Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Dobos Alajos - Szolnoky Csaba : Átmeneti műtárgyak laboratóriumi vizsgálata

Dobos A.—Szolnoky Cs.: Átmeneti műtárgyak vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 447 MeTOflbi iix yMeHbmenHji. ^JaeTcji peKOMCHaauHH ajih rHflpaBJiHHecKH npaBiiJibHofí KOMnaiiOBKH coopy.ttteHiiíi, aaromero HeöojibiiiHe iioTtpn SHeprmi n BMecTe c TCM xopomyio 3K0H0MHMH0CTb. OTHOCHTejlbHO BXO/JHOH M3CT1I yCTaHOBJieHO, MTO npn pacn0JT0>KeHHii Kpujia SeperoBoft CTBHKH no« yrjiOM 45° K iianpaBJieHino TeMeHMH, 0üpa30BaHite BHxpeií npaK­THMeCKH MO>KHO IipeKpaTHTb (tpUl. 7.). Ha BbixoAHofí Mac™ Bejincb HeöjiiofleHHH no piic­SepMe c noporoM 11 c OTKOCOM (cpuz. 8.). Ho HCCJiefl0BaHH5IM r0pH30HTajIbH0H pHCÖepMbl nojiyMMjincb pe3yjibTaTbi n no paccTeKamuo crpyw BOAH npn Bbixofle 113 Tpyöbi. 3flecb >i<e HAGJUO^AJIACB H BO«O­SOÍÍHaíl CTGHKa C OTBCPCTHHMH (lpU2. 10.). BOAOÖOHHOH OTCHKOH, noKa3aHHoft na (})iirype, Bbi3biBaK)TC*i 6ojibinne noTepii Hanopa H BBIMBIBBI. IÍpn HccJieflOBaHim pncöepMbi c noporoM naöjiro­aeHMH Bejincb no TpyöaM pa3Hbix AiiaMeTpoB, na pa3Hbix BbICOTHblX pacn0J10>KeHII5IX H flJlH pa3HbIX paCCTO^HHií nopora. HaSjiiofleHHbie CBOHCTBCHHOCTH «BH>KeHiiíi BOflbi npiiBe/ieHbi Ha pncyHKax 11 H 12. ^BHHCEHIIE BOflbi B o6paraoM HanpaBjieHHH, na6jiioflaeMoe y Kpaji nopora, noHBiiJiocb npn BCCX iiccJieflyeMbix BapHamax. JHBII>KeHHe n0T0Ka, Ha6jno«aeMoe B cjiyiae pnc­5epMbi c OTKOCOM, noi<a3ano Ha (J)nr. 13—15. OrjieT cTpyii na Kpae OTKOca npn 3ajio>Kennii OTKOca 1 : 3 Haönio­flancíi B na>KAOM cjiyMae. Ha OCHOBaHHH COnOCTaBJIC'HH5I pa3HblX TIinOB pnc­SepM (0ue. 16.) MO>KHO ycTaHOBHTb, MTO noTcpn Hanopa HBJIHIOTCH OTHOCHTejlbHO ÖOJIbUIHMH npH peUieHHII noporoM H c OTKOCOM 1 : 1, a npn 3ajio>KEHHH OTKOca 1 : 2 n nojio>KE nojiyMaioTCfl 3HaMHTejibH0 MCHbuie no­TepH. n03T0My HJlfl Iip0I13B0flCTBa aBTOpaMH peKOMeH­FLYETCH BapnaHT pncBepMbi, HMeiomcfi OTKOC 1 : 3, HJIH 6JIH3KOM K 3T0My. H3Jio>KeHHe ocTajibHbix MacTeft yKasannofí cepHH HccjieflOBaHiiií (naKJiOHHbie BcacbiBawumc n HanopHbie Tpyöbi, ropii30HTajibHbie HanopHbie Tpyöbi B KaHajiax, Tpaneniio/iajibHoro CCMCHHÍI) cjieAYCT B CTaTbe aBTopoB BbinycKaeMon no3>«e. Laboratoriunisuntersuchung von Übergangsbauwerken A. Dobos und Cs. Szolnoky Die Verfasser durchführten Modellversuehe an Kleinbauwerken für Bewásserungs- und Entwásserungs­zvveeke im wasserbaulichen Laboratórium des Lehr­stuhles No. I für Wasserbau an der Bau- und Ver­kehrstechnischen Universitát Budapest. Dieser Beitrag berichtet über die Ergebnisse der Untersuchungen an der Ein- und Auslaufseite von horizontalachsigen Roli­ren. Erfasst werden die hydraulischen Kennwerto des Durchflusses durch das Bauwerk, die LTrsachen der Energieverluste und die Massregeln zu deren Vermin­derung. Hierauf folgen Vorschláge für die hydraulisch richtige, mit kleinen Energieverluston verbundene und gleiehzeitig wirtscliaftliche Durchbildung der Bauwerke. Für die Einlaufseite wird festgestellt, dass durch zur Fliessrichtung unter 45° angeordnete Flügelmauern die Wirbelráume praktisch belioben werden können (Abb. 7). An der Auslaufseite wurden waagrechte, schwel­lenartige und abgeböschte Sturzbettlösungen beobach­tet (Abb. 8.). Die Untersuehung der waagreehten Nachbettung heferte Angaben über das Ausbreiten des Austritts­strahles. Zugleich wurde auch eine mit Offnungen durchbrochene energievemichtende Wand beobachtet (Abb. 10). In der Abbildung gezeigten Durchbildung führte die energievemichtende Wand zu grossem Fall­höhenverlust und schádlichen Auskqlkungen. Beim Abschlussboden mit Schwelle wurden ver­schiedene Rohrdurchmesser bei unterschiedlicher Hö­henanordnung und Schwellenabstand untersucht. Die beobachteten strömungstechnischen Eigentümlichkei­ten sind in Abb. 11 und 12 dargestellt. Die Rückströ­mung an der Sehwellenkante konnte bei sámtlichen untersuchten Varianten beobachtet werden. Die bei abgeböschtem Sturzboden erfassten Strö­mungsbilder zeigen Abb. 13—15. Die Strahlablösung an der Böschungskante konnte bei steileren Neigungen als 1 : 3 in allén Falién beobachtet werden. Ein Vergleich der versehiedenen Lösungen für den Abschlussboden (Abb. 16) führt zu der Feststellung, dass der Druckverlust bei den Durchbildungen mit Schwelle bzw. Böschungen von 1 : 1 verháltnismássig gross, bei Böschungen von 1:2 oder noch geringerer Neigung erheblich kleiner ist. Deshalb schlagen die Verfasser Abschlussboden mit Böschungen von unge­fáhr 1 : 3 Neigung vor. Weitere Teile der hier erwáhn­ten Versuchsreihe (schráge Saug- und Druckrohre, waagrechte Druckrohre in Kanálén mit Trapéz-Quer­schnitt) werden in einem spáteren Beitrag der Verfasser beschrieben. (Folytatás a 432. oldalról.) A Bolgár Tudományos Akadémia fizika-matema­tikai és műszaki tudományok osztályának műszaki intézete Izvesztija na T ehnicseszkija Insztitut címen adja ki beszámolóját, amely 5 csoportban, orosz és német­nyelvű kivonatokkal közli értékes anyagát. Az 5 csoportban felölelt szakok : műszaki mechanika és építőanyagok, anyagvizsgálat és gépszerkezettan, víz­gazdálkodás és vízépítés, elektrotechnika és energia­gazdálkodás, valamint közlekedés. A vízgazdálkodás jelentőségére jellemző, hogy a legutóbb megjelent 14 tanulmány közül 6 vízügyi vonatkozású. L. W. Az Universum, az osztrákok természettudományi és műszaki folyóirata a Nemzetközi Limnológiai Társaság folyó év augusztusában Bécsben megtartott kongresszusa alkalmából augusztusi kettős számát teljes egészében a Dunának szentelte és földrajzi, földtani, biológiai, vízgazdálkodási, néprajzi és történeti cikkek sorozatá­val igyekszik a nagyközönség figyelmét felkelteni. A hidrológiai kísérleti vízgyűjtőterületek száma nagy gyakorlati jelentőségük felismerése óta világszerte növekszik. A Travaux 1959. augusztusi számában I. Rodier, az „Electricité de Francé" hidrológiai osztályá­nak vezetője 10 afrikai kísérleti terület eredményeiről számol be. L. W. A kolozsvári V. Babes és Bolyai Egyetemek Közle­ményeinek természettudományi sorozata több hidro­lógiai tárgyú tanulmányt tartalmaz. A folyóirat magyarnyelvű részében Tulogdi János professzor Ko­lozsvár környékének forrásairól készült dolgozatát ol­vashatjuk, míg a román szerzők, 1. Al. Maxim, A. Bogdán műveiről itt csak kivonatot találunk, a teljes szöveget a román nyelvű rész közli. A szép kiállítású, 384 lap terjedelmű kötet 11 matematikai-fizikai, 18 kémiai, 27 földtani-földrajzi és 13 természetrajzi tanul­mánya közt 36 magyar szerző 20 műve szerepel. L. W. (Folytatás a 482. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom