Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Vitális György : Adatok az Upponyi-hegység vízföldtanához

380 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Vitális Gy.: Upponyi hegység vízföldtana 4. Pantó G. : A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. (Földi. Int.'Évkönyve, XLIV. k. 2. f. Uppony c. fejezet p. 476. 1956.) 5. Schmidt E. R. : Geomechanika. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957.) 6. Schréter Z. : Uppony, Dédes és Nekézseny, továbbá Putnok vidékének földtani viszonyai. (Földt. Int. Évi Jelentése. 1941/42. p. 161.) 7. Schréter Z. : A Bükk-hegység geológiája. (Beszámoló a Földt. Int. vitaüléseinek munkálatairól, Földt. Int. 1943. évi jelentésének függeléke. 1943. Y. évf. 7. f. p. 378.) 8. Schréter Z. : A Bükk-hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. (Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. p. 287, p. 369.) 9. VITUKI : Magyarország vízkészlete (I. Mennyiségi számbavétel) Budapest, 1954. 10. VITUKI : A felszínközeli talajrétegek vízzáróság szempontjából való tájékoztató helyszíni vizsgálata. Csernelyvölgyi víztározó 1. 22/1956. sz. (Szakvélemény kézirat, Budapest, 1956.) 11. Az upponyi Gsernely-völgy víztározással kapcsolatos szakvéleménye. (M. Áll. Földtani Intézet. Kézirat, Budapest, 1957.) 12. A Csernely-völgy, upponyi tározó tájékoztató feltárása. (Szakvélemény kézirat, É. M. MÉLYÉPTERV Hidrológiai Osztály, Budapest, 1957.) jIAHHbiE K rMflPorEOJiorHH ropbi ynnoHb Jlp. Bumajum Bo BpCMÍI OpneUTlipOBOMHOM IHApOrCOJlOnmeCKOH pa3Befli<ii ynnoHbCKoro BOAOxpaHiuinma AOJiHHa pyMbji MepHeií, npoceKaromero ropy ynriOHb, őbuia pa3aejieHa Ha n«rb ynacTKOB c yweTOM reojionmecKiix, MopcfiojioniMecKHx h ni/iporeojionmecKMX ycJiOBHíí. /JojiiiHa pa3ítejTHJiacb rio ior0-ceBepH0.w nanpaBJieHHio, t. e. no HanpaBJienino TeMCHHíi pyqbíi (tfiua. 1). FeoAonmecKiie (|)op.wamm OTflejibHbix yqacTKOB AOJIHHH ii IIX npnroflHOCTb rjih BOAOxpaHHJiHma npiiBC'AeHbi Ha tfiue. 2. Xapai<TepHHMH rHflporeojiorHMecKHMH pa3pe3a.Mi1 orflejibHbix AOJIHH BbipawaioTCH h Mop(|)o;ionmecKHe ycjiOBHH AOJIHHH /to 3anpoei<TiipoBaHHOro iiOAriopHoro r0pii30HTa BOAbi (ifim. 3—8). Tojnua rJiHHHCTOro cJiaHna — necnaHHiiKa, cjiaraiomero nepBbifi yqacTOK AOJIHHH, npiirOAHa AJIM BOAOxpaHHJiHina. Ha ocHOBaiiüii iiMeiomnxcH aanHbix TOJima H3BecTHMKa-necqaHHiiKa n H3BecTH5iKa-rjiHHiicT0r0 cJiaHiia, cjiararomiix BTopoií, rpcTiiii 11 MeTBepTwií yiacTKH AOjniHbi xaioKe HBJiHeTcn npuro/uioíi AJIH BOAOxpaHiuinma. Ha ocHOBaHiui ripoBeAeHHbix HaojiiOAeHiin n n.weIOUIIIXCH AAHHBIX IIMTHÜ ynacTOK AOJIHHH Ka>KCTC>i npnroAHoii AJIH BOAOxpannjmma, HO ero OKOHIATEJIBHYIO npnr0AH0CTb pactcpbiTb naAO noApooHbiMii riiaporeojionmecKii.MH uccjiCAOBaHiiíiMii. 3TOT Y^ACTOK AOJIHHH pacnojiaraeToi Ha ceBepHoii lacra TOJIIUH ii3BecTH>iKa — rjiHHHCToro cjiamta, w npeoöjiaraeT HSBCCTHHK, AaJiee nOJiyKpHCTaAAHMeCKHií H3BeCTHMK — OT rpaHHI(H MCTBepToro 11 nHToro yqacTKa npnivrepHO AO JIHHHH niApojioniMecKoro öypeHiiH No II. CeBepHan QACTB njiTon AOJIMHH HE npiiroAHa AJIH BOAOxpaHiuiiima n3-3a TpemnnoB3T0CTM H3BeCTHHKa. B MecTe niApojionmecKOii CKBaHCHHbi KA 1. MO>KHO 0öpa30BaTb BOAOxpaHHJiHme c O6T>CMOM 4,2 MHJIJIHOHOB M

3 c noMombio penoMeHAyeMoro 3arpa>KAeHiiH AOJIHHH H npii 3anpoei<rapoBaHHOM n0An0pH0M r0pn30HTe c OTMeTKofi 245 M NAA ypoBHeM AApnaranecKoro MOPH. A B MecTe rHApOAOrHMecKoií CKBa>KHHbi As 2. MO>KHO noCTpoHTb BOAOxpaHHAHme ajih 3aperyjiHpOBaHiiíi 6,5 MHJIJIHOHOB M

3 BOAbi npil peKOMCHAyeMOM '3arpa>KACHHH AOAHHbl. Ha ocHOBaHim npoBeAeHHbix i-iccjieAOBaHHíi npoTHB C03AaHHM BOAOXpaHHAHUI HeCMOTpfl Ha TeppHTOpHIO, CAaraiomyiocH npeoőjiaAaiomeM őojibuiHHCTBe 113 113BecTHHKOB — Himero He hmcctch. H3-3a Manux pacxoAOB B03HHi<aer TOJibKO Bonpoc 06 SKOHOMimHOCTii 3aperyAUpOBaHIIJI BOAbi. Partieulars to the Hyclrogeology of the Uppony Mountains By Gy. Vitális In the course of the informative liydrogeological exploration of the reservoir site at Uppony, the valley of the Csernely Creek traversing the Uppony Mountain — progressing downstream from soutli to nortli — has been divided into five valley sections on basis of geological, morphological and hydrogeological considerations. (Fig. 1) The geological formations as well as the suitability for water storage of the individual sections have been compiled in Fig. 2. Morphological conditions of the valley, up to the elevation of the planned backwater level, are illustrated by the characteristic hydrogeological cross-sections of the individual valley sections (Figs. 3—8). The overlying layers of argillaceous slate-sandstone, constituting the first valley section, are suitable for water storage. The limestone-sandstone and limestoneargillaceous slate layers of the second, third and fourth valley sections, according to experiences gained hitherto, are suitable for storing water as well. The fifth valley section, extending from the boundary of the fourth and fifth valley section to the line of hydrological boring No. II, falling to the northern part of the limestone-argillaceous slate formation consisting predominantly of limestone and to the semi-granular limestone beit, appears suitable for water storage on basis of observations and data gained hitherto, nevertheless its final suitability must be determined by detailed hydrogeological investigations. The northern part of the fifth valley section is unsuited for water storage 011 account of the fissured limestone. By means of the erection of a dam suggested at the site of hydrological boring Xo. I, eonsidering the backwater level at the planned elevation of 245 m above sea level a storage reservoir of 4,2 millión cu. m, whereas by erecting a dam at the site of boring No. II a storage reservoir of 6,5 millión cu. m capacitv can be förmed. Despite the area consisting prevailingly of'limestone, there is 110 objection whatever against the possibility of water storage from hydrogeological point of view based on investigations performed hitherto. Small discharges only make the economic aspects of storage questionable. (Folytatás a 374. oldalról.) R. Vollrner cégvezető, a düsseldorfi Kunststoffanwendungs G. M. B. H. cég képviselője, május 25-én Társaságunk központi előadóülésén a beton vízzáróvá tételére és a vas korrózió elleni védelmére alkalmazott műanyagbevonatokról tartott előadást. Amint kifejtette, a beton vízzárásának biztosítására Nyugatnémetországban a ,, Viliin" nevű műanyagot használják. Ezt 12—15 atm. nyomással fecskendezik a betonra, 1 mm vastagságban. A védőréteg 50 m vízoszlop nyomását képes elviselni. 1 m

2 felület bevonásához kb. 1 kg műanyag szükséges. Két ember 9 óra alatt 100 m

2 betont tud bevonni. A bevonóanyag 35 perc alatt szilárdul meg, szilárd állapotában —60 C -tói +150 C°-ig terjedő hőmérsékletek között tartós. A vas korrózió elleni védelmére az „Azet 23" nevű anyagot alkalmazzák. Anyagszükséglet : I m

2 felületre 0,5 kg. Az eljárás ott nagyobb jelentőségű, ahol színesfémet, vagy öntöttacélt kell helyettesíteni. Betonbevonatokkal egyébként több külföldi szaklap ós foglalkozott. A „Der Bauingenieur" c. folyóirat 1959. évi V. számában pl. többféle be vonóanyagról is említést tesznek a szerzők. Felsorolásukban az olaj, a firnisz, a lakkbevonatok és a bitumenes festékek szerepelnek. Az angol műanyagipar különböző, PVC-vel rokon, ún. termoplasztik és termosetting anyagokat gyárt és használ. K. Gy. (Folytatás a 391. oldalon.)