Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
1. szám - Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség és munkássága
Lászlóify W.: A nemzetközi hidrológiai szövetség és munkássága Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 55 a Bellani-féle lemezes atmométer"el végzett vizsgálatok eredményeit mutatta be. A rákövetkező vitában azonban többen is hangsúlyozták, hogy — a többi párolgásmérőhöz hasonlóan — ennek a műszernek az adatai sem általánosíthatók. F. H. W. Green az Angliában a párologtatóképesség mérésére felállított 8 Thorntwaite-féle műszerrel (tulajdonképpen tölcséres liziméterek) szerzett tapasztalatait ismertette. H) A műszerek bizottsága még kezdeti nehézségekkel küzd. Felállították a folyami, tavi és csatornamérésekben használatos műszerek osztályozásán kívül a talajvízkutatásban alkalmazott eszközökét is, de a tervezett kézikönyvszerű összefoglalás megjelenéséről még nem lehet szó. A bizottság elnökének beszámolójából kiderül, hogy Magyarország részéről még arra vonatkozóan sem történt bejelentés, hogy a munkában résztveszünk. A mulasztást sürgősen jóvá kellene tenni. A torontói kongresszuson 4 dolgozat került a bizottság elé. Izrael részéről M. Goldschmidt egy kezelés nélkül 8 hónapig működő rajzolómércét mutatott be, amely rádión vett időjelek feltüntetésével küszöböli ki a diagrammpapír előretolásának hibáit. S.Kolupaila professzor az Amerikában használatos függőleges tengelyű kanalas sebességmérők és a vízszintes tengelyű szárnyak között tett összehasonlítást, kiemelve a rááramlás irányára érzéketlen ún. komponens-szárny előnyeit. J. Bonnin az „Electricité de Francé" szabatos műszerével végzett vezetőképesség-mérésekről számolt be, amelyek a sóoldatokkal való vízhozammérésben és a felszín alatti vizek kutatásában nyújtanak segítséget a hidrológusnak. A kanadai G. G. Cline a konform ábrázolásnak a bukógátakkal kapcsolatos alkalmazását ismertette. Tanulmánya nem vág a hidrológia körébe. I) A hidrológiában használatos jelölések szabványosításával és a vízfolyások statisztikai jellemzésével foglalkozó bizottság beszámolója egyetlen tanulmányt tartalmaz, Lászlóffy W. hozzászólását a római kongresszuson bemutatott dolgozatokhoz. A magyar vízügyi gyakorlatban, és különösen a Hidrológiai Atlaszban jól bevált ábrázolási módok elfogadását javasolta. Szorosan idevág — bár a kongresszusi iratok egy másik kötetében kapott helyet — T. Jablonka és társai beszámolója a lengyel testvérintézet kiadásában megjelent hidrológiai monográfiákról, amelyeknek ábrái több tekintetben egyeznek a mieinkkel. Befejezésül meg kell említenem még egy — kilencedik — magyar tanulmányt, amely ugyan nem a kongresszusi iratok közt, de a kongresszus alkalmából jelent meg : Németh Endre professzor angolnyelvfí összefoglaló leírását a magyar hidrológiai kutatás történetéről és jelen állásáról az Acta Technicáb&n, amelyhez többen szolgáltattak adatokat olvasóim közül is. Reméljük, hogy ezt a dolgozatot többen ismerik külföldön, mint idehaza. 1 0 1 0 Németh E. : Hydrological research in Hungary. Acta Technica, 1957. évi 1—2. szám. — 167—206. lap ; 6 ábrával. Részletes bibliográfia 123 címmel. IV. A kongresszus határozatai és az 1958—1960. évi munkaterv Ezután a Kongresszus hidrológiai vonatkozású határozatairól kell még néhány szóban megemlékeznem. 1. Elhatározták egy ideiglenes jellegű párolgási szakbizottság szervezését. Felkérték az érdekelt két testvérszövetséget, a Meteorológiait és Oceanográfiait, hogy képviselőit jelölje meg. 2. Elhatározták, hogy 1958 szeptemberében a franciaországi Chamonixban „A jégmozgás fizikája" címen Symposiumot rendeznek. Az azóta lezajlott konferencián bemutatott előadások száma 39 volt. Magyarország nem képviseltette magát, bár egy küldött költségeinek fedezetét a Szövetség biztosította. 3. Elhatározták, hogy 1959. szeptember 8—13 közt a németországi Hannoversch-Mündenben rendeznek Symposiumot, amelynek témája kettős : 1. az erdő és a víz, és 2. a liziméterek. A dolgozatok bejelentésének határideje 1959. február 28, a beküldésüké április 30. 1 1 4. Elhatározták, hogy a folyók által a világtengerekbe szállított anyagmennyiség meghatározása végett adatokat gyűjtenek a folyóvizekben oldott sók mennyiségére vonatkozóan. Mivel a Föld 65 legnagyobb folyama a szárazföldek felszínéről lefolyó összes vízmennyiségnek több mint 75%-át szállítja, közelítő eredményhez már aránylag kevés számú mérés is elegendő. A határozati javaslat részletes metodikájukat is közölte. A feladat megoldásával külön ideiglenes bizottság foglalkozik. Magyarországot, mint kontinentális országot, a kérdés csak közvetve érinti. 5. Elhatározták, hogy a következő kongreszszus alkalmával hidrogeológiai térképkiállítást rendeznek. Eróziós térképeket is lehet kiállítani. 6. Végül az 1960-ban Helsinkiben tartandó kongresszus napirendjét a következőképpen állapították meg : A) Hó- és jégszakosztály. — Bármilyen a tárgykörbe vágó dolgozat beküldhető. B) Felszín alatti vizek szakosztálya. 1. A geohidrológiai adatok térképes ábrázolása. (A térképek — különösen az újszerűek — kiállíthatok). 2. A felszín alatti vízkészletek meghatározásának módszerei. 3. Rádióaktív anyagok a) használata a felszín alatti vizek kutatásában, b) kivonása a vízvezető rétegekből. 4. A sós vizek behatolása a talaj víztartókba a tengerparti területeken ós folyótorkolatok mentén. C) Felszíni vizek szakosztálya. 1. A kisvízhozamokra vonatkozó vizsgálatok. a) Kisvizek. Az évi közepes kísvíz. A kisvíz kapcsolata a csapadékhiánnyal és a vízgyűjtő földtani felépítésével A lefolyási tényező nagysága kisvíz idején. 1 1 A részletes tudnivalókat lásd : Bulletin AIHS, No 12. Decembre, 1958. pp. 10—12.
