Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
3. szám - Ubell Károly: A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajvízviszonyai
Ubell K.: A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 169 w 2973 sz kút 1007 sz kút 1001 sz kút_ sz. kút x 2958 sz kút o 2519 sz. kút +50 *100 Talajvizóllósemelkedés a téli / e/évben\ [cm] Szórási tartomány határa 2951 sz. kut 7951 sz. kút 2953 sz Kút 1902 sz kút 2957 sz. kút 2963 sz. kút 2970 sz. kút 2972 sz. kút 1030 sz. kút WW sz kút m sz. Kút *150 Csapadékmérő •állomás o 2955sz.kút n 0'0,255 -Cs + 2959sz.kút 0.261 -Cs'!50mm Mosonszentjonos • 1005szKút n 0 = 0.296 -Cs-152mm Magyaróvár -10 0 ' 50 *100 Talajvizál/ásemelkedés o téli félévben, [cm] *150 1955-56 -20-tO 4. ábra. A csapadéknak a talajvízállásemelkedésre gyakorolt hatása nem mutatható ki egyértelműen Abb. 4. Die auf die Orunduasserspiegelerhöhung ausgeübte Wirkung des Niederschlages kann einstimmig > r» «j» nicht ausgewiesen werden Fig. 4. The effect of precipitation on groundwater cannot be established unambiguously +50 +100 Talajvizó/lásemelkedés a téli félévben, [cm] 6. ábra. összefüggés a talajvízállásemelkedés és a csapadék között a Hanság nyugati részén Abb. 6. Zusammenhang zivischen der Grundwasserstandserhöhung und den Niederschlágen am westlichen Teil der Hanság Fig. 6. Eelationship between precipitation and rising groundwater table for the western part of the Hanság Moor tiiű ssre5. ábra. összefüggés a talaj vízállásemelkedés és a csapadék között a dunai hordalékkúp déli részén Abb. 5. Zusammenhang zivischen örundwasserstandserhöhung und Niederschláge am südlichen Teil des Donau— Schuttkegels Fig. 5. Belationsliip between precipitation and rising groundwater table for the southern part of the Danube alluvial fan hatótényezőnek. Az előzőekben bemutatott össz függések határozottan megmutatják, hogy a helyben lehullott csapadék a talaj vízháztartásnak a Kisalföldön is fontos befolyásoló tényezője. Egyes területrészeken ez az egyedüli lényegesebb vízpótlódási lehetőség, de azokon a területeken is érvényesül, ahol többletként a Dunából szétszivárgó víz is növeli a periodikus talaj vízpótlást. 2. A talajvíz horizontális áramlása A szivárgó vízmennyiség megállapítása jelenlegi ismereteink szerint a geohidrológiai kutatás egyik legnehezebb feladata. Megfelelő sűrűséggel telepített megfigyelő kutak segítségével a talajvíz esése megállapítható. A Kisalföld vizsgált területén a talajvízszín esését I = 0,00008 — 0,0013 határértékekkel jellemezhetjük. A szivárgási tényező megállapítására több próbaszivattyúzás történt [1]. Ezek alapján a talaj víztároló réteget alkotó homokos kavics szivárgási tényezője. k = 0,14— 1,2 cm/s határértékkel jellemezhető. A szemcseösszetétel ismeretében jól megbecsülhető, hogy egyes területeken ezen határértékeken belül milyen érték a legvalószínűbb.
