Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség és munkássága

Lászlóify W.: A nemzetközi hidrológiai szövetség és munkássága Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 51 ban. Az 1957. évi torontói kongresszus keretében a harmat és az okkult csapadékok tárgyában rendeztek symposiumot. Csupán a Hidrológiai Szövetség tudományos megmozdulásainak anyaga 46 vaskos kötetre rúg : valóságos kézikönyvtárt képvisel. A kongresszu­sok és symposiumok napirendjére tűzött kérdésekre beküldött jelentések azonban csak egyik részét jelentik a Szövetség munkásságának. Az Unióhoz csatlakozott országok ugyanis kötelezőleg vállal­ták az ún. Nemzetközi Hidrológiai Bibliográfia kiadását, amelyből eddig 83 kötet jelent meg. 6 Nem kevésbé érdekes kezdeményezése a Szövet­ségnek, hogy az egyes országok, a közgyűlések alkalmából •—- tehát 3 évenként — beszámolnak a hidrológia területén kifejtett munkásságuk leg­újabb eredményeiről, amelyeknek megismerése természetesen értékes segítséget jelent minden más ország azonos területen működő szerveinek saját munkatervük összeállításában. 1956 óta a Szövetség folyóiratot is ad ki ,,Bulletin de l'Asso­ciation Internationale d'Hydrologie Scientifique" címen. A kötetlen rendben, kb. negyedévenként, megjelenő füzetek részben egyesületi híreket, részben tudományos közleményeket tartalmaz­nak. Van ezen kívül egy-egy rovatuk személyi hírek és könyvismertetések számára. Az aránylag ritka személyes találkozókon és a nyomtatott betűn kívül azonban mind eleve­nebb kapcsolatot igyekszik kiépíteni a Szövetség az azonos részterületen tevékenykedő szakembe­rek között. Ezt a célt szolgálják az Unió minden tagszövetségének munkaterületére az egyes orszá­gok részéről kijelölt levelezők, akiknek címét az Unió hivatalos lapja sorolja fel. 7 Magyarország részéről a hidrológia területén ezt a fontos szerepet dr. Németh Endre vállalta. II. Magyarország és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség lía Magyarország kapcsolatát vizsgáljuk a Szövet­séggel, meg kell állapítanunk, hogy már 1926-ban szó esett rólunk abban az összefoglaló képben, amelyet Közép- és Kelet-Európa vízrajzi intézményeiről a lengyel A. Rundo vázolt fel a szövetség kiadványsoroza­tának 2. kötetében. 8 Ez a kép ugyan hiányos volt, mert jórészt a negyedszázaddal korábban, a párisi világkiállításra kiadott ismertetések alapján készült, de annyi mégis csak kiderült belőle, hogy a magyar Vízrajzi Intézet Európa egyik legrégibb ilyennemű intézménye volt és így méltán felkeltette a szakkörök érdeklődését. S ebben nem is volt hiány. Ismételten keresték velünk a kapcsolatot, de hiába, mert az Unióban akkoriban olyan geodéta képviselte az orszá­got, aki a többi tudományszakról nem nagyon kívánt tudomást venni. A 30-as évek vége felé magam is kap­tam leveleket csatlakozásunk — illetve pontosabban : 0 Magyarország eddig csupán egyetlen kötettel járult hozzá ehhez a nemzetközi bibliográfiához [lásd : Hidrológiai Bibliográfia, 1945—1954. Magyarország. Szerkesztette de Chátel Rudolf. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1955.], most már több éves hátralékban van. 'Lásd: Chronique de l'UGGI, No 12, Juillet 1958. 8 UGGI. Section internationale de'Hydrologie Scientifique. Bulletin N. 2. Notes et Communications (1. Mai 1926.), p. 12.: A. Rundo: Organisation et fonctionnement des Services hydrographiques en Alle­magne, Autriclie, Hongrie, Pologne et Itussie. a Szövetség munkájába való bekapcsolódásunk — ügyében F. Diénert-tö\, a Szövetség akkori főtitkárától, majd O. Meinzer-től, a felszín alatti vizek bizottságának elnökétől. Sőt, 1938-ban elkezdte a Vízrajzi Intézet a Magyar Hidrológiai Bibliográfia összeállítását is. De akkor már háborús szelek fújtak és végül is nem lett belőle semmi. Az 1939. évi washingtoni kongresszussal azután meg is szakadt tíz évre az Unió működése. Az Unió háború utáni első kongresszusát 1948-ban OsZó-ban rendezte. Az új Magyarország dinamizmusa élénk részvételünkben nyilvánult meg. Bár a kiküldöttek közt dr. Mosonyi Emil volt az egyetlen hidrológus, nem kevesebb, mint 10 tanulmányt mutatott be rövid angol előadás­ban, Bogárdi, Horusitzky, Kéri, Maurer, Mosonyi, Németh, Papp, Sümeghy, Szalay és Vendl tollából. Közülük hatnak a teljes szövege megjelent a kongresszusi iratokban, de kivonatban mind a tizet kiadták. Az 1951-es brüsszeli kongresszus négy kötet­nyi anyagában sajnálatos módon megint nem talál­ható egyetlen magyar dolgozat sem. 1954-ben Rómában dr. Németh Endre képvi­selte a magyar hidrológiát. Saját tanulmányán kívül még Papp F.-ét mutatta be. Ekkortájt alakult újjá az Akadémián a Geo­déziai és Geofizikai Unió magyar nemzeti bizott­sága, amelynek elnöke dr. Tárczy-Hornoch Antal akadémikus, titkára dr. Egyed László egy. tanár, és hidrológus tagjai dr. Németh Endre, továbbá dr. Bogárdi János. Azóta intézményes a kapcsola­tunk mind az Unióval, mind a tagszövetségekkel. Ennek megfelelően az 1956. évi Darcy­Symposiumra Dijonba ismét hat dolgozatot küld­tünk ki (Németh, Mosonyi—Kovács, Szilágyi, Lászlóffy, Szesztay, Ubell) és az országos vízügyi főigazgató megértése folytán a VITUKI részéről kiküldött két taggal együtt már négyen szemé- , lyesen is bekapcsolódhattunk a munkába. Az 1957. évi torontói közgyűlésen a nagy költ­ség miatt hidrológus nem vehetett részt. De az 55 országból beküldött 217 tanulmány közül 8 mégis magyar hidrológusok munkája, vagyis ismét számarányunkon felül voltunk képviselve. Sajnálatos módon a magyar dolgozatok egyikét sem ismertették, mert a kongresszusokon általá­ban az a szokás, hogy az egyes országok küldöttei foglalják össze honfitársaik tanulmányait, — és mint említettem, közülünk sajnos senki sem volt jelen. (Nyilván ezzel függ össze, hogy Magyar­országnak egyetlen tisztség sem jutott a széles mezőnyben.) De utólag és közvetve mégis meg fogja hozni gyümölcsét a magyar hidrológusok munkája, amely szakmai tekintélyünket növeli a külföld előtt, és ezáltal természetesen szellemi exportunknak is komoly hasznára lehet. III. Az 1957. évi torontói kongresszus A torontói kongresszusról, — illetve szabatosan a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség kongresszusáról — a 2130 lapra terjedő négykötetes anyag alapján igyek­szem számot adni. 9 Személyes élmények nem fűződnek 9 UGGI, Association Internationale d'Hydrologie Scientifique. Assemblée générale de Toronto, 3-—14. Sept. 1957. Tomes I—IV. (Publications Nos. 43—46.) Gentbrugge, 1958.

Next

/
Oldalképek
Tartalom