTKpbixoro 03epa. 3Ta Bo/ja OTKpbiToro 03epa OÖMMHO HBJIHCTCH nepeHacbiUieHHOií II COflep>KHT TOJIbKO B MaJIOM KOJIHieCTBO C0

3, a C0

2 B KpaüHeM cjiynae npncyTCTByeT TOjibKO B c^eaax. Ha flHe KaMbima, rfle fleiícTBue flBH>KeHH« boah npeKpamaeTCH, BOAA OHHCTHTCA BCJIEACTBUE 0Tjio>KeHii>i cycneHAHpyiomHxcíi nacTHn. C pacnaAOM opraHimecKiix BemecTB ceAepwaHiie B Bo«e 0

2 nocTeneHHe yMeHbiiiaeTcsi II NOÍIBJLHETCSI CBOÖOflHblfl C0

2. H3ynafl >KH3Hb KaMbiuiOB öbijio 6bi nejiecoo6pa3Hi>iM jihöo c npaKTimecKoii, JIH6O C TeopeTHMecKoil TOMKH 3ptHiiH onpeflejiiiTb rpaHiiMHyi?) JIHHHIO Mewfly STHMH AByMH nojiocaMii, KaMecTBeHHo pa3JiimaiomiiMHca MOKAV CO6OH. 3TY JIHHHIO MOJKHO onpeaejiiiTb 6ojiee MeHee öe3 cjio>KHbix 3K0Ji0nmecKHx H3MepeHiifi, Tai< KaK Ha 3Ty JHIHIIIO yKa3biBaeT MaccoBo BererauHOHHoe npncyTCTBiie Fontinalis antipyretica. 3TOT BOAHHUH MOX whbct B OAHOH y3K0H nojioce B rjiyGn KaMbiniOB, rAe BCTpenaioTCH ynoMHHyTbie ABa inna BOÁM. B STOH nojioce CMeuiHBaeTCH BOAa OTKpbiToro 03epa, coAepwaiomaji 0

2 c BOAOÍÍ, 6oraTofl B C0

2 B rjiyöii KaMbima. OAH0BpeMeHH0e npncyTCTBHe O, n CO

a HBJifleTCfl Ba>KHi>iM (f>aKT0p0M Rjifi Fontinalis (cfiue. J.). no SKOJiorimecKOMy 3HaMeHiiio 3Ty nojiocy MaccoBoií BcrcTaniiH Fontinalis hbao pa3JinmiTb noA Ha3BaHiieM Scirpeto-Phragmitetum fontinalosum. The Phytosociological Role of Fontinalis Antipyretica L. in the Pliragmiteta of Laké Balaton By L. Tóth Several types of Scirpeto-Phragmitetum growing along the shores of Laké Balaton might be distinguished on the basis of height, density of shoots and the variety of the accompanying plants. (Approx. 300 phytocenological surveys.) Regarding somé ecological factors there are differenees between the external and internál parts of reeds. The water of Laké Balaton, turbid due to solid particles and calcium carbonate precipitates suspended in it, enters the reeds from the direction of the open laké and penetrates into it to different distances. This open-lake water is usually oversaturated by 0

2 and contains only a little amount of C0

3 ; C0

2 can be found at least in traces. In the depths of reeds, where the effects of wave movement ceases, the water clears by the sedimentat'on of suspended particles. Due to the decomposition of organic sediments the 0

2 content of water gradually decreases and free CO., appears. Studying the life of reeds, either from practical or from theöretical point of view, it would not be indifferent to state the dividing line between these two qualitatively different zones. This line can be stated without more or less complicated ecological measurements, for it is indicated by the presence of a mass vegetation of Fontinalis antipyretica. This aquatic moss lives in a narrow zone in the inner part of the reeds, where the above mentioned two types of water meet. It is in this zone where the 0., containing water of open laké and the water of the inner parts of the reeds, rich in CO

a, mix. The simultaneous presence of 0

2 and C0

2 is an essential factor for the existance of Fontinalis. (Fig. 1.). Owing to its ecological significance this zone of Fontinalis mass vegetation has to be distinguished under the name Scirpeto-Phragmitetum fontinalosum.