Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Bözsöny Dénes: A Magyar Hidrológiai Társaság 1958. december 19-i közgyűlésén elhangzott főtitkári beszámoló

Bözsöny D.: A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 83 nak megjavítására felszíni vízkivétéli mű létesítését Mohács közelében. A következőkben a Társaság belső életének fontosabb kérdéseit veszem vizsgálat alá. I. A szakosztályok Népgazdaságunk rohamos fejlődését figyelembevéve, Társaságunk az igényeknek megfelelően mindinkább differenciálódott. Amíg korábban az egyes feladatok megvizsgálására bizottságok alakultak — mint pl. karsztvíz bizottság, gyógyvíz bizottság stb. •— addig az utolsó tíz évben mind több és több szakosztályt hoztunk létre. Ezek a következők : Limnológiai, Hidraulikai, Vízellátási, Hidrogeológiai, Szennyvíz és a Balneológiai Szakosztály. Ez a differenciálódás bizonyos mértékben túlzottnak látszott és így Társaságunk Elnöksége egyes szakosztályok összevonását határozta el, míg az öntözési feladatok növekedésével a Hidraulikai Szakosztály munkáját kiszélesítette. Ma Társaságunk budapesti szervezete a következő öt szakosztállyal működik : a) Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály, b) Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály, c) Szennyvíz Szakosztály, d) Limnológiai Szakosztály, e) Balneológiai Szakosztály. A szakosztályok által rendezett évenkénti előadóés vitaülések, illetve klubestek számát az alábbi táblázat mutatja be : Szakosztály 1054. 1955. 1056. 1057. 1958. Vízellátási 14 Hidrogeológiai 12 — — — — Vízellátási és Hidrogeológiai — / 13 7 11 Hidraulikai 6 10 8 5 J1 Szennyvíz 6 0 4 £ i Balneológiai S J 5 4 — Limnológiai 16 3 3 Szakosztályainkban dolgozók létszáma az alábbiak szerint alakul : (egy személy több szakosztályban is dolgozik) Vízellátási és Hidrogeológiai 232 Hidraulikai 201 Szennyvíz 110 Balneológiai 45 Limnológiai 42 II. Hidrológiai Közlöny A Hidrológiai Közlöny első száma 40 évvel ezelőtt jelent meg. Folyóiratunk belső tartalmában és külső megjelenésében sok változáson ment keresztül. A megjelent cikkek híven tükrözték a Társaság tudományos munkáját, de a Társaság mozgalmi életéről a lap nem számolt be. 1948. előtt 08 külföldi egyesülettel álltunk cserekapcsolatban. Ma viszont a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium megértése következtében 200 cserepéldányt küldünk szét a világ minden részébe. A csere lebonyolítását a II. sz. Vízépítéstani Tanszék végzi. Itt kell megemlítenem, hogy a Hidrológiai Közlöny mellett az utóbbi években ankétjaink teljes előadás- és vitaanyagát sokszorosítva készítjük el. Eddig három füzet jelent meg, összesen 250 oldal terjedelemben. (Egri Vízellátási Ankét, Miskolci Szennyvíz Ankét és a Salgótarjáni Vízellátási Ankét.) Többéves erőfeszítés ellenére sem sikerült a Hidrológiai Közlöny teljes tartalomjegyzékét (név, tárgymutató stb.) kinyomatni. 111. A fiatalság helyzete társaságunkban A Társaság tagjainak több mint 40%-a negyven évnél fiatalabb. Ez a korosztály igen aktívan kiveszi részét a tudományos és szervező munkából. Ezzel szemben az egyetemi hallgatókból álló ifjúsági csoport gyakorlatilag megszűnt létezni. Míg 1951-ben 200 ifjúsági tagunk volt, addig ma ennek 10%-a található tagjaink sorában. Ez az állapot két fő okra vezethető vissza. Az első, hogy nem fordítottunk kellő gondot a csoport fejlesztésére, a másik, hogy az egyetemeken megalakultak a tudományos diákkörök, amelyek éppen azokat a jó hallgatókat kötik le, akik a Társaság munkájában is résztvennének. A közeljövőben meg kell vizsgálni, miképpen lehet az ifjúsági csoportot kellő szervezés és helyes program mellett ismét megalakítani. IV. nazai tanulmányutak A hazai tanulmányutak szervezése terén éles különbség mutatkozik a budapesti csoport és a vidéki csoportok között. Amíg a vidéki csoportok számos hazai tanulmányutat rendeztek, addig az elmúlt négy év időszakában ezt a budapesti csoport nem tette meg. Szükségesnek látszik ezzel a kérdéssel a jövőben részletesen foglalkozni és tervet készíteni, amely alapján elsősorban a közvetlen Budapest környéki vízgazdálkodási létesítményeket tekinthetnénk meg. V. Külföldi utak Az utóbbi időben nagymértékben megnőtt a külföldi utak iránt az érdeklődés. Ezek a lehetőségek bizonyos szempontból ma még elég korlátozottak és még sok nehézség leküzdésével járnak. VI. Egyéb külföldi kapcsolat A vízgazdálkodás komplex szemlélete mindinkább sürgetővé teszi a szomszédos államokkal való szorosabb együttműködés kialakítását. Ebben az irányban a tárgyalások már 1955. óta folyamatban vannak és várható, hogy 1959. év folyamán végleges formában kialakul az együttműködés célja és módja. Ilyen nemzetközi megbeszélésen Társaságunk képviselői is résztvettek. Ezeket a megbeszéléseket Prágában, Berlinben és Varsóban tartották. VII. Tagszervezés Az alábbiakban táblázatosan bemutatjuk a budapesti és vidéki csoportok taglétszám-változását : 1054. 1055. 1956. 1957. 1958. Budapest 850 410 570 557 421 Miskolc 80 64 91 82 79 97 82 94 89 89 Pécs 32 24 26 18 23 Győr 34 41 45 27 20 Eger — — — 21 21 Szombathely — — — 18 50 összlétszám 1093 621 826 812 712 Vidék összesen . . . 243 211 256 255 291 Az utóbbi évek létszámcsökkenésének oka a nehézkes tagdíjbefizetés mai módja. Ezért javasolom, hogy az Egyesület sürgősen szervezze meg az egyes intézményeknél megbízott által havonta, vagy negyedévenkint történő tagdíjbeszedést. VIII. Kapcsolatok különböző szervekkel és intézményekkel A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével állandó és szoros a kapcsolatunk. Minden egyes esetben a legnagyobb segítőkészség nyilvánult meg a Társaság irányában. A tudományos színvonal ellenőrzését a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottsága látta el hosszú éveken keresztül. A Társaság főtitkára félévenkint számolt be az Egyesület munkájáról a Főbizottság előtt. 1958. óta a MTESZ felügyeleti hatósága az Országos Tervhivatal. Számos esetben rendeztünk más társegyesülettel közösen ankétot, vagy kongresszust. Így ezen a téren a kapcsolat kielégítőnek mondható. IX. Adminisztrációs helyzet Társaságunk növekvő létszáma és számos új szakosztály, vidéki csoport megalakítása után is csak egy függetlenített szervező titkárral bonyolította le munkáját. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a nemrég kapott másik függetlenített munkatárs végleges kinevezésre kerüljön.