Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Cziráky József: Hőmérséklet távmérés a hévízi tavon

Cziráky J.: Hőmérséklet távmérés a hévízi tavon Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 69 gyártmányú, fémtokkal védett réz mérőellenállású észlelőfejjel történt. A tekercs és a fémtok között többszörös papírszigetelést helyeztek el a hőátadás lassítására. A hőmérsékleti egyensúly csak néhány perc elteltével jött létre. A forráskráter két függélyében 1955. aug. 24-én végeztünk méréseket. A függélyek helyét a 3. ábrán, a mérési eredményeket pedig a 4. ábrán látjuk. A két görbe lefutása eltér ugyan egymástól, de abban egyezik, hogy a legmagasabb vízhőmérsékletet mindkét mérés alkalmával a vízfelszín alatt 10—16 m között észleltük. Az ,,a" jelű függélyben különösen kiugró értéket (36 C°) mértünk, miként ez várható is volt. A búváros vizsgálatokból tudjuk, hogy a termális gyógyvíz legnagyobb része a forráskráter falának nyugati oldalából fakad, tehát itt legmelegebb a víz. 1953-ban 20 m mélyen mértük a legmagasabb hőmérsékletet. A két különböző időben és módszerrel végzett vízhőmérséklet-mérési eredmény lényegében megegyezik : a forráskráter alján a vízhőmérséklet egyenlő, sőt alacsonyabb a felszíni hőmérsékletnél. A közbenső részen a vízhőmérséklet magasabb. 1956. márc. 22—24. között Kozma Imre és a szerző négy szelvényben végzett távmérést. Kifeszített kötél mentén a forráskráter előtti fedett fürdő lépcsőjétől sugárirányban (3. ábra) 2 m-ként vizsgáltuk egy-egy függélyben a hőmérsékletet. A vizsgálatok előtt és a vizsgálatok közben is ellenőriztük a távmérő jóságát a kalibrációs egyenes meghatározásával. A távmérésnek kettős célja volt : 1. Meg kívántuk állapítani az egyes függélyekben észlelt vízhőmérsékleti értékek alapján a tóvíz felszín alatti áramlási vonalait. Erre már a tóvíz felszíni vizsgálatáról készült ismertetésben [5] céloztunk. 2. Arra vonatkozóan sem volt adatunk eddig, hogy a tó egyes szelvényeiben mekkora a hőmérsékletkülönbség a felszíni víz és a fenéken levő víz hőmérséklete között. A tó négy szelvényében mért hőmérsékleti értékeket az 5. ábrán látjuk. A fenék-vízhőmérsékletet a tömederfenék felett közvetlenül úgy mértük, hogy az észlelőfej az iszapba bele ne süllyedjen. A felszíni vízhőmérsékletet 5—10 cm-rel a vízszín alatt tíz méterenként higanyos- és távhőmérővel mértük a hőmérők egyeztetése céljából. A vizsgálatok idején a levegő hőmérséklete 3—10 C° között változott. A IV. szelvényben az egyes függélyekben mért hőmérsékleti értékeket a 6. ábra mutatja. A négy szelvény vizsgálatából megállapítható: 1. A távmérési eredmények átfogó képet nyújtanak a tó egyes szelvényeiben a vízhőmérséklet alakulásáról. Megállapítható, hogy a felszíni víz és a fenék víz hőmérséklete általában csak tized C°-kal különbözött a vizsgálatok idején. A legnagyobb eltérést (í,5 C°) a II. szelvényben észleltük a forráskráter környékén. 2. A csekély (0,1—0,2 C°) vízhőmérsékleti eltérések miatt az ellenálláshőmérővel mért eredményekből áramlási vonalakat nem szerkeszthettünk kellő pontossággal. A műszeren ugyanis 3. ábra. Az 1955—56. évi hőmérséklet-távmérések helyszínrajza <Pue. 3. riAan u3MepemiH meMnepamyp meAemepMOMempoM e 1955—56-OM zody Abb. 3. Lageskizze der Temperatur-Fernmessungen in den Jahren 1955—56. 12 + « 16 +18 20 t*. 30 J —r~ ©| ® ' ——1 j r / Mérés he/

t (a) A mélyvizetje (jj) A mély vizetje hó táblától 11 m-re K-re 'zó táblától 20m-re K-re i / ) y / / / / Mérés he/

t (a) A mélyvizetje (jj) A mély vizetje hó táblától 11 m-re K-re 'zó táblától 20m-re K-re / 1 ^ [C°] 33 34 e 35 ' 36 4. ábra. Hőmérséklet-távmérések a hévizi tó forráskráterében 1955. aug. 24-én 0ue. 4. H3MepeHun meAemepMOMempoM e npamepe ucmonHUKÜ 03epa X36U3 24 aeeyctna 1955 zoda Abb. 4. Temperatur fernmessungen im Quellenkrater des Hévízer Sees am 24. 8. 1955. a 0,1 C°-ot már csak becsléssel állapíthattuk meg. Erre a célra a készülő termisztoros hőmérő remélhetően jobban megfelel. A tó egyes pontján is végeztünk vizsgálatokat 1956. márc. 23-án. A vizsgálati helyeket a 3. ábrán