Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Lipták Ferenc: Kettős szifon működése

Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 31 Kettős szifon működése* IIPTAK FERENC Az ipari üzemekben keletkező különböző töménységű savas és lúgos kémhatású szennyvizeket egy közös gyűjtőcsatornába célszerű összegyűjteni és a tisztítótelepre vezetni, mert ezek már részben közömbösítik egymást. Természetesen csak olyan savas és lúgos szennyvizek vezethetők közös csatornában, amelyek egymásrahatása révén nem képződnek nagy mennyiségű, vízben oldhatatlan sók, mert különben a csatornaszelvény hamarosan eltömődik. Amennyiben az eredő kémhatás savas, úgy lúg hozzáadásával, ha lúgos, úgy sav hozzáadásával történik meg a teljes közömbösítés. A közömbösítő anyagnak a szennyvízbe való beadagolása folyamatosan vagy szakaszosan történhet. A folyamatos adagolás megoldható úgy, hogy az érkező szennyvíz pH értékétől függően egy pH mérő készülék elektronikusan vezérli az adagolóberendezést. Ezen automatikus berendezésnek előnye a kis helyszükséglet, továbbá az, hogy a pH érték mérése és regisztrálása folyamatosan történik. Hátránya, hogy a berendezés eléggé bonyolult és költséges. Alkalmazása főleg akkor indokolt, ha az érkező szennyvíz összetétele (pH értéke) tág határok között változik. A szakaszos vegyszeradagolással történő szennyvízközömbösítés klasszikus megoldása az, ha a gyűjtőmedence kettős. A szennyvíz az elosztóaknából néhány órán át az egyik, néhány órán át a másik medencébe folyik. Amíg az egyik medence megtelik, addig megtörténhet a másikban összegyűlt szennyvíz közömbösítése és leeresztése. A szakaszos vegyszeradagolásra újszerű elvi megoldást ad a ,,Gas-Wasser-Abwasser" 1956. évi kiadásában megjelent ábra (1. ábra) és néhány soros leírás. Ez a berendezés egy kettős szifonból és három tartályból áll. Az érkező szennyvíz a gyűjtőtérben gyűlik össze s amint a vízszín a kellő magasságig felemelkedik, a szifon vízszállítása megindul. Miközben a szennyvíz a szifonon át a gyűjtőtérből a közömbösítő térbe folyik át, a kisebb keresztmetszetű szifonon át bekerül a közömbösítő folyadék is. Ennek elkeveredése még a nagy szifonban megtörténik. Ez a berendezés akkor alkalmazható, ha az összegyűjtött szennyvíz összetétele (pH értéke) közelítőleg állandó, mivel a vegyszeradagolás csupán a vízmennyiség függvénye. Az ábra és a rövid ismertetés nem elegendő ahhoz, hogy annak alapján adott esetben a tervezést el lehessen végezni. Nem találtunk irodalmi adatokat kettős szifon működésével, a vízszállítások arányával kapcsolatban. Az I. sz. Vízépítéstani Tanszék laboratóriumában megvizsgáltuk hidraulikai szempontból a kettős szifon működését. Kísérleteinket 9,6—10,6 C° közötti hőmérsékletű tiszta vízzel végeztük. * A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült. Tanszékvezető : Dr. Németh Endre. Kísérleti berendezés A kísérleti berendezést a 2. ábra tünteti fel. A gyűjtőtér 30x30 cm alapterületű, három oldalán üvegfallal ellátott tartály (továbbiakban nagy tartály), amelybe a vizet felülről gumicsövön vezettük be. A közömbösítő tér túlfolyóval ellátott tartály, amelyben a vízszín gyakorlatilag állandónak vehető. A közömbösítő folyadék tárolására szolgáló 25,3x35 cm alapterületű tartály (továbbiakban kis tartály) vaslemezből készült. A szifonokat az 1. ábrának megfelelően készítettük el. Meszfej Gyűjtoter—* — Közömbösíti tér 1. ábra. Szennyvízközömbösítő berendezés elvi rajza <t>ue. 1. Teopemmecnan cxeMa oöopydoeaHun ÖAR oőe3epejicueaHua cmoiHOü eodbi Fig. 1. Diagrammatical arrangement of a seicage neutralizing plánt 2. ábra. Kísérleti berendezés <t>uz. 2. Oöopydoeanuii ÖAH ucnbimanuH Fig. 2. Testing equipment Vizsgálatainkat két változat beépítésével végeztük el. Az első változatnál („A") a nagyobbik szifon 30 mm, a kisebbik 7 mm átmérőjű .rézcsőből, a második változatnál (,,B") a nagyobbik szifon 25 mm, a kisebbik 7,5 mm belső átmérőjű PVC csőből készült. A második változatnál a szifoncsöveket át lehetett világítani és azokban a