Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 75 Egyesületi és Rovatvezető : A hidraulikai és mezőgazdasági vízgazdálkodási szakosztály 1958. utolsó két hónapjában három előadóülést tartott. November 18-án Muszkalay László ismertette a tiszta, illetőleg a szennyezett vizek hozamának mérésére szolgáló lehetőségeket. Az előadás legértékesebb része az egyes mérési módokkal elérhető pontosság határainak jórészt az előadó saját méréseiből származó meghatározása volt. A bemutatott eredmények sok hallgató számára meglepőek voltak. December 2-án a Gépipari Tudományos Egyesület Vízgép Szakosztályával együttes ülésen Halmos László a hidromechanikai hasonlóság egyes problémáival foglalkozott. A jól ismert hasonlósági törvényeket a NavierSfofces-egyenletből vezette le, s megállapította, hogy a tehetetlenségi erő figyelembevétele fontos kiindulási alap. December 16-án Öllős Oéza mutatta be I. Vízépítéstani Tanszéken végzett — az öntöző- és befogadócsatornák talajvízszínre gyakorolt hatásának vizsgálatára vonatkozó — kísérleteinek eredményét. A kísérleti munka ebben a tárgykörben hazánkban úttörőnek tekinthető. * A vízellátás és hidrogeológiai szakosztály 1958-ban 10 ülésen 16 előadást tartott. A vízellátási tárgykörben Komló város vízigényének felmérésével foglalkozott Koltai József és Juhász József. A pécsi vízellátás végleges megoldásának lehetőségéről Rajczi Kálmán, a pécskörnyéki víznyerési lehetőségekről Bellosevich Sándor adott elő. A Fővárosi Vízművek víztermelő telepeiről, csápos kútjairól Varga Jenő tartott előadást, a KGST ülésével kapcsolatos berlini és leipzigi úton szerzett tapasztalatokat Bélteky Lajos ismertette. A gazdaságos lcúttávolság számításának módszerével Juhász József, mélyfúrású kutak sűrített levegővel való tisztító szivattyúzásának kérdésével Bajai Pál foglalkozott. A hidrogeológiai tárgykörben, földtani és geofizikai kutatásaik alapján ismertette a pécsi medence hidrogeológiai viszonyait Reményi Péter és Litvai Tamás. A KGST berlini ülésszakán szerzett tapasztalatokról Schmidt Eligiusz Róbert és Ihrig Dénes számolt be. Az albán főváros Tirana vízellátásával kapcsolatos kutatásairól Kessler Hubert tartott beszámolót. A békéscsabai és a pécsi vízművek számára történő vízbeszerzés érdekében történt vízháztartási vizsgálatokat Szabó László fejtette ki. A Osóri vízellátási rendszer előmunkálataival Léczfalvy Sándor, a dunántúli bazalt tavak genetikájával Leél-Össy Sándor foglalkozott. Az 1959. évben, január 14-én a Szakosztály megválasztotta tisztikarát. Alelnökök lettek : Becsey Gábor, Rónai András és Szakvári Jenő. Ezen kívül megválasztották az intézőbizottságot is. Az első előadást Bélteki Lajos tartotta. A mélységbeli vizek feltárásának szovjet módszereit ismertette, útibeszámólóként. Utána Zsilák György László a szilvásvárad! Szalajkavölgyben a minimális vízhozam megállapítására vonatkozó vizsgálatairól számolt be. * A szennyvíz szakosztály január 29-én tartotta első vitaülését. Az ülés első napirendi pontja a szakosztályi tisztikar és választmány megválasztása volt. Alelnökök lettek : Hunyadi Domokos, Jakab Árpád, Besenyőy István és Szablya Ferenc. Másodtitkár : Bérces Béla, jegyző : Stélig József, összekötők : Cserjés Mátyás (OVF) és Melles Tivadar (Mélyépterv). A választmány tagjai : Benedek Pál, Bérezik Árpád, Borókai Ferenc, Donászy Ernő, Finály Lajos, Héthársy József, Horváth József, Kelemen László, Lesehyei József, Markó Iván, műszaki hirek Vágás István Muszkalay László, Nagy L. Dénes, Raksányi Árpád, Szalay Miklós, Sztareczky Géza, Tóth István. Az ülés további részében a prágai „Vizek tisztántartása" c. szemináriumon résztvett Finály Lajos', Melles Tivadar és dr. Bolberitz Károly beszámolója hangzott el. A beszámolók a szeminárium ismertetésén kívül kiterjeszkedtek a bubeneci kísérleti szennyvíztisztító telep ismertetésére, az épülő brnoi telep ismertetésére és az ipari vízgazdálkodás csehszlovákiai problémáira. * A limnológiai szakosztály új vezetősége körlevelet bocsátott ki, amelyben a szakosztály tevékenységének újraéledését bejelentve, a tagság támogatását kérte. A tervek szerint az 1959. évben a Szakosztály hét előadóülést tart. * A pécsi csoport 1958. november 27-én Perényi Károly szovjetunióbeli vízhasznosítási tanulmányútjának beszámolóját hallgatta meg. Az előadást vetített képek kísérték. Az előadó főleg a vízerőhasznosítási és öntözési kérdéseket emelte ki, s megemlékezett a konzolos permetező öntözéseknél nyert kedvező tapasztalatokról. 1959. január 16-án Szabó László a pécsi medencében végzett vízháztartási vizsgálatait ismertette. A kérdés fontosságát igazolja az a tény, hogy a mohács-pécsi dunai távvezetéken érkező 40 ezer m'/nap vízmennyiség Pécs vízellátásának problémáját nem oldja meg teljesen. * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet talajvízészlelő szolgálata 1959-ben 987 országos hálózati kút és 1119 tanulmányi jellegű kút vízállásait észleli rendszeresen, három naponként. 1958-ban 15 új kutat telepítettek. 1959-ben előreláthatólag 20 új kutat fognak építeni. Az elmúlt évben az ország területén egyenletesen eloszlott, főleg a meteorológiai észlelő állomások mellett elhelyezkedő 11 esőkútban rendszeres talajvízhőmérsékletmérést is végeztek. Az észlelés a talajvízoszloptól függően két vagy három különböző mélységbe lebocsátott hőmérővel, három naponként történik. * A Német Szövetségi Köztársaságban 1958-ban felmérték a vízellátás fogyasztását és igényeit. Eszerint az ország 54 millió lakosára elosztott háztartási vízfogyasztás 86 l/nap. Az ipari fogyasztást is hozzászámítva ez az érték 250 l/napra emelkedik. 1936-hoz viszonyítva a fogyasztás mintegy négyszeresére növekedett. A vízvezetékhálózat öcsszes beépített csőhossza 80 000 km. Ehhez még 15 000 km megépítését tartják sürgősen szükségesnek. • Megjelent a csehszlovák 1956. évi Hidrológiai Bibliográfia. 579 munka adatait közli. Ezek a hidrometeorológia, folyószabályozás, halastavak, talaj vízkutatás, források, ipari, mező- és erdőgazdasági vízgazdálkodás és szennyvíztisztítás kérdéseivel foglalkoznak. A kiadvány a Nemzetközi Tudományos Hidrológiai Szövetség szabályzatainak figyelembevételével készült. * A krakówi műegyetem vízépítési tanszékének védnöksége alatt megkezdte működését a lengyel Hidrometeorológiai Külső Laboratórium. Az új intézmény elsősorban a hegyi folyók vízgazdálkodási kérdéseit hivatott a tervezői munka számára tisztázni.