Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos : A mélységi vizek feltárásával kapcsolatos munkák a Szovjetunióban

39S Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Bélteky L.: Mélységbeli vizek feltárása a Szovjetunióban Az örök fagy zónájában vízmelegítő állomások vannak beiktatva a vízvezetékhálózatba, hogy a víz be ne fagyjon. A középázsiai köztársaságok vízszükségletét folyókból és folyóvölgyekből biztosítják. Sok vizet nyernek a törmelékkúpokból is. Ezekben találják a legjobb minőségű vizeket. A karakurni sivatagban az utóbbi időben végzett ártézi vízkutatás során kb. 200 m mélységben tártak fel jóminőségű ivóvizet. Ennél mélyebbről nagy ásványtartalmú melegvizet kaptak. Végül módomban volt megtekinteni egy hidrogeológiai expedíció munkáját a Kurszk és Bjelgorod között levő jakovlevkai vasérclelőhelyen. Minthogy az ércbányászat megkezdése előtt vízteleníteni kell a víztartó rétegeket, az előzetes kutatás arra irányult, hogy megállapítsák az egyes víztartó rétegek passzív vízkészletét s ugyanakkor megfigyeljék a beszivárgás, az utánpótlás nagyságát is. A benyomások és tapasztalatok összefoglalása Javaslatok A mélységbeli vizek feltárásának tanulmányozása során az a tény tett rám igen nagy benyomást, hogy ennek a széles kiterjedésű, azonkívül komplex ismereteket megkívánó szakmának nemcsak egészében, hanem részletterületein is milyen gondosan előkészített, jól megalapozott és megszervezett munka folyik a Szovjetunióban mind az elméleti kutatás, mind a gyakorlati kivitelezés vonalán. Vannak szakmai főiskolák, tudományos kutató intézetek, ahol jól felszerelt laboratóriumokban nagyszámú, kiválóan képzett elméleti és gyakorlati szakember hivatásszerűen foglalkozhatik a részproblémák megoldását elősegítő elméleti anyag kidolgozásával és az így nyert eredmények kísérletekkel való igazolásával. Vannak kísérleti telepek, ahol alkalmuk van a kutatóknak arra. hogy a laboratóriumi vizsgálatok után éveken keresztül tanulmányozhassák a más-más rétegviszonyok között beépített, különböző anyagú szerkezetek üzemközbeni viselkedését és bizonyos évi üzem után a kutat „felboncolhassák" és megvizsgálhassák a talajban levő, szem elől eltakart szerkezeti részek külső, vagy belső elváltozását és megállapíthassák az esetleges vízhozamcsökkenés okát. A kutatási és kísérleti eredményekre támaszkodva céltudatosan és tervszerűen megszabhatják a szakmával kapcsolatos tudomány- és iparág fejlődésének irányát és ütemét több évre előre. Összszövetségi és köztársasági főiskolák foglalkoznak a szakemberek kiképzésével mind hidrogeológiai, mind műszaki vonalon és így nagyszámú. jól képzett szakemberrel rendelkeznek a kutatás és a kivitelezés terén. A mélységbeli vizek feltárásának úgy átfogóan, mint részleteiben széleskörű és magas színvonalú irodalma van. A megjelent könyvek egy részét az illető nemzet nyelvére lefordítva, külföldön is kiadták. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatolat itthon elsősorban az ártézi Icutak szűrözése terén tartom szükségesnek hasznosítani, mert bár a mélységbeli vizek feltárását illetőleg szép eredményekre hivatkozhatunk, be kell vallani, hogy a szűrőzés terén nagyon el vagyunk maradva mind a Szovjetuniótól, mind a nyugati államoktól. Mi még — majdnem kizáróan — a rézszitás szűrőt használjuk. dacára annak, hogy a külföldi irodalom és saját tapasztalataink meggyőztek annak hátrányairól. Hogy erre ilyen lassan és csak a saját kárunkon okulva ébredtünk rá, annak tulajdonítható. hogy nálunk a mélyfúrású kutak szűrőzési elméletével, a különböző fajta szűrőkkel való kísérletezéssel eddig kutató intézet nem foglalkozott, azonkívül nincs sem hivatali, sem kutatási szerv, amely az elkészült és üzembe vett kutakat szemmel tartaná, az üzemi tapasztalatokat összegyűjtené, megvizsgálná és az esetleges hibák kiküszöbölésére javaslatot tenne, vagy érdemben intézkednék. Kifejezetten vizsgálati, kísérleti célra nincs lehetőség kutat készíteni s meg kell elégediú, ha a termelési célra lemélyített fúrásoknál az építtető és a kivitelező szívességből hozzásegít valamilyen vizsgálat, vagy kísérlet elvégzéséhez. Ezen feltétlenül segíteni kell. Nem lehet várni egy kivitelező vállalattól sem. hogy önköltsége terhére kísérletezzék pl. a különböző szűrőszerkezetekkel. Meg keh találni a módját, hogy a kormányzat költségfedezetet biztosítson mind az elméleti és a laboratóriumi kutatási munkákra, mind kísérleti kutak létesítésére. Az Országos Földtani Főigazgatóság a hidrogeológiai kutatófúrások telepítésével 2 évvel ezelőtt kezdeményező lépést tett ezen a téren s így lehetővé vált, hogy meginduljunk a helyes irányban. Nálunk az utóbbi években a mélységbeli vizek feltárásával kapcsolatos problémákról több tanulmány is napvilágot látott. Az ártézi kutak szűrőzésének azonban alig van irodalma. Tudomásom szerint Gerhardt József 1954. évi tanulmányán kívül az utóbbi 10 év folyamán nem jelent meg ilyen tárgyú eikk szaklapjainkban. Addig is, míg saját kutatásainkról tudunk majd beszámolni, ki kellene adni magyar fordításban valamelyik szovjet szerzőnek a fúrt kutak szűrőzésével foglalkozó könyvét. Ugyanez a javaslatom a vízkészletezési munkát illetőleg is, mert ennek a témának is kevés magyar művelője van. A vízkészlettel való célszerű gazdálkodás gyakorlati megvalósítása érdekében javasolom továbbá, írják elő nálunk is, hogy nagyobb települések és létesítmények építését, sőt tervezését megelőzően minden esetben végezni kell bizonyos mérvű vízkészlét megállapítást, továbbá azt is, hogv kisebb vagy nagyobb vízműveket melyik kategóriára jellemző készletmegállapítás alapján szabad tervezni. Ezt természetesen meg kell. hogy előzze a különböző készletkategóriák hazai viszonyoknak megfelelő feltételeinek megállapítása. Javasolom ezenkívül, hogy küldjünk ki szakterületenkint fiatal szakembereket a Szovjetunió-