Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Dobos Alajos - Szolnoky Csaba : Átmeneti műtárgyak laboratóriumi vizsgálata
Dobos A.—Szolnoky Cs.: Átmeneti műtárgyak vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 435 ség csökkentésének lehetőségét is tanulmányozzuk. Ennek elősegítése érdekében a tanulmányban az eredmények közlésén kívül, elsősorban a nyomásveszteségek okát és csökkentésének módját kívánjuk bemutatni. A kisminta leírása 1. Hosszúságok, vízhozamok és sebességek átszámítási tényezői. A kisminta méretarányát laboratóriumi adottságainknak megfelelően A = 5 értékének választottuk meg. Esetünkben a vízmozgásra ható főerő a nehézségi erő. Ennek tekintetbevételével, a Froude-tövvény alapján, a sebességek átszámítási tényezője = 2,24, a vízhozamoké pedig értékre adódott. X 5' 2 = 55,91 2. A kísérleti berendezés Vizsgálataink nagyobbik részét 35 cm széles, függőleges üvegfalú kísérleti csatornában végeztük (1. kéj)). A csatornát keresztirányban az a jelű függőleges lapokkal zártuk el (1. ábra). Ezek közé került az 1,80 m hosszú b jelű egy, illetőleg két darab vízszintes cső. Vizsgálatainknál a 15—20 cm átmérőjű csövekből egy-egy, a 10 cm átmérőjű csövekből pedig egyszerre két darabot építettünk a kísérleti csatornába. A 15 és a 20 cm átmérőjű cső tengelyét a csatorna függőleges szimmetriasíkjában, a két darab 10 cm-es cső tengelyét pedig a csatorna 1/ 3-acl és 2/ 3-adában helyeztük el. A magassági elhelyezést tekintve a 10 cm átmérőjű csövek fenékvonala a csatorna fenékszintje fölé 2, illetve 8 cm-re, a 15 cm-es csőé 2, 8, illetve 16 cm-re, a 20 cm-es csőé pedig 2 cm-re került. A műtárgy és a trapézszelvényű csatorna csatlakozásának vizsgálatára vonatkozó 1 : 5 méretarányú kismintát kísérleti csatornáink egyikében sem tudtuk előállítani, ezért egy új kísérleti berendezést készítettünk (2. kép). Ennek fő részei (2. ábra) : a hozzávezető csatorna (a), a befolyási oldalon lévő akna (b), a cserélhető vízszintes cső (c), a kifolyási oldalon lévő akna (d) és az elvezető csatorna (e). A hozzávezető és elvezető trapézszelvényű csatorna fenékszélessége 18 cm, rézsűjének hajlása 1 : 1,5, mélysége 25 cm, a beépített cső hoszsza pedig 90 cm. A csatornák és aknák közötti átmeneti szakaszokon a kisminta 80 cm hosszúságában, a szelvény függőleges falú. Ez a megoldás tette lehetővé a tetszőleges alakú, parafinnal bevont gipsz testekből készült átmeneti felület ^építését. 2. kép. A trapézszelvényű csatorna—modell alvízoldali nézete 0omo 2. Bud c uujicueeo Obeijia ModeAU Katiana mpaneifuonaAbnozo ceieHua Bild 2. Unterwasserseitige Ansicht des trapezförmigen Kanalmodells. 3. kép. A függőleges oldalfalú csatornába épített vízszintes cső <t>omo [3. ropmonmaAbHasi mpyőa, ecmpoeimaH « KÜHOA ceepmunaAbHbiMii cmeiiKUMii Bild 3. Waagrechtes Rohr in einem Kanal mit lotrechten Seitennanden A vízszintmérést és az áramképmegfigyelést mindkét kisminta esetében azonos módon végeztük : az előbbit elektromos mérőtűkkel, az utóbbit pedig hipermangán festés, rúdra erősített pamutszálak, vízfajsúlyú golyók és a víz felszínére szórt alumínium por alkalmazásával. Az alkalmazott csőátmérőket és az egyes vízhozamokat igyekeztünk úgy megállapítani, hogy a kisminta útján nyert mérési adatok mind a csőátereszekre, mind a nagyobb áramlási sebességgel működő vízszintes szívó-' és nyomócsövekre egyaránt alkalmazhatók legyenek. Ennek megfelelően a csőátmérők (D), a vízhozamok (Q) és 2. ábra. A trapézszelvényű kísérleti csatorna metszete 0ui. 2. Pa3pe3 MODEAU KQHÜAQ mpaneifuonaAbHOZO ceten a H Abb. 2. Schnitt durch den trapezförmigen Versuchskanal