Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 163 Egyesületi és műszaki hírek (Folytatás a 139. oldalról) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály március 11-iki ülésének napirendjén Vágás István és Bozóky—Szeszich Károly előadása szerepelt. Vágás István egyes külföldön végzett ülepítési kísérleteknek a hazai hatásfokmérési módszerek szerinti értékelésével foglalkozott. Bozóky—Szeszich Károly a csörgedeztető öntözés hidraulikájának néhány kérdését tárgyalta. Ezen belül Crevat és Kosztyakov eljárását bírálta, és levezette az előre haladó öntözővíz élének mozgását jellemző integrálegyenletet. Április 8-án Kertai Ede „Vízerőművek Ausztriában ós Svájcban" c. tanulmányuti beszámolója hangzott el. / * A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály március 18-i ülésén Wein György tartott előadást a kisújbányaii (Mecsek-hegység) medence karszthidrológiájáról. Ismertette a medence rétegtanát és a karsztosodási jelenségeket. Ugyanezen az ülésen hangzott el Kárpáti Lajos „Vízkutatás Hosszúhetény—Hird környékén" c. előadása is. A terület földtani felépítésének jellemzése után az előadó a vízbeszerzésre alkalmas helyeket sorolta fel. * A Szennyvíz Szakosztály március 26-án a tejipari szennyvizek tisztításáról tatftott vitaülést. A vitaülésen ifj. dr. Szabó Zoltán beveztője, majd Szontag Jenő és Földi Imre előadása szerepelt. Szontag Jenő a Mosonmagyaróvári Tej kísérleti Intézetben nyert kísérleti eredményekről számolt be, és rámutatott egyes hazai tisztítóberendezések hibáira. Földi Endre — Körösmezey László által felolvasott — előadása a tejipari szennyvíztisztítás irodalmi adatait és hazai szervezési tapasztalatait foglalta össze. A hozzászólások közül kiemelkedett Szabóné Muhits Kataliné, amelyben Katonáné Baboth Évának a tejipari szennyvíz tározási öntisztulására vonatkozó kísérleti eredményeit mutatta be. A további hozzászólók megegyezitek abban, hogy a tejipari üzemek szennyvíz problémája az üzemi szennyvíz csökkentése által, tehát az üzemen belüli jó vízgazdálkodás útján jut el a megoldáshoz. A tervezők és a tejipari beruházók között a további iteendők ügyében élénk vita alakult ki. A vita vezetője, Horváth József megbízást kapötit a Szakosztálytól, hogy annak vezetőségével egyetértésben készítsen az Élelmezési, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumnak küldendő javaslatot a tejipari szenyvizek megfelelő kezelésének szorgalmazása tárgyában. * A Limnológiai Szakosztály március 20-án tartott ülésén dr. Lászlóffy Woldemár „Folyóink vízjárása" címmel a hidrabiológusokat érdeklő potamológiai alapismereteket taglalta. Előadása végén rövid tájékoztatást nyújtott a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkájáról. Dr. Sebestyén Olga a limnológiai szaknyelvről indított összefoglalójával viitát. Az összefoglaló előadást követő hozzászólásokat dr. Varga Lajos, mint vitavezető vezette. A vita végeredményeképpen az a vélemény alakult ki, hogy a Szakosztály által felölelt hidrobiológiái anyagra vonaitikozó szabatos terminológia összeállítása feltétlenül időszerű feladat. * Február hó 13-án Társaságunk táncesttel egybekötött jól sikerült kiubdéluitánt rendezett. Március 13-án a Magyar Szovjet Barátsági Hónap alkalmából rendezett klubesten V. Nagy Imre Moszkva-város nevezetességeit mutatta be vetített képekben. Ennek keretében ismertette a Tretyakov*képtár több jelentős műalkotását is. * A Hidrológiai Társaság május 8-iki vízügyi klubestjén megjelentek a most végző víztagozatos mérnökhallgatók is. Dr. Papp Ferenc elnök üdvözlő beszédében arra hívta fel a fiatal kartársakat, hogy az élet bármely munkahelyre is állítja őket, legyenek társaságunk célkitűzésének odaadó munkásai. A fiatal és idősebb tagtársak ezután meghitt légkörben, baráti hangulatban ismerkedtek meg egymással, s töltötték el a klubestet. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság 1959. szeptember 6 és 12 között a szlovákiai vízilétesítmények megtekintésére tanulmányutat rendez. Ütvonal: Budapest— Pozsony—Pösityén—Trencsén —Zsolna—Poprád—Magas Tátra—Dobsina—Krasznahorka—Kassa—Budapest. A Vágvölgyi és környéki kisebb vízilétesíitrnényeken kívül megtekintésre kerül a pöstyéni gyógyfürdő, a trenciséni, zsolnai és dobsinai erőmű, valamint az usztyei völgyzárógát. A tanulmányút során a csehszlovák szakemberek nyújtanak tájékoztatást. B. S. A Voda és a Vodni Hospodafstvi, Csehszlovákia két vízgazdálkodási szaklapja, ez év január 1-től egyesült s Vodni Hospodafstvi néven jelenik meg, továbbra is havonként. A folyóirat ezévii számai nagyon tetszetős kiállítású színesnyomású fedőlappal és igen gazdag tartalommal jelenték meg. Cs. G. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség folyó év szeptemberében tartandó szimpóziumai Az egymástól független két tárgykörrel foglalkozó kongresszust szeptember 8—14-e között tartják a németországi Hannoversch- Mündenben. AJ „AZ ERDŐ ÉS A VIZ" tárgykörben az erdő és a vízmérleg közötti kapcsolat kérdésével foglalkoznak a következő részletezés szerint : a) Az erdő hatása a csapadékra. A fák által felfogott légköri nedvesség: köd, harmat, dér és eső (intercepció). b) Az erdő és a párolgás. A fák vízfogyasztása ; az erdős és a szántó ill. a rét területek párolgásának összehasonlítása. A tűlevelű és a lombos fák párologtatása közötti különbség. c) Az erdő hatása a felszíni és felszín alatti víztá rozódásra, ill. a vízkészlet felhasználására (hótakaró, talajvíz, talajnedvesség az erdőben). d) Az erdő befolyása a lefolyási viszonyokra (az árvizekre és kisvizekre). e) Az erdő hatása az erózióban : a talaj lehordásában és a málladék tovaszállításában. B; A LIZIMÉTEREK-kel foglalkozó szimpóziumon nem kívánják a mérési eredményeket tárgyalni, mert a mérési adatok jelentősége helyhez kötött, hanem a mérési módszerek megvitatását tűzték ki célul. A napirenden szereplő kérdések a következők : A különböző liziméterek jellegzetességei, a mérések hibaforrásai és a liziméterek adta eredmények összehasonlítása a más úton kapott párolgási adatokkal. A dolgozatok beküldésének határideje : május 31. A hazai hidrológusok részvételét a Társaságunk keretébon alakított bizottság készíti elő. L. W. * Az Örményországban fekvő Szevan-tó vízszintjét 50 m-rel akarják lesüllyeszteni. Ezzel a tó jelenlegi 1400 km

2 felülete 270 km

2-re csökkenne. Ilymódon lényegesen csökkentenék a tó párolgási veszteségét és hatalmas vízerőhasznosítási lehetőséget teremtenének. A tó tengerszint feletti magassága 1900 m. A tó hasznosítása évi 900 millió kWó energiatermelést és 100 000 ha öntözését teszi lehetővé. Cs. C.