Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Szabó Gyula: Pest belterületének hidrogeológiai viszonyairól

Szabó Gy.: Pest belterületének hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 421 legmagasabb vízállást 1955. V. hóban észlelték (105,62 mA. f.). A minimális vízállást ennél 1,9 m-rel mélyebben mérték (1949. VI. hóban). Az egymással szomszédos VIII. és IX. kerület keleti szélén a 113—114 mA. f.-i szinten elhelyezkedő talajvíz északnyugat, nyugat és részben dél felé áramlik és a terasz felső élét kb. 104—105 mA. f.-i szinten éri el a pleisztocén partnál. Az itt található P jelű kutak talajvízszintjeinek jellemző értékeit az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat Kiitvizszintek szélső értékei TüBA. 1. KpaüHue eeAuiuHbi ypoeHeű eodbi e KOAOöifax Table 1. Extrémé well-stages Kút jele Vízszint [mA. f.) Kút jele Kút helye maximum átlag minimum átlag P XII. VIII. Elnök u. 3. 112,1 (1938. 110,7 (1949. III.) XII.) 111,4 P XIII. IX. Eeseri út G. 113,7 (1941. 112,0 (1949. IV.) III.) 112,9 P XIV. X. Népliget 115,4 (1938. 112,8 (1949. II.) V.) 114,0 P XV. VIII. Kerepesi tem. 106,9 (1938. III.) 106,0 (1949. VIII.) 106,5 P XVI. VIII. Kerepesi út 21. 109,0 (1958. 107,9 (1954. IV.) IX.) 108,6 A pleisztocén teraszt nyugatról a pleisztocén parti sáv határolja. A 2. ábrán bemutatott talaj víztérképen a pleisztocén part vonalát a talajvíz esése miatt sűrűn egymás mellé zárkózó talajvízrétegvonalak mutatják a VII., VIII. és IX. kerületben. A VI. és vele északról szomszédos XIII. kerületben, ugyanezt a talajvízszintmagasságot jelző rétegvonalak a Duna felé szétnyílnak, a pleisztocén part magasabban elhelyezkedő talajvizét mintegy ráterítve a területre, ezért a partvonulat helye a térképen a talajvízszintrétegvonalakból közvetlenül nem tűnik ki. 2. Holocén árterület Az egykori holocén árterület a pleisztocén parttól a Dunáig terjedő területet foglalja magában, melyből a Duna menti rész elnevezési! területet külön fejezet tárgyalja. A partról lefelé szivárgó talajvíz itt szétterül és esése hirtelen lecsökken. A XIII. kerületben a Rákospatak felett és a IX. kerületben a Vágóhíd utcától délre a pleisztocén part a későbbiekben tárgyalt Duna menti részt annyira megközelíti, hogy itt a fejezetben érintett terület nem található. A jelenlegi Rákospataktól délre eső egykori árterületen (a Reiter Peren o utcától nyugatra), a talajvízszint elhelyezkedése elég változatos. A pleisztocén teraszon keletről érkező talajvíz áramlási iránya legyezőszerűen szétnyílik. A szabályozott Rákospatak medre felé északra a talajvíznek csak kis része áramlik. A keletről áramló talajvíz nagyobbik része a Rákospatak egykori mocsaras részein szétterül. Az áramlási irány az esésvonalak alapján dél felé, részben továbbra is a Duna felé mutat. Az itt található tőzegréteg az alatta levő kavicsos réteget vízzáró takaróként fedi. A vízzáró fedőréteg mélyedéseiben összegyűlő víz részben csapadékból táplálkozik, részben talajvíz tölti fel időnként ezeket a teknőket. Időszakos magas talajvízállás idején a tőzegtakaró a kelet felől áramló talajvíznek útját állja. A felduzzadó talajvíz a tőzegréteg fölé nyomul és mélyedéseit vízzel feltölti. Észleléseink alapján a vízszint ezen a területen 103—104 m között változik és nyugat felé a Váci út vonalában, délre pedig a Dózsa György út mentén kb. 102,0 mA. f.-i szinten közelíti meg a Duna menti rész talajvízszintjét. A Váci út 89. sz. alatti Pl jelű kútban a maximális vízszint 102,37 mA. f. (1957. III.). A VI. kerületben a talajvíz maximális szintje a Dózsa György úttól a Nagykörútig közel lineárisan, a 103,0 mA. f.-i szintről a 100,3 m-re esik le és innen a Tanács körútig a vízszintesés már majdnem teljesen megszűnik. A Tanács kőrútnál a becsült max. vízszint kb. 100,0 mA. f. A VII. kerület holocén árterületre eső részén (kb. a Rottenbiller utcától nyugatra) a kutak becsült maximális vízszintje kis eséssel 101,0 mA-f.-i szintről nyugat felé 100,0 m-re csökken. A P VIII. jelű (Nyár u. 9.) kút korábbi évekből származó vízszint adatait nem lehet teljes értékűnek elfogadni a közeli Hungáriafürdőben és a vele szomszédos Patyolat-telepen levő állandó talaj vízszivattyúzás miatt. A szivattyúzást a keletkezett épületkárok miatt, 1954ben szüntették be. A VIII. kerületben (Köztársaság teret, Mátyás teret a Bókay J. utcával összekötő vonaltól nyugatra), a talajvízszint keletről nyugat felé enyhén lejt. A 101,0 mA. f. levő becsült maximális vízszint kb. 1,0 m-t esik a Szentkirályi utcáig, s a továbbiakban közel vízszintes a Duna menti rész határvonaláig, amely vonal kb. a Múzeum körút mentén húzódik. A IX. kerületben a holocén árterület déli részén van a P XI. jelű (Tóth K. u. 35.) kút. A maximális vízszintet a kútban 1938 óta 1956. VII. hóban mérték (101,62 mA. f.). A maximális vízjáték, 20 év alatt, 1,8 m. 3. Holocén árterület Duna menti része Ez a partmenti sáv a Duna egykori áradmányos területének része. A talajvízszintjét a Duna-vízállás befolyásolja. Alacsony vízállás idején a Duna leszívó hatása következtében a talajvízszint lassan csökken, míg magas vízállás idején egy ellenáramlás indul meg, mely a talajvíznívót emelni igyekszik. A dunai árhullámok következtében előálló talajvízszintingadozás amplitúdója a Dunától távolodva rohamosan csökken. Ebben nagy szerepe lehet a kiépített dunai partfalaknak, továbbá a partmentén települt vastag iszaptakarónak is. Az 1954. évi nagy dunai árvíz idején végzett vízszintmérések adatait a 2. és 3. táblüzat fog-