Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Öllős Géza: Öntöző és befogadó csatornák hatása a talajvízszint alakulására
138 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. öllősi G.: Öntözőcsatornák hatása a talajvízre H.sz. csatorna III. SÍ. csatorna t.sz. csatorna Hyugolmi to4 V "SOT , • . I ' Vinarö talajréte g 17. ábra. Talajvíz]elszíni görbék több öntözőcsatorna egyidejű üzemeltetése esetében <Pm. 17. Kpuebie noeepxHoemu epyHmoebtx eod e CAynae odmepeMeHHOü BKcnAoamaifuu HecKOAbKUX opocumeAbimx KÜHQA06 Fig. 17. Groundwater profiles in case of several simultaneously operating irrigation channels Tolajfelszin A befogadó szelvényében a kontúrgörbe és a talajvízfelszín közötti távolság, valamint a kontúrgörbe és a vízzáró medencefenék közötti távolság alapján a I. öntözőcsatornából származó víz mennyisége : 70,40%... 159,60 cm 3/p, a II. öntözőcsatornából származó víz mennyisége : 29,60%... 67,40 cm'/p. A II. öntözőcsatornából a baloldali irányban elszivárgó víz mennyisége azonban még így is nagyobb, mint a jobboldali irányban elszivárgó, ami a magas befogadóbeli vízállás hatásaként mindössze csak (1. táblázat) : Q 2 = 32,75 cm 3/p. A 16. ábrán bemutatjuk a II. öntözőcsatornából való beszivárgás időben és térben való alakulását. A 19. kép az I. öntözőcsatornából származó festéksáv előrehaladásának egyik közbenső hely.zetét mutatja. Ismét jól megfigyelhető, hogy a II. öntözőcsatornából származó — és az I. öntözőcsatorna hatásmezeje alá igyekvő — áramvonalak burkoló görbéje a kontúrgörbét adja meg. Végül a 17. ábrán bemutatjuk még a szemléletes összehasonlíthatóság céljából az 1., 8., 9. és a 12. változat talajvízfelszíni görbéit. Az eddigi következtetéseken túlmenően megállapítható még a 9., valamint a 8., 12. változat talaj vízfelszínének alakulása alapján, hogy adott befogadócsatornatávolság esetén az öntözőcsatornák egymástól való távolságának változtatásával egyidejűleg a közöttük levő talajvíz szintje is változik. * A kísérleti munkában a Tanszék következő dolgozói vettek részt : Salamin Pál docens, Bozóky-Szeszich Károly adjunktus, Langmár József és Szolnoky Csaba laboratóriumi mérnök, Benedek István, Hunyady Géza laboráns, Ubell Károlyné tudományos s. munkaerő, Liszkai József, Klimala Teofil, Vaskó István tanszéki mechanikus. Külön ki kell emelni Oroszlány István tanszékvezető tanárnak a kutatási munkában való közreműködését. Mind az előkészítése, mind lefolytatása közben értékes tanácsaival nagymértékben elősegítette annak eredményességét. IRODALOM [ÍJ Hartyányi László : Az öntözés hatása a talajvízszín alakulására. Hidrológiai Közlöny, 1956. 5. sz., 36. évf. [2] Hartyányi László : Öntözés és a talajvíz, öntözőcsatornák szivárgása. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle, 1955. 2. [3] Ubell Károly : Az öntözés hatása a talajvízre. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet 1955. évi munkájáról. 1956. [4] öttős Oéza : Öntözőcsatornákból történő beszivárgás vizsgálatának néhány hidraulikai szempontja. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. 1959. Kézirat. [5] Kosztjakov A. N.—Favorin N. N.—Aver'janov Sz. F. : Vlijanije oroszitel'nih szisztem na rezsim gruntovih vod. Moszkva, 1956. [6J Aver'janov Sz. F. : O víijaniji glubiny stojanija gruntovyh vod na filtraciju iz kanalov. Gidrotechnika i melioracija 1955. 4. [7] Divis J. : Vypocet ztrát vody v závlahovych kanálech. Vodni hospodárstvi. 1957. 5. [8J Németh Endre: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. Építőipari Műszaki Egyetemi jegyzet. Budapest, 1953. [9] Oroszlány István: Mezőgazdasági nagyüzemek vízgazdálkodása. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1952. [10] Robinson A. R.—RohwerC. : Measurement of canal seepage. Proceedings ASCE, Vol. 81., No. 728. New York, 1955. [11] Salamin Pál: Vízháztartási vizsgálatok. Mérnöki Továbbképző Intézet. Budapest.. 1954. [12] Szilágyi Gyula: Az öntözéssel kapcsolatos 1955. évi kutatások eredményei. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle. 1956. 3. sz. [13] Vágás István : Vízháztartási vizsgálatok a Duna— Tisza közi rizstelepeken. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet 1955. évi munkájáról. 1956. BJlHflHME OPOCMTEJlbHblX M HArOPHblX KAHAJIOB HA H3MEHEHME YPOBHfl rPYHTOBblX BOÍI r. dAAem B nepBoft Hac™ CTaTbH pacciwaTpiiBaioTCH pa3JiimHbie (J)a3bi npocamiBaHHH BOflbi co cTopoHbi opociiTejibHbix KaHajiOB ; cBH3b npocaHiiBamui c rpyHTOBbiMH BOflaMH ; BJiHHHne oTHomeHiiH cKopocTii noAieMa ypoBHH rpyHTOBbix Boa H CKopoc™ KanmuuipHoro BOflono.n'BeMa Ha CBoöoflHyio nopncTocTb, T. e. Ha pe>KHM norjiomeHiiH. B ocrajibHOH Mac™ CTaTbH aaioTcn BbiBOflbi, c«ejiaHHbie aBTopoM Ha ocHOBaHHH pe3yjibTaT0B, nojiyMeHHblX no OÖllIHpHblM HCnblTaHHflM Ha MOflejlH. HCCJieflOBAHHH np0B0,nHJiHCb B jia6opaTopnn KafjieApw rnflpoTexHHKH H MejlHOpaqHH nOJlHTeXHHieCKOrO ÜHCTHTyTa B ByAaneuiTe. Moaejib mviejia fljnmy B 560,6 CM, BbicoTy 46,6 CM, Ha KOTopoíí OFLHOBPEMEHHO MOHCHO SKcnjioarapoBaTb MaiccHMajibHO 3-x opociiTeJibHbix n 2-x Haropnux KaHajiOB. BapnaHTbi HcnbiTamiií noKa3aHbi Ha tj)iir. 1. BbiBOflbi, npHBeaeHHbie B cTaTbe OTHOCHTeJibHO riinpaBJIHMeCKHX yCJlOBIin yCTaHOBHBIlierOCH flBIWeHHfl BOflbl B opocHTejibHbix II HaropHbix KaHajiax, CBH3AHBI c rpynnaMH cjieflyiomHX BOnpocoB :
