Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Entz Béla : A hidrobiológiái irodalomról
478 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. A hidrobiológiái irodalomról* E N T Z BÉLA a biológiai tudományok kandidátusa Minden tudományos kutatómunka elengedhetetlen előfeltétele a modern szakirodalom kellő ismerete. Ez a körülmény a hidrobiológia területén sok nehézséget okoz, mivel e tudományág jellegénél fogva szerteágazó és a természettudományok igen sok területével (fizika, kémia, geológia, hidrológia, meteorológia, általános biológia, ökológia, botanika stb.) közvetlenül határos. A szűkebb értelemben vett hidrobiológia tárgyát képezik az általános kérdések (limnológia, oeeanológia) mellett a vízi szervezetek ökológiai és etológiai, valamint fiziológiai és biokémiai vizsgálata, a vízi termelés kérdése, továbbá halászati, vízkémiai és szenny vízbiológiai kutatások stb. A felvázolt terület szakirodalma igen széleskörű még akkor is, ha nem vesszük figyelembe a vízi szervezetekkel foglalkozó, de túlnyomórészt sejttani, szövettani, bonctani, alaktani és rendszertani (faunisztikai és florisztikai) jellegű munkákat. Még az így „leszűkített" terület irodalma is rendkívül szerteágazó. Teljes áttekintést a napjainkban évente megjelenő mintegy ötezer tudományos közleményről és számos szakkönyvről rendkívül nehéz nyerni. Ennek az anyagnak a megfelelő dokumentálására számos kezdeményezés történt. Ezek eredményeképpen azonban eddig csak egyes problémakörökről sikerült megfelelő tájékozódást nyerni. Az egész szakterületről teljes áttekintést csak az ún. ,,lyukkártya-rendszer" (Lochkartenverfahren) alkalmazásától remélhetünk. Ezzel a kérdéssel részletesen Scheele tanulmányai foglalkoznak (Scheele 1954 és Scheele 1957'). A hidrobiológiái kutatómunka során szükség lehet e tudományterület irodalmáról való általános tájékozódásra (a) és egyes problémákra vonatkozó részletes munkák megismerésére (b). Az általános tájékozódás történhet szakkönyvekből, valamint sorozatos munkákból, míg a részletes tájékozódásra szakfolyóiratokban közölt tudományos közlemények szolgálnak. Az említett munkákról a cím szerinti vagy a tartalmi ismertetés révén nemzetközi vonatkozásban a referáló folyóiratok nyújtanak áttekintést. a) Szakkönyvek és sorozatos munkák A hidrobiológiái szakkönyvek és elsőrendű segédművek éppen e tudományág sokrétűsége következtében többféle szempontból ismertetik az e tárgykörbe eső kérdéseket (pl. fiziográfia, biocönotika, rendszertan stb.). A közkézen forgó ilyen munkák száma mintegy százra tehető. Ezek * Az előadás elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya 1959. február 20-án rendezett klubestjén. közül — szerzők szerinti ABC sorrendben — a legfontosabbak a következők : Allee, W. C., Park, 0., Emerson, A. E., Park, T. and Schmidt, K. P., 1949 ; Principles of animal ecology. Philadelphia, pp. 837. Tulajdonképpen állatökológiai munka, de fontos hidrobiológiái problémákat is behatóan tárgyal. Berg, L. Sz., 1948—1919: Rübü presznüh vod SzSzSzR i szopregyelnüh sztran. Csaszt. 1—3. Moszkva, pp. 1382. A Szovjetunió és környező államok halfaunáját tárja fel igen részletesen elsősorban rendszertani alapon. Brown, M. E., 1952—1957 : The physiology of fishes. Vols. I + II. New York, pp. 447+ 333. Kétkötetes szakkönyv : a halak fiziológiájának igen alapos összefoglalása. Davis, C. C., 1955 : The Marine and Fresh Water Plankton. Chicago, pp. 562. Az egyik legfontosabb vízi életközösséggel, a planktonnal foglalkozik behatóan. Forel, F. A., 1901 : Handbuch der Seenkunde. Allgemeine Limnologie. Stuttgart, pp. 249. A legelső, édesvizekkel foglalkozó kézikönyv. Gessner, F., 1955 : Hydrobotanik. Bd. I., Berlin, pp. 517. A hidrobiológia problémáit a növényvilág szemszögéből vizsgálja. A több kötetre tervezett munkának eddig csak az első kötete jelent meg. Hutchinson, G. E., 1957—1959 : A Treatise on Limnology Vol 1+ II. New York, pp. 1015. Szorosabb értelemben vett limnológiai kézikönyv. Eddig az első kötete jelent meg, mely a legmodernebb szempontok szerint behatóan foglalkozik a belvizek fiziográfiai vizsgálatával. A befejező kötet megjelenése a közeljövőben várható. Hesse, R., Allee W. C. and Schmidt, K. P., 1951 : Ecological Animal Geography. 2nd ed. New York, pp. 715. Angolnyelvű átdolgozott kiadása Hesse Tiergeographie c. németnyelvű munkájának. Állatföldrajz ökológiai alapon, amely behatóan foglalkozik a vizek élővilágának elterjedésével is. Jordán, H. ./., 1951 : Het leven der dieren in het water. 5e druk. Utrecht, pp. 197. Hollandnyelvű munka. Kitűnő bevezető a vízi élővilág, de különösen az alsóbbrendű vízi állatok biológiájának megismeréséhez. Lagler, K. F., 1949 : Studies in Freshwater Fishery Biology. Ann. Arbor, Mich. pp. 240. Halászati biológiai praktikum, főként kezdő kutatók és gyakorlati szakemberek számára igen ajánlható. Lampert, K., 1925 : Das Leben der Binnen-