Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Kozák István - Érdi Sándor: Bányaüzemek szennyvíztisztítása különös tekintettel az ércmeddőzagy kezelésére

462 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. SZENN Y VIZTISZTIT AS Bányaüzemek szennyvíztisztítása, különös tekintettel az ércmeddőzagy kezelésére KOZÁK ISTVÁN és ÉRDI SÁNDOR A hazai bányászat minőségileg 5 csoportba sorolható szennyvizet ill. többé-kevésbé szennyezett vizet bocsát befogadó vízfolyásainkba : A) ún. házi jellegű (fürdő, WC, konyha, mosoda stb.), B) üzemi használati (kazán, kocsimosó, hűtő stb.), C) bányavizet, 1)) szénmosásból visszamaradó, E) ércelőkészítésből visszamaradó szennyvizeket. Az A, B, C és D szennyvíztípus tisztításának alapelveit röviden említjük, csak az ércelőkészítő szennyvizeinek kezelését kívánjuk részletesen tárgyalni. AJ Házi szennyvizek tisztítása A házi szennyvizek összetétele különbözik más ipartelepekétől, ha a bányaüzemnek fürdője is van. Két eset lehetséges : vagy együtt kezelik a fürdővizet az egyéb (fekáliás és konyha) szennyvízzel, vagy külön tisztítják. Ha együtt tisztítják, akkor az eddigi gyakorlat szerint hazai bányaüzemeink házi szennyvizének tisztítását általában kétszintes ülepítőből, kis vagy • nagyterhelésű biológiai csepegtetőtestből, (utóbbi esetben utóülepítőből) és fertőtlenítő medencéből alkotott tisztítóteleppel szokás tervezni (1. ábra). Ritkább esetben, kevés szennyvíz, illetve a csúcsidőszakban is 100—200-szoros hígítást biztosító befogadó (recipiens) esetén a szennyvizet bővített kolloidfogós oldómedencén és fertőtlenítő medencén vezetjük át (2. ábra). Pld. Kakucsabánya, tokodi osztályozó. Több ezer fős bányaüzemeknél (pécsi, ajkai bányák) a kétszintes ülepítő és biológiai csepegtetőtest után utóülepítőt és végül fertőtlenítő medencét alkalmazunk (3. ábra). A kirothadt iszap szárítása — lehetőség szerint a helyszínen — iszapágyakon történik. A nagyüzemi konyhás étkezdék zsíros szennyvizét zsírfogón szokásos átvezetni, amelyben a vízfelszínre felúszó zsiradék a felszín alatt elhelyezett átfolyó nyílásokon nem tud eltávozni és a medencében marad. Az előbb említett műtárgyak közül a kétszintes ülepítő és az utóülepítő medence az ülepíthető-lebegő, valamint az úszó szennyeződéseket hivatott felfogni, a biológiai csepegtetőtestnek pedig az a feladata, hogy az ülepített szennyvizet a nem ülepíthető szerves szennyeződéstől biológiai úton oxidációval tisztítsa mog. Az oldómedenee hivatása hasonló a kétszintes ülepítőéhez, csakhogy itt a rothadás (savas, bűzös rothadás) az ülepítőtérben zajlik le, ezért a szennyvíznek lényegesen hosszabb tartózkodásra van szüksége, tehát nagyobb medence-űrtartalmat igényel. Szenn

yvíz- | Hétszintes befolyás ^ Szennyvíz-_ befolyás Kétszintes ülepítő Iszap elvezetese r Adagoló szifon Biológiai csepegtetőtest Iszapszikkasztóágy \ Fertőtlenítő med Kispalák vagg árok 1. ábra. Kis és közepes bányaüzemek kisterhelésű biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepének elvi vázlata gravitációs tisztítási lehetőség esetén 0ua. 1. TeopemuHecKüH cxeMa onucmume/ibHOü cmamfuu cmombix eod c őuoAoeimecKiiM cpuAbmpoM e CAyiae eo3MOMcnocmu caMomemiozo onuiyeHUH npu zopmix uiaxmax MÜAOÜ U cpedneü Haepy3Ku Fig. 1. Schematical sketch of waste water treatment plánt with low-capacity trickling filter for small and médium mining works in case of gravitational flow through the plánt