Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - T. Dvihally Zsuzsa: Optikai vizsgálatok a váci Duna-ág alsógödi szakaszán

364 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Dvihally Zs.: Optikai vizsgálatok ia váci Duna-ágban during a smaller spring flood wave. The most turbid water tested in the course of investigations, absorbed already at 1 m depth praetically the complete light quantity reaching the water surface. Transmission conditions are more favourable in the water of the dead reach-type brancli of the Danube at Göd as eompared to those found in the water of the main cliannel investigated simultaneously. 2. As revealed by results obtained, the selective light absorption of the Danube-water depends only to a small extent on the degree of turbidity. The transmission of the yellowish-green and green light in the water of the main branch of the Danube was found greatest in every instance ; beyond a certain depth "light" is praetically represented by the yellowishgreen rangé of the spectrum only. Besides the already unfavourable conditions for potamophytoplanktons, the possibilities of assimilation are limited as well, since the part of the spectrum penetrating deepest is ineffective from the point of photosynthesis. Thus, conditions for assimilation in clear or less turbid water are not only more favourable from the point of pliytoplankton production because more light can penetrate into deeper water layers, but alsó on account of the more advantageous spectral composition of the light (riclier in red and blue rays). (Folytatás a 339. oldalról) Manometrikus készülék eleveniszap, valamint liáziés ipari szennyvíz oxigénfelvételének méréséré. (X. V. M. Snaddon és N. Harkness, Water Waste Treatment Journal, 1959. márc—ápr.) A készülék átkalibrálás nélkül használható különböző kísérleti feltételek között és alkalmas magasabb kátránysavak oxigénfelvételének mérésére is. 33-—398 percen át egymás mellett párhuzamosan működő három készülék adatai között ±2,5% volt az eltérés, ülepített, illetve eleveniszappal kevert ülepített szennyvíz esetén. F. L. Ausztriában, Burgenland északi részén 45 község számára regionális vízmű létesítését tervezik. A szóbanforgó terület azért küzdött eddig vízellátási nehézségekkel, mert a Lajta és a Rozália hegységek közötti medence kevés vízadó réteggel rendelkezik, s a kitermelhető víz minősége sem megfelelő, főként savassága és vasassága miatt. A vízbeszerzés a bécsi medence talajvizeiből táplálkozó Neudörfl (Lajtaújfalu) község melletti fúrásokra fog támaszkodni. További vízszerzési lehetőséget nyújtanak a Neufelder Se'e melletti talajvízkutak és a Winden környéki források. A regionális vízvezetékrendszer kiépítésének első lépcsőjében a tartomány fővárosát, Eisenstadtot (Kismarton) látják el vízzel, majd a wideni források bekapcsolásával a Fertő-tótól északra és keletre elterülő községeket. A fővezeték átmérője 500 mm lesz, a másodrendű fővezetéké pedig 200 mm. Előreláthatólag hót nyomási övezetet létesítenek. V. I. Albánia megművelhető földjének mintegy 40%-a fekszik folyók árterületén, vagy vízállásos, mocsaras területen. 1945 óta mintegy 50 ezer ha-t vízmentesítettek, árvédelmi töltések építésével és belvízrendszerek kiépítésével. Legjelentékenyebb munkálatok a korcsai mezőségen, a Kavaja-vidéken és a Myzeque mezőségen folytak. Belvízrendezéssel megszűntették a Maliqui, Zliakjakei és Terbufi-mocsarakat. A vízmentesítéssel párhuzamosan Vjosa, Sevan és Fier között 30 ezer ha területet ellátó öntözőrendszert építenek. V. I. Június 16-án kezdte meg működését a csehországi, lipnói vízerőmű első gépegysége. Az erőmű 3600 m hosszúságú nvomóalagúttal kapcsolatos. Tározótava egyúttal üdülési célokat szolgál. V. I. Finnországban 1908-ban szervezték meg a vízrajzi szolgálatot (tehát 22 évvel a magyar Vízrajzi Osztály felállítása után). A rendszeres vízállás-észlelések kezdete azonban Í843-ra nyúlik vissza. (Ebben is megelőztük 20 évvel a finneket). Az első rajzoló vízmércét 1910-ben állították fel, ma a 415 mérceállomásnak kereken 10%-a van rajzolóműszerrel felszerelve. A vízhozammérések 1897-ben indultak meg. Kereken 300 szelvényről van vízhozamgörbéjük és 40 szelvényről folyamatos vízhozamkataszterük. A finn vízrajzi intézet közleményeinek (Ilydrografisen Toimiston Tiedonentija) most jelent meg a XVI. füzete. L. W. A svájci vízügyi szolgálat (Service Fédéral des Eaux) közleményeinek legújabban megjelent kötete a Rhone vízierőforrásként és hajóútként való hasznosításával foglalkozik. Egyidejűleg adta ki a genfi belhajózási társaság a Rhone-Rajna Hajózási Egyesület 50 éves fennállása alkalmából munkásságának részletes beszámolóját. Noha a Felső-Rhone hajózhatóvá tétele érdekében leküzdendő politikai és különösen műszaki akadályok igen nagyok, — elegendő ha a Génissiatnál legyőzendő 70 m-es szintkülönbségre utalunk, — a svájciak szívós kitartással igyekeznek országukat kontinentális helyzetének béklyóiból kiszabadítani. Basel kikötője ma már 5 millió tonna évi forgalmat bonyolít le és az előttünk fekvő keretterv arról tanúskodik, hogy ha nem is ma, de a nem is nagyon távoli jövőben Genf is egyike lesz Közép-Európa legnagyobb folyami kikötőinek. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy a Rhone francia szakaszán egymásután épülnek ki a vízlépcsők, s a Lyon alattiak (Donsére-Mondregon és Montéliner után most már a harmadik van munkában) nagyteljesítményű hajózsilipekkel kapcsolatosak, úgy, hogy az Alsó-Rhoneon már eddig is 1 millió tonnára emelkedett az évi forgalom. L. W. Bosznia-Hercegovinában a 460 millió kWó/év termelésű fírancsarevo-erőmű (6) 1965-re készül el. A Horvátországhoz tartozó dubrovniki-erómű (7) pedig 1964-re lesz készen (1,6 milliárd kWó évenként). A már említett, 1939 óta meglevő, 500 millió kWó/év szolgáltatású Perucsica-erőművet 1962-ig további 600 millió kWó/év szolgáltatással bővítik (8). Szerbia területén a Drina-folvón 1965-re tervezik a Bajina-Basta erőművet (9) (1,2 milliárd kWó/év). A Kokin-Brod erőmű (10) termelése csak 40 millió kWó/év lesz, de a nyári, száraz évszakban is biztosított a termelése, nagyjából más évszakokkal megegyező értékben. Az Uvac-folyón 1962-ben épül ki teljesen a tározóval is ellátott Bisztrica-erőmű (11), 360 millió kWó/év termeléssel. Makedóniában a Vrben (12), Iiaven (13) és Globucsica (14) erőművek épülnek 50, 30, illetve 250 millió kWó/év szolgáltatással. Az első két erőművet 1960-l;an, a harmadikat 1962-ben fogják befejezni. Az újonnan tervezett erőművek gépi berendezését a tervek szerint jugoszláv gyárakban készítik el, de szó van külföldi gvártókkal való egvüttműködésről is. V. I. és V. J. Az Európai Vízvédelmi Szövetség f. év januárjában Baden-Badenben rendezett konferenciája a felszíni és talajvizeinket egyaránt fenyegető olajszennyeződések elleni küzdelem kérdéseivel foglalkozott. Javaslatokat dolgoztak ki az olajvezetékekre, a földbesüllyesztett üzemanyagtartályokra, a közcsatornahálózatok olajszennyezési forrásaira (garázsok, gépkocsi javító műhelyek, benzinkutak, traktorállomások, olajfinomítók, repülőterek stb.) és a hajózóutakat veszélyeztető szennyezések elhárítására vonatkozóan. L. 11". (Folytatás a 374. oldalon)