Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Urbancsek János : Az alföldi ártézi vizek vasassága és keménysége

Vrbancsek J.: Az alföldi artézi vizek vasassága és keménysége Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 373 Szerkezeti viszonyok Az AJföld medencéjének kialakulása a pan­nóniai üledék lerakódásával indult meg. A meden­cének további feldarabolódása a levantei és pleisz­tocén korszakban következett be, amikor a töré­sek mentén lezökkent egyes fiókmedencék az Alföldet feltöltő folyók erózióbázisául szolgáltak. Ezek az egyes részmedencék különböző időkben és egymáshoz viszonyítva különböző mélységekre süllyedtek le, ezért azok feltöltését más és más peremi területekről odairányuló folyók végezték. Ennek következtében ugyanazon terület külön­böző mélységében egymástól eltérő ásványtani összetétellel rendelkező üledékek halmozódtak fel. Mivel a medencéket feltöltő üledékek porózus kőzetében felhalmozódott víz állandó oldóhatást gyakorol a tároló kőzetre, ezért ennek a változatos ásványtani összetételnek kifejezésre kell jutni a bennük tárolt rétegvizek kémiai tulajdonságában is. így a rétegvizek kémiai tulajdonsága — első­sorban vasassága és keménysége'— alapján külön lehet választani az egyes részmedencéket. Ilyen alapon történő tájegység elhatárolásnál határozot­tan felismerhetők azok az ÉNy—DK és erre me­rőleges irányú törések, amelyek a levantei majd a pleisztocén korszakban bekövetkeztek. A levantei korszakban alakult ki az líszak­alföldi medencejellegű süllyedékterület a Zagyva— Tisza által bezárt medencerészen, a Délalföldi süllyedékterület a Berettyó és Maros által határolt területe, valamint a Vecsés, Kecskemét, Szeged árkos süllyedés. Az említett medencék határait Budapest—Kelebia, Vecsés—Ceglédbercel. Hat­van—Békéscsaba, Füzesabony—Kornádi ÉNy— DK-i irányú, valamint Szolnok—Tiszaörs és Mind­szent—Füzesgyarmat ÉK—DNv-i irányú levantei törések határozzák meg. A pleisztocénben az előbb ismertetett és iijabb más hasonló irányú törések mentén a már meglevő medencék továbbsüllyedtek és újabbak keletkeztek. Ebben az időben alakultak ki a Nyírséget a Hajdúságtól elválasztó Sajóhídvég­nagylétai, valamint azok a kisebb törésvonalak, amelyek mentén lesüllyedt pászták kijelölték a Tisza medrének irányát Szolnok és Szeged között. Azokat a töréseket amelyek az Alföld réteg­vizeinek vasassága és keménysége alapján állapít­hatók meg, az 5. ábra tünteti fel. Mind a levantei, mind pedig a pleisztocén korszakban bekövetkezett törések határozottan ÉNy—DK-i és ÉK DNy-i irányúak és ez a fiatal töréses rendszer is határozottan beillik a Kárpátmedence belső tömegének szerkezetébe. IRODALOM 1. Bélteky Lajos : Az ártézi kutak minőségi és gazda­ságos építése, üzemeltetése és karbantartása. (Mér­nöki Továbbképző Intézet előadássorozata. Buda­pest. 1958.) 2. Papp Szilárd : A víz kémiája. (Építőipari és Közle­kedési Műszaki Egyetem kiadványa. 1958.) 3. Rónai András : A magyar medencék talajvize. (M. Áll. Földtani Intézet Évkönyve. 195(5. XLVI. kötet. 1 füzet.) 4. Sümeghy József : A Tiszántúl. (Magyar Tájak föld­tani leírása. Budapest. 1944.) 5. Sümeghy •József: Magyarország talajvízviszonya. (Mérnöki Továbbképző Intézet. 1954—55. évi elő­adássorozata.) li. Urbancsek János : A Nyírség délkeleti része. (Föld­tani Intézet évi jelentése." 1953. XVII—XVIII.) >KEJIE3MCT0CTb M >KECTKOCTb IIJlACTOBblX BOfl HA HM3MEHH0CTH >7. YpöaneK Bo MHOrnx MecTax HHSMCHHOCTII oőujibHoe KOJIII­qecruo BOÁM 3anacaéTC5i B BOAOHOCHHX CJIOHX jieBaHTeil­CKoro II njieiícTOueHHoro iiepiio.ua, HO Ha OTAejibHbix MeCTHOCTHX BOfla HBJLFLCTCH HE ripHI'OAHOH AJLFL oőmecT­BCHHOrO n0Jlb30BaiIH>I H flJIH lipOMbUIIJieHHblX uejieíl H3-3a ee BbicoKoií M<ejie3ncTocTH. KaMtcTBO BOÁM no MCCT­HOCTHM Hey/ioB/ieTBopaioiuee n H3-3a ce >KCCTKOCTII. HaxoflflmeecH >Kejie30 B apTe3naHCKiix BO^ax mieeT rijiacTOBOro npoiicxo>KAeHii$i, IIJIII nojiyqaeTCíi 113 xop­po3ini >Kejie3Hi>ix oőcaflHbix Tpvő CKB3>KHH. IljiacTOBbie BOÁM, nojiyMaeMbie H3 nopHCTbix noBepxHOCTetí aajiewH cpe/iHe- H BepxHe-njreiícTOueHHoro nepno.ua na Hii3MeH­HOCTH HBJIÍIIOTCH arpeCCHBHbIMM II BCJieACTBIie 3T0r0 OKa­3i.iBaioT arpecciiBHoe AeücTBiie Ha CTCHKH oőca;iHbix rpyő. TaKHM o6pa30M npeoőjiaAaioinee KOJinnecTBO >Ke­jiC3a B Bo«e nojiyMaeTCH ii3 Koppo3nn CTCHKH oőcaJtHbix Tpyő. A B HeKOTOpbix MecTax npoHcxowaeHiic >Kejie3iic­TOCTH HBJIHeTOT njiaCTOBbIM, MTO OÖflCHaeTCH pe«yi<HHOH­HblMH npOUeCCa.MH, npOHCXOflHIUHMH B BOflOHOCHWX CHOÍIX. Co^ep>KaHiie >nejie3a H wecTKocTb apTC3naHCKHx BOA nojiyieHHbix 113 rjiyőoKiix KOJIOAHCB HA pa3Hbix rep­pMTOpHHX Hn3MeHH0CTH, H306pa>KaHI>I Ha npiIJIOH<eHHI)IX (Jmrypax 1—4. Ha ocHOBaHim sxoro n npoBe«eHHbix MC­cjiCAOBaHiifi no >Kejie3iicHTOcTii n JKCCTKOCTM njiacmBbix BOA, B3HTIJX c rjiyÓHHM 100—500 MerpoB MO>KHO pa3Jin­waTb 11 eAHHyio MecTHOcn., r«e njiacTOBbie BOÁM oöjia­aaioT c ApvriiMH xHMHiecKMMH cBoiícTBaMii no CpaBHe­HHio c BbimeyKa.3aHHbiMn. B Taöjiiine JVS 1 CTATHCRHMECKH npiiBOAHTca XHMH­MECKNE CBONCTBA 11-n eannbix MECTHOCTEÜ, HO 3Aecb AaeTCíi TOJibKO K0HcneKTH0e noKa3aHiie >Kejie3ncT0c™ h >KCCTKOCTU HJiaCTOBIilX BOA BHyTpH OTAejlbHblX .MCCT­HOCTeií. )Kejie3ncTi,ie apTe3naHCKne BOAI>I HaxoAflTCH Ha ApeBHe-rojioueHHOíí Teppace ÍJyHaa, Ha KpaiÍHCM noHii­WeHIIM CeBepHOH Hll3MeHH0CTH, MOKfly pyicaBa.Mii p. Xap\iam Kepeui, Ha TeppuTopim HaflbKyHiiiar, Aajiee Ha Hnpiner w na paBHiiHe CaT.viap. ApTe3naHCKne BOÁM C őojiee BWCOKOIÍ >KecTi<ecTii, HCM ee cpeAHHa Bejumnna B rpaaycax, HaxoAHTCH Ha ApeBHe-rojioueHHon Teppace flyHaH, Ha noHH>KCHHOH TeppuTopim peK 3aAbBa—Tncca, ,\ie>KAy p. BoApor H Tarap, npu CJiHBaHHH p. XapMam Kepem n p. XOPTO­6aAb II pa3őp0caHH0 Ha neöojibumx TeppiiTopnax. >Kejie3HCT0CTb apTe3iiaHCKMX BOA Booöiue, a >KCCT­KOCTb HX I10MTII BO BCt'X CJiyM35IX VMeHblIiaeTCJI C yBCJIH­HCHiie.M rjiyőHHbi. TaK KAK 6ojibuia>i MacTb BOÁM apTe3iiaHCi<Hx KOAOA­neB, co3AaHHi>ix Ha BOAOHOCHUX CJIOHX njiencTOneHHoro nepnoAa na Hns.vieHHOCTii, oöAaAaeT oojibiuoií >KeAe­3HCT0CTbK) — MTO B nepBoil OMepeAH noAyMaeTCH no arpec­CílBHOMy AeilCTBHIO BOAbI CpOMHO H3A0 n03áŐ0TIITbCH 0 őopböe c K0pp03Heft apTe3iiancKHx KOJiOAUeB. C yMCTOM >KeAe3HCT0CTII H WeCTKOCTII BOAbI, B3HT0H H3 BOAOHOCHblX CJIOCB pa3Horo nepnoAa na HHSMCHHOCTH MOJKIIO CMH­TaTbcíi c ycjioBHHMH rjiyőiiHHoro cTpoeHHji. Oi'AejibHbie MacTHbie SacceHHbi, norpy>Kaiomnecíi B pa3Hbie rjiyŐHHbi B JIEBAHTEÜCKOM H njieflcTOueHHOM nepiiOAax, 3ANA>iAHcb peKa.Mii, nanpaBJiHiouuiMHOi TpyAa c pa3Hwx TeppiiTopiiíi OKpaHH. 3TO pa3H0BMAHoe reojioniiecKoe CTpoeHHe oóH3aTCJibHO BI>ipa>KaeTC5i B XHMHMCCKO.M xapaKTepe BOAbi, ABiiwyineiícíi no ajuiioBHaAbHWM nopOAa.M, Tai< KaK BOAOH 0i<a3biBaeT«i pacTBopniomee AeiícTBiie Ha nopoay, HaKonjunomyio BOAy. TaivHM o6pa3o.\I Ha 0CH0BaHHH XH­MHMeCKHX CBOÍICTB nAaCTOBblX BOA — B nepBOH OMepeAH >Kejie3HCT0CTH II >KeCTK0CTH JierKO pa3AeJlHIOTCÍI OT­AfiJibHbie MacTHbie őaccenHi.i. JIHHHH H3j;nMa, OTAejiaio­mi-ie 3th SacceüHbi Apvr OT Apvra, ii30öpa>KeHbi Ha (j)Hr. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom