Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Szesztay Károly: Országos párolgásmérő kádhálózat

Szesztay K.: Országos párolgásmérő kád-hálózat ül. villanyfénynél történnek. Úgy látszik, hogy egy személy nem tudja a lámpát is kezelni és a kúptárcsás műszert is kellő biztonsággal beállítani. Ez a bizonytalanság természetszerűleg csak a nappal és az éjszaka közötti megoszlásban jelentkezik, a napi, i!l. a havi összegek meghatározását nem érinti. Érdekes tapasztalat adódott az Intézet Kúnliegyes melletti kísérleti telepén az erdők, ill. a gyümölcsösök nyújtotta szélvédelemnek a párolgásra gyakorolt hatásáról. Itt a megfelelően szabad felállítású kúnhegyesi országos állomástól mintegy 4 km-nyire egy, az országoséval mindenben azonos típusú kád van elhelyezve egy 25 éves gyümölcsös szélén. Itt, a gyümölcsös, ill. a közeli belvízcsatorna deponiájának hatásaként, az átlagos szélerősség mintegy fele a szabad felállítású műszernél és/lelhető értéknek. Az adatok egybevetésénél kitűnt, hogy a védett felállítás következtében a kád vízének hőmérséklete 0,2—1.5 C°-kal maga.'abb, a párolgás pedig átlagosan 30%-kul kevesebb, mint a szabad felállítású kádé. 5. Méréstechnikai kísérletek Ahhoz, hogy a kád-hálózat a kitűzött célnak megfelelő adatokat szolgáltasson, ill. adatai a kívánt gyakorlati célokra felhasználhatók legyenek, számos részletkérdésben kell még kutatómunkát, ill. részletes feldolgozásokat végezni. Egyrészük a mérési berendezés, ill. eljárás sajátságainak és pontossági határainak részletes megismerését célozza, más részük a kád-adatoknak a természetes viszonyokra való alkalmazását érinti. 1. Hazai észlelésekkel kellene összehasonlítani. ill. kiegészíteni mindenekelőtt azokat a külföldi megállapításokat, amelyek a kádak méreteinek és elhelyezésének a mérési eredményekre gyakorolt hatására vonatkoznak. Ilyen célkitűzéssel 1958 márciusában elhelyeztünk Siófokon egy 3 m

2 felületű és 50 cm magasságú felszíni kádat is, hogy a közvetlenül mellette levő és vele pontosan azonos méretű, de süllyesztett kád adataival egybevetve meg lehessen majd állapítani a talajba süllyesztés hatását. A 3. táblázatbein összefoglalt, néhány hónapra ter3. táblázat 1 talajba süllyesztés hatása a kádakkal mért párolgásra (A siófoki meteorológiai obszervatóriumban végzett észlelések adatai) Ta6/i. .1. BnunHue noHUjtceHUH e cpyum Ha ucnapeHue, u3MepeHHoe fíauHOÜ e UluotpoK fP

3 HcnapeHne nnuuMceHHOü e epyHm eaHHOü, HMetouteíí noBepxHOCTb 3 M

2, RNYŐHHY 50 CM ; P

3 Hcnapenwe noeepxHocmHOÜ eaHHOü, HMETOMEÜ noBepxHocrb 3 M

2, rjiyöiiHy 50 CM) Table 3. Effect of sunken installation on evaporation from pans at Siófok. (P

s = evaporation from 50 cm deep sunken pan of 3 sq. m. arca ; P

3 — evaporation from 50 cm deep pan of 3 sq. m. area placed on the ground) 1958. 1959. júl. aug. szept. okt. ápr. 1 máj. j'in. l\ (mm) 124 112 68 31 66 1 75 /"r (mm) — — — 36 72 96 92 — — — 1,15 1 -17 í 1,15 1.23 /', a 3 m

2 felületű 50 cm mély talajba salliiesztett kád párolgása. l

J'

3 a 3 m

3 felületű, 50 cm mély ielszUirc hduezett kád párolgása. jedő, adatok alapján is megállapítható, hogy a talajba süllyesztésnek jelentékeny a hatása mind a víz hőmérsékletére, mind a párolgásra. 2. A kádakat minden évben az észlelés megkezdése előtt fehérre festik. A nyár folyamán a kád színe az algásodás vagy a szél befújta hordalék miatt fokozatosan megváltozik. Különböző színű (fehér, zöld, barna, szürke) kádakon végzett párhuzamos mérésekkel lehetne megvizsgálni, hogy számottevő-e a szín megváltozásának a hatása? 3. A kádban levő víz minősége és — a süly lyesztett kádak esetében — a környező talaj fajtája is befolyásolhatja a kád vízének hőmérsékletét és a párolgást. Célszerű volna különböző minőségű vízzel töltött, ill. különböző hőháztartási adottságú talajokban elhelyezett kádakkal ezt közelebbről vizsgálni.

2 4. A kádban levő víz szintjének a perem alatti mélysége a mérések folyamán néhány centiméteres határok között ingadozik. Az ingadozás megengedhető mértékét különböző vízszinmagasságú kádakkal végzett összehasonlító mérésekből lehetne megbízhatóan megállapítani. 5. Bizonyos feladatokban szükség lehet a párolgás napon belüli eloszlására is. Az elkövetkező nyári hónapokban néhány állomáson ebből a célból — alkalmas napokon — 2 óránkénti észleléseket irányoztunk elő. 6. Átszámítás a természetes viszonyokra A kádakon mért adatokból csak az éghajlati adottságok és a szóbanforgó tó, vagy tározómedence egyéni adottságainak figyelembevételével lehet az utóbbi tényleges párolgására megbízhatóan következtetni. Az éghajlati tényezők hatását jól szemlélteti a 3. ábra, amelyen — V. J. Kuznyecóv feldolgozása nyomán [10, 47. oldal | — a 20 m

2 felületű medence és a 0,3 m

2 felületű szabványosított kád párolgásának átlagos arányszámát izometrikus vonalak ábrázolják. Első meggondolásra a 3. ábra nem látszik hazai szempontból érdekesnek, mert országunk területe úgyszólván bármely két izometrikus vonal között elférne. Ha azonban meggondoljuk, hogy a tengerszint feletti magasságnak néhány 100 m-nyi megváltozása az éghajlati adottságok szempontjából több ezer kilométer földrajzi távolsággal lehet egyenértékű, kitűnik, hogy mégiscsak érdemes a kérdéssel foglalkoznunk. Az átszámítási tényező vizsgálatához és állóvizek párolgásának a vízmérlegből levezetett értéke és a partjukon elhelyezett káddal mért párolgás egybevetése szolgáltat kiindulási adatokat. Az első ilyenirányú hazai feldolgozást az 1958. évben a Balatonra vonatkozóan végeztük el [11 és 12], A 4. táblázat három utolsó sorában foglalt adatok szerint a Balaton párolgását a siófoki obszervatórium kertjében elhelyezett 3 m

2 felületű, talajba süllyesztett, kádéval hasonlítjuk össze. Az eredmények a hozzáfolyás számbavételének bizonytalansága miatt, csak általános tájékozódásra alkalmasak. Feltűnő, hogy a kádak párolgása mind a négy összehasonlítható hónapban 22—28%-kal kisebb a tóénál, holott a kül2 Egy a közelmúltban kézhez kapott közlemény [9] említ a Szovjetunióban GGI-3000 típusú kádakkal végzett ilyen kísérleteket, amelyek szerint a talaj fajtájának nincs számottevő hatása a párolgásra.