Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Rónai András: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez

Rónai A.: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 7 5. kép. A rétegzett folyóvízi homokra kissé rétegzett, majd rétegezetten löspanyag borul és teljesen elegyengeti a felszínt. Jászkísér, téglagyár 0omo 5. Ha CAoucmbie aAAioeuaAbHbie necKu HaAeeawm MCLAO CAOucmue, 3ameM öeccAoucmue MamepuaAbi Aecca, KomopbiMU coeceM ypaemieaemcn noeepxHoemb. flcicumep, KupnuiHbiü 3aeod Bild 5. Auf den geschichteten Flusssand liegt zuerst ein wenig geschichteter, weiter oben ungeschichteter Löss auf und gleicht die Oberfláche vollkommen aus. •Tászkisér, Zíegelfabrik A legfőbb zavaró körülmény azonban az, liogy a síkságainkat felépítő rétegek a legutóbbi időkig állandóan, vagy meg-megújúlóan a kéregmozgás és rétegtömörülés következtében is szenvedtek változásokat. Ezért nem találjuk az ártéri laposokat feltöltő finom iszap- és agyagrétegek felszínét vízszintesnek. Kisebb változásokat e felszínben a későbbi erózió is okozott. A másik zavaró körülmény a szélhordta anyagok : lösz, futóhomok belekeveredése a folyóvízi üledéksorba. Folyamatos és meg nem zavart folyóvízi üledékképződés esetén egy-egy réteg anyaga alulról felfelé finomodik. Az évszaki és néhány éves szakaszú vízhozamváltozásoknak megfelelően a finomodás menete nem mindig állandó és fokozatos, 6. kép. Változó munkaképességű folyó homoküledékei a parti dünékben. Az anyag felfelé szakaszosan finomodik. Áporkai homokbánya a Duna mellett 0omo 6. neaaHHbie omAOMceHun e öepezoebix dwnax penu, c u3MeHHwmeüC!i paöomocnocoÖHoembw. MamepuaA eeepx no yiacmicaM HeAnemcn ece öoAee MeAK03epHUcmbiM. Mecmo doöbmu neaca y Anopna eo3Ae Jdynan Bild 6. Sandablagerungen eines Flusses mit veránderlicher Sehleppkraft in den Uferdünen. Das Material verfeinert sich abschnittsweise nach oben hinzu. Sandgrube bei Áporka neben der Donau hanem ciklikusan visszaeső, de a változások irányvonala a finomodás felé halad. Hirtelen változást a rétegsorban a folyó helyváltoztatása okozhat. Az éghajlatváltozás, vagy kéregmozgások által előidézett munkaképességváltozás lassan megy végbe, az tehát az üledékanyagban is csak lassú változást idézhet elő (5. és 6. kép). Az eltemetett folyóvízi üledékek kiterjedésére és formájára vonatkozóan a következőket állapíthatjuk meg. A durva kavicsrétegek medrekben, de méginkább nagy mezőkben helyezkednek el, mint törmelékkúpok. Vastagságuk az állandó süllyedések helyén nagy lehet (a kisalföldi „mosoni üstben" a 200 métert meghaladja), általában azonban néhány méter, a törmelékkúpok I agyagllolyósi határ 60%fel»N/ |l 1111

| homokliszt, lösz |: '. ; 1 oprószeroü homok fa—

j iszop / • • ">0-60'/./ iUIIl homokos lösz szikes, agyagos lösziszop 7. ábra. Régi medrek és partok betemetése 0ue. 7. 3acunKa cmapux pyceA u őepeeoe Abb. 7. Zuschüttung altér Flussbette und Ufer