Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Papp Ferenc : A víz előfordulása és a geológiai adottságok

410 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Papp F.: A víz előfordulása <ís a geológiai adottságok az adatok igen fontosak. A dőlés irányában bővebb a hozam, az ellentétes esésű helyeken csekélyebb, ilyen helyeken esetleg egyáltalában nem lehet vizet feltárni. 5. A víztartó rétegek geológiai kora. Különböző geológiai korok uralkodó kőzettani kifejlődése más és más. így pl. nálunk a triász legelterjedtebb kőzetei karbonátos kifej lodésűek, az oligocén üledéke legtöbb helyen agyag, a negyedkorból durva szemű laza törmelékes kőzetek maradtak vissza. Ilyen értelemben a geológiai kor, kőzetkifejlődés és víztárolóképesség összefügg (3. táblázat). 3. táblázat. Hazai kőzetek kor és víztároló készségük szerint Kor Kőzet Víztárolókészség Perm Homokkő Csekély Karbon Gránit Csekély Agyagpala, fillit Felszínhez közel: közepes Felszín alatt mélyen : csekély Mészkő, márvány Közepes Alsó triász Konglomerát, homokkő Csekély Lemezes mészkő Csekély Középső triász Mészkő, dolomit Közepes, helyenként bő Felső triász Mészkő, dolomit Közepes, helyenként bő Alsó júra Mészkő, homokkő Közepes Középső júra Agyagmárga Csekély Mészkő, homokkő Közepes Felső júra Márga Csekély Alsó kréta Mészkő Közepes Mészkő, homokos Csekély Felső kréta mészkő, márga Igen csekély Alsó eocén Márga, konglomerát Közepes Mészkő, márga Csekély Középső eocén Tarka agyag Közepes Mészkő, márga, breccia Csekély Felső eocén Agyagos márga, agyag Közepes Mészkő, vulkáni tufa Csekély Alsó oligocén Márga Közepes Ivonglomerát, homokkő Csekély Középső Márga, agyag oligocén Homokkő, vulkáni tufa Közepes Felső oligocén Agyag, márga Igen csekély Felső oligocén Homokkő, iszapos homok, homok Közepes Alsó miocén Kavics, kavicsos homok, Közepes homok, homokkő Igen bő Középső Igen bő miocén Kavics, mészkő Igen bő Agyag Csekély ' Felső miocén . Kavics, mészkő Közepes Alsó pliocén Agyag, iszap Csekély Felső pliocén Kavics, homok Bő Pleisztocén Kavics, homok, mészkő, lösz Bő Holocén Kavics, homok, mészkő, lösz Bő 6. A vízelőfordulások földrajzi adatának megadása is fontos. Ismerni kell a víztartó réteg tengerszint feletti magasságát, ill. mélységét, a vízelőjövetel (szivárgás, folyás) égtáját, a terület növényzettel való fedettségét, továbbá a hely földrajzi szélességi fokát és tengerparttól való távolságát. Még a hazai szerény hegymagasságok esetében is, a magasságnak megfelelően ugyanazon hegységben néhány fok hőmérsékletkülönbséget lehet észlelni a források hőmérsékletének alakulásában. Amennyiben messze vidéket, különböző tájakat veszünk tekintetbe : trópusi, mérsékelt, sarkvidéki tájakat, akkor az kb. az évi középhőmérséklet eltéréseinek megfelelően alakul a különféle források, felszíni vizek (erek, patakok, folyók, tavak s tengerek) hőmérséklete. A felszíni vizek fizikai tulajdonságai között éles eltérések észlelhetők álló- és áramló vizek között. Az álló vizek helyén a mélység (a benne létező élővilág), a folyóvizek esetében pedig a sebesség és mindkettőnél, tehát az álló és folyó vizek helyén a meder, a fenék kőzetei is számítanak. A felszín alatti vízelőfordulások fizikai tulajdonságai szorosan összefüggnek a földrajzi tényezőkkel. A felszíni vízelőjövetelt az égtáj szerinti helyzet is befolyásolja. Például a lejtők, bevágások helyén a napsütés és az árnyék. A felszíni vizekben a növények disszimilációja növelheti a víz hőmérsékletét. A növények és állatok jelenléte egyébként a víz összetételét és fizikai állandóit is befolyásolhatja. 7. A kőzeteken álló vagy mozgó felszíni víz található. A kőzetekben előforduló víz talajvíz, vagy rétegvíz. A felszíni vizek alatt források, erek, patakok, folyók, tavak és tengerek értendők. Néhol lápos ingoványok között is találni nyilt víztükrű helyeket, ezért ezek is idesorolandók. Források: mind az összeálló kőzetekből, mind a laza üledékekből eredhetnek. A víz mindezekből vagy erekből, esetleg hasadékokból (karsztvíz) nyomul elő, de akadnak helyek, ahol hosszít szakaszon, réteg határán jelentkezik. Az erek, patakok, folyók partja és medre a víz áramlása és a partokat alkotó kőzeteknek megfelelően változik. A part és a meder kialakulására a kéregmozgások is hatnak. A vízpartok körvonala, rézsűje, a jelenlevő kőzetektől függ. Kemény összeálló kőzetek helyén (akár eruptív-, akár üledékes- vagy átalakult eredetű) a partok a legtöbb esetben meredekek. A partok szimmetrikus körvonala függ a kőzetek településétől is. A vízfolyások sebessége az esés mértéke szerint is változik. Ahol ez nagy, ott ún. felső szakasz jellegű vízfolyás alakul ki, meredek partokkal. Ahol az esés következtében a sebesség akkora, hogy a törmelékét nem tudja tovább szállítani és lerakja, ott kanyargós középszakasz jelleg alakul ki. A kis esésű alsó szakaszon pedig már feltöltődés következik be. A meder lehet egyenetlen, érdes vagy sima. Egyenetlen, ahol a kőzetek eltérők, illetve ahol a rétegek összefüggését a kéregmozgások megzavarták. Érdes, ahol az aljazat kőzetének ásványai eltérő keménységű ásványok elegye. Sima a meder, ahol a kőzet kemény, illetve, ahol az összeálló kőzetet a törmelék gyalulta, koptatta. Laza üledékek között haladó víz medre ugyancsak egyenetlen, érdes, csak ritkán sima. Az egyenetlenséget a törmelékdarabok eltérő nagysága, esetleg kéregmozgások következtében előálló egyenetlenségek idézik elő. Érdes ott, ahol a medret kavics, illetve homok béleli. Sima az egyes agyag- és finom iszaprétegek között tovasiető víz medre. Vízesések. Különféle keménységű kőzetek határa helyén alakulnak ki, ill. ott, ahol a kéregmozgások az egyes rétegeket egymástól elválasztották, ill. elvetették és különböző magasságban hagyták hátra. A tavak, tengerek partjai és meder felülete ugyancsak a geológiai adottságoktól függnek. Meredek partok összeálló kőzetek között jönnek létre. A partok alakulását a rétegek kőzeteinek helyzete (csapása, dőlése) ugyancsak befolyásolja.