Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Dobos Alajos - Szolnoky Csaba : Átmeneti műtárgyak laboratóriumi vizsgálata

440 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Dobos A.—Szolnoky Cs.: Átmeneti műtárgyak vizsgálata két és oldalfalait, illetőleg a vízfelszínt csak viszonylag nagy távolságban éri el. E miatt az átmeneti szakaszon belül, a vízmozgás fő irányával ellentétes irányú erősen turbulens jellegű mozgásokkal kitöltött örvényterek keletkeznek. Példaképpen közöljük a 15 cm 0-jű cső 16 cm magasságban történt elhelyezésekor a 6 l/sec vízhozamhoz tartozó áramképet (9. ábra). Az áramlásviszonyok előbb említett, meglehetősen bonyolult voltára utal a 8. kép is. Az a távolság, amelynél a csőből kilépő vízsugár elérte a 35 cm széles kísérleti csatornánk függőleges oldalfalát, illetőleg a víz felszínét, főként a cső átmérőjétől és magassági elhelyezésétől függ. A vízhozam azonban kevésbé befolyásolja. A távolság változását az egyes méréscsoportok esetére a 2. táblázat tünteti fel. 2. táblázat Méréscsoport sorszáma Csőátmérő [cm] Cső fenék feletti m magassága [cm] A közel egyenletes sebességeloszlású szelvény távolsága a csőtől [cm] 1. 20 2 60 2. 10 8 80 3. 10 2 90 4. 15 16 120 6. 15 8 120 7. 15 2 130 A táblázatban lévő adatokat a 35 cm széles függőleges oldalfalú csatornában mértük. Amennyiben a csövet a csatorna fenékszintjével azonos magasságra helyezzük, a fenéken látható örvénytér elmarad és csak a cső feletti örvénytér jelentkezik. Gyakorlati szempontból ez az eset kedvezőbbnek ítélhető meg, mert a kilépő vízsugár felett nagyobb víztakarás van, amely az egyenletes áramlás kialakulását is elősegíti. Ennek érdekében még a cső végére épített diffuzor, nagyobb sebességek esetén pedig diffuzor és süllyesztett küszöbös utófenék alkalmazása javasolható. A nyílásokkal ellátott energiatörő-falat a cső kifolyási végétől 48 cm távolságra helyeztük el (10. ábra). A falat két darab, a csatorna középvonalához viszonyítva szimmetrikus elhelyezkedésű 10x18 cm-es nyílással láttuk el. A nyílások széleinek távolsága egymástól 10 cm, alsó szélük fenék feletti magassága 14 cm. Az energiatörő-fal hatására vonatkozó vizsgálatokat az 5. méréscsoportban végeztük el. A fal to -n a'6,oi/sec k TTV lillMimTii^. _ j 1

0 \ 130cm_ 9. ábra. A kifolyási oldal áramképe vízszintes utófenék esetén 0ue. 9. JIUHUU nomoKa ebixodHOü nacmu e CAytae zopu3OHmaAbH0ű pucöepMbt Abb. 9. Strömungsbild an der Auslaufseitebei waagreehtem Abschlussboden hhhh 8. kép. Áramkép oldalnézete a csatorna jeneke fölé 16 cm-re helyezett cső kifolyási oldalán 0omo 8. EOKOBOÜ eud AUHUÜ nomoKa na ebixodnoü nacmu mpyőbi, pacriOAOífceHHOü Ha ebicome 16 CM om ÖHÜ Kana/ia Bild 8. Seitenansicht des Strömungsbildes an der Ausfluss-seite eines 16 cm über der Kanalsohle angeordneten Rohres által okozott áramlásviszonyokat a 9. és a 10. kép mutatja. Jól megfigyelhető, hogy a fal nyílásain a víz nagy sebességgel, örvényléssel és igen nagy magasságveszteséggel folyik át és az áramlás közvetlenül a fal után korántsem válik egyenletessé. Az áramkép az energiatörő-fal nélküli kialakításhoz képest (9. ábra) még kedvezőtlenebbnek is mondható, hiszen akkor az áramlás a csatorna középső terébe irányult, most pedig a víz a nyílások elhagyása után felgyorsul. A víznek a csatorna oldalfalába való ütközése miatt annak hosszabb szakaszon történő jó minőségű burkolása is elkerülhetetlenné válik. Érdemes felfigyelni arra is, hogy az akna homlokfala és az energiatörő-fal között duzzadás keletkezik, amely a vízkivételi művek esetében a szivattyú szállítómagasságának növekedését eredményezi. Az energiatörő-fal nyílásain a víz tulajdonképpen nagyobb sebességgel lép ki, mint a csőből, tehát az egyenletes áramlás kialakulásához szükséges távolságot nem a csővégtől, hanem csak az energiatörő-faltól kell számítani. Erős ütközés 10. ábra. Nyílásokkal ellátott energiatörőfal és hatása a kifolyási viszonyokra 0uí. 10. BodoöoüHaH cmeHKa c omeepcmuHMU u ee deücmeue HÜ peotcuM ebixoda Abb. 10. Einfluss einer durchbrochenen energievernichtenden Wand auf die Ausflussverháltnisse