Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos : A mélységi vizek feltárásával kapcsolatos munkák a Szovjetunióban

Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 395 VÍZELLÁTÁS A mélységi vizek feltárásával kapcsolatos munkák a Szovjetunióban* BÉLI E li V L A .1 O S Szovjetunióbeli utazásom " célja a mélységi vizek feltárásának tanulmányozása volt. Az utazási időt nem számítva, 1958 november havában 14 napot töltöttem Moszkvában. 2 napot pedig vidéken. Az aránylag rövid ott tartózkodási idő és a feladat nagy kiterjedése, szétágazása magával hozta, hogy a mélységbeli vizek feltárását célzó elméleti és gyakorlati irányú munkafolyamatok egyes ágaival kapcsolatos szakkérdésekről csak átfogó képet kaphattam, azok részletes tanulmányozásába azonban nem mélyedhettem. A program, amelyet a Szovjetunió geológiai és ásványkészletőrző minisztériuma állította össze, nagykiterjedésű szakmai területet ölelt fel, ezt azonban kérésemre még kibővítették a thermálvíz feltárás jelenlegi helyzetének és a Szovjetunió nagyobb városai vízellátásának ismertetésével. A minisztérium megbízásából Marinov A". A. elvtárs, az Összszövetségi Hidrogeológiai és Mérnökgeológiai főiskola és Tudományos Kutató Intézet a „Vsegingeo" igazgatója és Antonyenkó K. I. elvtárs, az Összszövetségi Hidrogeológiai Tröszt vezetője gondoskodtak róla, hogy a legjobb szakemberek ismertetése alapján tájékozódhassam a mélységbeli vizek feltárásának szovjetunióbeli fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. A kutatási szervek szervezeti íelépítése és munkaterülete Az Összszövetségi Hidrogeológiai Tröszt a geológiai és ásványkészletőrző minisztérium felügyelete alá tartozik és — mint neve is mutatja — hatásköre kiterjed a Szovjetunió egész területére. A Tröszt elsősorban kutató fúrásokat végez azzal a céllal, hogy. összeállítsák a Szovjetunió hidrogeológiai térképét és megállapítsák a felszinközeli és a mélységbeli vízkészletet. Végeznek ezenkívül kutatófúrásokat hidrogeológiai szempontból feltáratlan területeken a leggazdaságosabb víznyerési lehetőség felderítése és a kitermelhető vízkészlet megállapítása céljából valamely nagyobb létesítmény telepítését megelőzően. Ennek eredményeként több olyan vidék vízellátását sikerült biztosítani, ahol eddig a vízellátás teljesen megoldatlan volt ós azt hitték, hogy mélységbeli vízzel való ellátás nem jöhet szóba. Ilyen volt a helyzet az Irtis balpartján, a szűzföldeken, ahol a kutatás eredményeként 900 m mélységben találtak nagynyomású, túlfolyó ártézi vizet. A kutatófúrások mélysége általában 200—300 m, de vannak 1000 méteres kutatófúrásaik is. A kutatófúrások költségét kutatási hitelből fedezik, a kutatás során feltárt vizet azután felhasználás céljából átadják a helyi szervek részére. * Tanulmányút! beszámoló. A Hidrogeológiai Tröszt végez ezenkívül hidrogeológiai és mérnökgeológiai felvételeket és térképezéseket is az ország különböző részein. A hidrogeológiai expedíciók elsősorban ott dolgoznak, ahol nagyobb feltárásra van szükség és még nincs összeállítva a terület hidrogeológiai térképe, pl. a szűzföldeken, ahol a vízprobléma megoldása létkérdés. A mérnökgeológiai expedíciók egyik fő munkaterülete a nagyobb víztárolók építésével kapcsolatos. A gyakorlati célú vízfeltáró fúrásokat- mind az ipar. mind a mezőgazdaság területén külön szervek végzik. Ezek a városok, ipartelepek, mezőgazdasági létesítmények vízellátásának biztosítására szolgálnak. Ezeknek a munkáknak a költségét nem kutatási, hanem építési hitelből fedezik. Az egyes minisztériumoknak saját vízellátó trösztje van, s ezek ugyancsak összszövetségi szinten működnek. A Mezőgazdasági Vízellátó Tröszt pl. a mezőgazdasági minisztériumhoz, illetve a szaknak megfelelő gazdasági főtanácshoz tartozik. a Közlekedésügyi Vízellátó Tröszt pedig a közlekedésügyi minisztériumhoz. Ez utóbbinak feladatát képezi pl. a Szovjetunió egész területén a közlekedési és a vasúti létesítmények vízszükségletének biztosítása. Mivel az ország területe igen nagy, s az utóbbi években a városok, a mezőgazdaság és az ipar vízszükséglete tetemesen megnövekedett, érthető, hogy a vízfeltárással sok szerv foglalkozik. Hozzájárult ehhez még az a körülmény is, hogy a víz higiéniájának biztosítása céljából az utóbbi időben fokozottan veszik igénybe a mélységbeli rétegekből fakadó túlfolyó és mélytükrű ártézi vizeket. A vízfeltárási tevékenység méreteire jellemző, hogy csak a mezőgazdaság részére évenkint kb. 10 000 új ártézi kutat létesítenek. Fúrási rendszerek és eszközök, kútkiképzés A Hidrogeológiai Tröszt a vízkutatáshoz általában ugyanazokat a fúrási rendszereket és eszközöket használja, mint a többi vízkutatással és feltárással foglalkozó vállalat. A főbb fúrási rendszerek : Rotary.ütveműködő és az ún. száraz fúrás. A gépi hajtás mellett a kézifúrás sincs még kiszorítva a gyakorlatból. A kisebb jelentőségű vízkutatásnál és a bányavíztelenítő fúrásoknál ma is használják. A Rotary és ütveműködő berendezésekből 11 típus van használatban, túlnyomó részt autóra szerelt árbóctoronnyal. Legnagyobb teljesítményű ezek közül a nálunk is ismert BU 40-es berendezés, amelyet ott a kőolajkutatásnál is használnak. Fontos követelmény, hogy a berendezés könnyen és gyorsan mozgatható legyen.