Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
5. szám - Bélteky Lajos : A mélységi vizek feltárásával kapcsolatos munkák a Szovjetunióban
I 398 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Bélteky L.: Mélységbeli vizek feltárása a Szovjetunióban A vízkészlet növelésére ilyen esetben a furásök sűrítése jöhet szóba. Erre azért is szükség van, mivel a kutak helyét nem előzetes kutatási terv szerint, hanem ott jelölték ki. ahol a szükséglet felmerült. Meg keli szervezni azonkívül az időnkinti megfigyelést is a maximálisan kinyerhető vízhozam megállapítása céljából. A megfigyelés főleg azért szükséges, mert a kitermelés folyamán a depresszió viszonyai változhatnak, márpedig a készletezés során az állandósult vízhozamot kell számításba venni. A vízkészletezésnek a Szovjetunióban kiterjedt irodalma van. ..Az ártézi vízkészlet értékelése" címen néhány hónap múlva fog megjelenni Plotnyikov prof. munkája. A mű kisebb terjedelemben egyidejűleg francia és angol nyelven is kiadásra kerül. Talaj vízfigyelő és kísérleti telep A Semilovszki kísérleti telepen a Ysegingeo talajvíz megfigyelő munkáját mutatták be. Ez a telep Moszkvától ÉK-re, kb. 40 km-re fekszik. Megfigyelési területe, amelyet két kis folyó, a Pichorka és a Kupajenkó határol, a K—Ny irányban kb. 10, É—D irányban pedig kb. 12 km-re terjed ki. A kb. 120 km 2-nyi területen 120 db, 20—30 m mélységű megfigyelő kút van. Kb. 12 év óta tartják megfigyelés alatt a területet. A vízutánpótlással kapcsolatban a beszivárgás és párolgás mérésével foglalkoznak, a vízszintingadozásokat tanulmányozzák és a különböző felszíni viszonyok mellett bekövetkező talajvízmozgás megfigyelésén kívül kísérletileg ellenőrzik a vízkészletszámítás elméleti módszereit (1. kép). A határoló- kis folyókon és a területen levő tavakon állandóan mérik a vízszintingadozást. A 120 km 2-es területen belül van egy körülkerített 4 ha-nyi terület, ahol modellkísérleteket végeznek különböző felszíni viszonyok között a talajnedvesség és a párolgás nagyságának meghatározására. Ezen a kísérleti telepen a megfigyelőkutak sűrűbben vannak telepítve. Párolgásmérővel, liziméterrel vizsgálják a talaj lazaságának hatását a párolgásra, mesterségesen változtatott, vagy fenntartott talajvízszint mellett (2. kép). Van a telepen egy kiállítási szoba is, ahol nemcsak a talaj vízkísérleti munkáknál, hanem a mélyfúrású kutaknál használatos mérőeszközöket és műszereket is bemutatják. Ki vannak állítva azonkívül az előbb már felsorolt különböző típusú szűrőszerkezetek modelljei is. A thermális vizek kutatása és felhasználása A thermális vizeket illetőleg a Tudományos Akadémia hidrogeológiai csoportjánál Makarenko F. A. professzor és munkatársai nyújtottak tájékoztatást. A Szovjetunió területén kb. 50 000 a thermálvizes kutak száma. A thermálvíz fogalma alatt azonban általában azt a vizet értik, amelynek hőmérséklete nagyobb a kutat környező terület évi J. kép. 1'ízszintmérés a semilovszki kísérleti telep egyik megfigyelőkútjában Bild. 7. Messungder Wasserspiegellage in einem Beobachtungsbrunnen der Versuchsanlage Schemilowski Fig. 7. Stage measurement in one of the observation wells at Semilovsk munkájának költségét nem folyósítja, de akkor sem. ha nincs elég víz, vagy nem elég a feltárás mérve. A kategorizálás feltételeit és a vízkészlet megállapításának módját a geológiai minisztérium által 1952-ben kiadott „Utasítás" foglalja magában. Ez azonban már túlhaladott és átdolgozás alatt van. Növekedni fog a csoportok száma, főleg az alsó kategóriáké és az egyes kategóriák iránti követelmények lényegesen megváltoznak. A Szovjetunióban konkrét szükséglet felmerülése nélkül nem végeznek vízkészlet megállapítást. Altovszkij professzor szerint lehetséges fúrás alapján ismert területen a meglevő kutakkal is abszolút készletet megállapítani, ehhez azonban ismerni kell az egyes kutak műszaki állapotát és hidrogeológiai adatait, mert ezek alapján lehet megállapítani, hogy intenzívebb kitermelés mellett a kutak mennyi vizet képesek adni. 2. kép. Lizimeter elhelyezése a semilovszki kísérleti telepen Bild 2. Anordnung eines Lysimeters in der Versuchsanlage Schemilowski Fig. 2. Piac ing of lysimeter at the Semilovsk experimentál plánt