Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Hartyányi László : Vízháztartási vizsgálatok a kondorosvölgyi minta belvízgyűjtő területen

I Hartyányi L.: Vízháztartási vizsgálatok minta belvízgyűjtőn Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 331 7. kép. A mintavízgyűjtő éghajlatkutató állomása 0ue. 7. Cmamiu.i coöupameAfi npoCmoü eodu ÖAH ucc/iedoeaniifi KAUMama III. 7. Climatological station of the model drainage area ségből háromszoros ismétlésben vett talajmintákkal, szárítószekrényes eljárással. Lefolyás esetén a belvízcsatorna, vizében levő hordalék meghatározásához a bukó feletti csatornaszakaszon naponta háromszor vízmintát veszünk. 4. A minta vízgyűjtő területen folyó vizsgálatok A kutatómunka célja elsősorban a lefolyás tanulmányozása és törvényszerűségeinek megállapítása. A sok tényező bonyolult összefüggésének hatására kialakuló lefolyási és egyéb vízháztartási jelenségek vizsgálatait előre nem lehet sem időben, sem terjedelemben szigorúan körülhatárolni. Ahogyan a minta vízgyűjtő kijelölés szempontjainak a megállapítása is feladatként jelentkezett a kutatómunka számára, úgyanúgy alapvető kutatási feladat a szükség szerint elvégzendő vizsgálatok terjedelmének meghatározása, az alkalmas módszereknek és berendezéseknek, valamint az észleléseknek a kialakítása is. Ezeknek az elveknek a szem előtt tartásával a minta, vízgyűjtőn folyó vizsgálatok érdekében a kutatómunkát négy munkaterületen folytatjuk [4] : 1. Hidrológiai vizsgálatok A) Felszíni vizek lefolyásának tanulmányozása a) A belvíz árhullámok vízhozamának szabatos mérése esetenként a vízgyűjtő mérőbukóján, esetleg még beépítésre kerülő több mérőbukón. b) A fajlagos lefolyásnak és a minta vízgyűjtő karakterisztikájának meghatározása érdekében az összegyülekeztetésben és lefolyásban résztvevő területek megállapítása. cJ A felszíni vizek összegyülekezése, az egyes árhullámok értékelése hóolvadás, eső és zápor esetén. d) A különböző szántóföldi növénykultúrák és az agrotechnikai tényezők hatása a lefolyás alakulására. e) A fajlagos lefolyás maximumának és a lefolyási tényező változásának a meghatározása. B) Felszín alatti vizek f) A terület alatti talaj vízfelszín változásának vizsgálata. g) A csapadékvíz beszivárgása, illetve tározódága a talajvízben. h) A belvízcsatornákból a talajba, illetve fordított >irányba végbemenő talajvízmozgás. Vízszintes irányú talaj vízáramlás. >)' Földtani vizsgálatok a fedőréteg alatti víztartó rétegek feltárására. 2. Hidrometeorológiai vizsgálatok a) Csapadékmérés a vízgyűjtő csapadékbevételének meghatározására. b) A csapadék térbeli és időbeli eloszlásának, intenzitásának, halmazállapotának részletes mennyiségi cs minőségi vizsgálata. A mértékadó eső meghatározása. c) Egy-egy csapadékmérő hatásterületének megállapítása. d) Csapadékeloszlás és intenzitás a zápor hatásterületén. e) A vízháztartás alakulását befolyásoló meteorológiai, illetve fizikai tényezők észlelése. /) Különböző időszakok vízháztartási mérlegének vizsgálata a vízháztartási egyenlőt segítségével. g) A talajfelszín párolgása, evapotranspiráció. 3. Talajtani vizsgálatok a) A minta vízgyűjtő talajtípusainak részletes t alajtérképezése. b) A feltérképezett talajtípusok mértékadó vízháztartási jellemzőinek meghatározása. c) Folyamatos nedvességtartalom meghatározás a jellemző talajtípusokon. d) A megelőző csapadékból származó vízterhelés, a talajnedvességtartalom és a felszíni vizek megjelenése közti összefüggés. ej A talajerózió vizsgálata a lefolyó vízben lebegtetett hordalék meghatározása alapján. f) A csapadék által a termőtalajból kimosott és a lefolyással eltávozó tápanyagok mennyiségi és minőségi vizsgálata. • g) Annak tanulmányozása, hogy melyek azok a feltétlen meghatározandó talajjellemzők, amelyek egy öblözet belvízrendezésének megtervezéséhez kellő alapot szolgáltatnak. 4. Módszertani vizsgálatok a) Minta vízgyűjtő területek kijelöléséhez irányadó szempontok meghatározása. b) Alkalmas vízhozammérő berendezés kialakítása és hitelesítésének megoldása. c) Megbízható, egyszerű és olcsó rajzoló műszer kérdésének megoldása. d) Csapadékmérő hálózat sűrűségének és célszerű elhelyezésének vizsgálata. e) Az összegvülekeztetésben és lefolyásban résztvevő terület körülhatárolásának módja zápor esetén. " f) Talajvízészlelő kúthálózat célszerű elhelyezésének, sűrítésének és az észlelési időközöknek a megállapítása. g) A terület ásott kútjaiban esetenként észlelt víztükör és a talajvízészlelő kutak közt lehetséges kapcsolat meghatározása a talajvízfelszín területi változásának felderítése érdekében. h) Olcsó és tartós talajvízészlelő-kút típus kialakítása. i) A minta vízgyűjtőn megvalósítható liziméter állomás berendezésének megtervezése. j) A folyamatos talajnedvesség meghatározás, illetve a mintavételek módjának ós időközének kérdése. k) A talajfagy mélységének folyamatos ellenőrzése. I) A készülékek, berendezések és eszközök, valamint működésük tökéletesítése. m) Adatfeldolgozási módszerek fejlesztése. 5. Lefolyás vizsgálatok Az észlelések megindítása óta eltelt négy esztendő hidrometeorológiai történetét a 4. ábra tünteti fel. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni,