Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Dobos Alajos - Szolnoky Csaba : Átmeneti műtárgyak laboratóriumi vizsgálata

438 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Dobos A.—Szolnoky Cs.: Átmeneti műtárgyak vizsgálata Abb. 5. Druclclinie an der Einlaufseite azt mutatják, hogy a vízszálak a homlokfaltól távolabb még párhuzamosak, de annak közelében már erősen összesűrűsödnek. A 4. ábrán látható örvényterek teljes megszüntetése csak olyan műtárgy esetén válna lehetővé, amelynek oldalfalai és fenéklemeze a szélső áramvonalakat követi. Ennek megvalósítása általában &ue. 6. PeMUM exoda e nanaA mpaneifuonaAbHoeo ceneHUH e cnyiae KpbiAbee, riepneHduKyAHpHbix K HanpaeAenuw menetűin Abb. 6. Verlauf des Einströmens in trapezförmigem Kanal bei zur Strömungsrichtung senkrechten Flügelmauern költséges, gazdaságtalan műtárgyat eredményezne. Emiatt például a cső feletti 1-jelű holttér megszüntetéséről tulajdonképpen eleve lemondunk. A 2—5 jelű örvény terek csökkentése a cső fenékszintjének süllyesztésével, a folyásiránnyal hegyesszöget bezáró oldalfalakkal, lekerekített csőperemmel, illetve konfuzorral lehetséges. Megjegyezzük, hogy a 3a—c ábrán feltüntetett számos változatot a kifolyási oldal széleskörű 7. ábra. A befolyási oldalon kialakuló áramkép a folyásirányhoz képest 45°-os hajlású szárnyfalak alkalmazásakor 0ue. 7. JIUHUU nomoKa Ha exodmü lacmu e CAyiae npuMeHenun xpuAbee, pacriOAOMeHHbix nod yzAOM 45° K HanpaeAeHuw menenun Abb. 7. Strömungsbild an der Einlaufseite bei unter 45° zur Strömungsrichtung geneigten Flügelmauern 7. kép. Festéssel meghatározott áramkép a befolyási oldalon, merőleges szárnyfalas megoldásnál <T>omo 7. JIUHUU nomoKa, onpedeAennbie nymeM onpacnu Ha exodHoü nacmu Bild 7. Durch Farben bestimmtes Strömungsbild an der Einlaufseite bei senkrechten Flügelmauern vizsgálata miatt kellett beépítenünk. Tekintettel arra, hogy minden változat esetében a teljes műtárgyat vizsgáltuk, szükségünk volt a befolyási oldal tanulmányozására, még akkor is, ha a műtárgy valamely részletét csak a kifolyási oldalon változtattuk meg. A függőleges oldalfalú kísérleti csatornában a 3a—c. változatok esetében a vízszálak összeszűkültek, örvényterek keletkeztek stb., amelyek nyomásveszteségeket okoztak. Az 5. ábrán a vízfelszín vonalának és a belépési veszteséget jól mutató piezometrikus nyomásvonalnak az alakulását láthatjuk. A 6. és a 7. ábrán, valamint a 7. képen pedig a trapézszelvényű csatornában megépített műtárgyak áramképét mutatjuk be. Ezek az áramképek egyébként a 3d—e ábrán felrajzolt műtárgyakhoz tartoznak. Jellemzőjük, hogy a cső előtt nincs fenéklépcső és az akna szélessége a csatorna fenékszélességével megegyezik. Látható, hogy a csatorna tengelyére merőleges szárnyfalak előtt örvényterek keletkeznek, ezek azonban a folyásirányhoz hajló 45°-os szárnyfalakkal gyakorlatilag meg is szüntethetők. Hasonló áramképét kapunk akkor is, ha nincs akna és a szárnyfalak közvetlenül a csőhöz csatlakoznak. A befolyási oldal eddigi vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a víz fokozatos felgyorsítását az örvényterek, illetve a veszteség csökkentését tehát fokozatos szelvényszűkitéssel érhetjük el. Ennek legegyszerűbb, de gyakorlati szempontból is jól alkalmazható esete a 45°-os szárnyfal. II. A kifolyási oldal vizsgálata A kifolyás-oldali műtárgyrész (akna és átmeneti szakasz) feladata a kilépési lendületnek nyomómagassággá való átalakítása, teljes víz alatti csőszelvénnyel való kitorkollás, vízfedés biztosítása, a sebesség folyamatos csökkentése, a a leválások megakadályozása, végül földcsatornánál a kimosási veszély elhárítása. A gazdaságosság