Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
4. szám - Egyesületi és műszaki hírek
288 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Petrasovits I.: A növények víztűrőképességéről [5] Maximov, N. A. : Izbrannüe rabotü po zaszuhousztojcsivoszti i zimosztojkoszti rasztyenij. Tom. I. Izdalyelsztvo Akademii Nauk SzSzSzR. Moszkva, 1952. [6] Szergejev, L. I. : Vünoszlivoszty Rasztyenyij. „Szovjetszkaja Nauka", Moszkva, 1953. O BJTArOYCTOÍlqHBOCTH PACTEHHÍÍ M. ílempamoem, KaHfl. c/x HayK. OnTHMajibHan nponopunn B03«yxa K Bjiare pacTeHHíí BbipawaeTCH cTaTHMecKoií noTpeöHOCTbio B BO«e nopw rpyHTa (3). 3TO om'HMajibHoe 3HaneHHe BO BpeMfl 3acyxH MowceT AOCTiiraTb npeAejibHyio BejwmiHy no HeflOCTaTKe B BO^e H 3Ta BEUHHHHA HaxoAUTcn B T. H. TOHKe yBHflaHHa (4). B ycjiOBHHX BeHrpim BJiaro-B03flyumoe paBHOBecne B nopax rpyHTa MOJKÍT CMemaTbCH AO KpaiiHeH BejiHHHHbi, KAK BO BpeMH HaBOflHeHHH H NOATONJIEHHH, TAK H BO BpGMÍI H30bITOMHOrO OpOLUeHHH. 3TOÍÍ KpaiiHeH BejlHMiiHe aBTopoM AaJiocb Ha3B3HHe moiica 3adbixaHua. CnoCOÖHOCTb OTAeAbHblX paCTGHÍIÍj CAep>KaTb >KH3HeHHbie <J)YHKUHH npn TOMKE 3AABIXAHIIÍI c HCKOTOPHMH npenHTCTBHHMH H AO HeKOTOpOrO BpeM6HH Ha3BaJTaCb aBTOpOM eAazoycmoüHMoaribw pacTeHHíí. ABTOpOM HCCJieAOBajiaCb BJiarOyCTOHMHBOCTb BOCbMH CEJIBCK0X03HHCTBEHHBIX KYJIBTYP — B TENEHIIE «BA ROAA — B Tpex (j)a3ax BERETAUHOHHORO nepHOAa H OHA onpeAejiHjiacb no CTENEHH noraSejin EAHHHHHBIX KYUBTYP H noTepn ypowan. HBJieHHJI, CB^3aHHbie C TOMKOH 3aflbIXaHH51 BbI3bIBajincb B I<A>KAOM cJiyMae nyTeM HX 3ATONJIEHHH BOAOH HA 15 CM B TEIEHHE ABA AHA. no pe3yjibTaTaM HCCJieAOBaHHft BjiaroycTOHHHBOCTb BCHKoro pacTeHHH HBJIHETCH HAHMEHBNIHM B Haiajie BereTanHOHHoro nepHOAa. TaKHMH 0Ka3ajiHCb maBHbiM oöpa30M jnoaepH, caxapHan cBeKJia, KyKypy3a, noAcojiHeMHHK, a HeMHoro jiyqiHHM 0Ka3ajicji KpacHbiíí KJieBep. OcTHCTbie KOJIOCbfl H KJieBep 0Ka3ajlHCb xopouio BAarOycTOHMHBbiMH H B Hanajie BereTaqHOHHoro nepHOAa. C npoABHweHHeM BereTaaHOHHoro nepHOAa MeHbine Bcero ycHjiHJiacb BjiaroycTOHHHBOCTb caxapHOH cBeKJibi H BeceHHero jiHbMeHfl. 3aT0njieHiieM BOAOH BO BpeMH c03peBaHHH Bbi3biBajiocb cHH»ceHHe ypoHcafl y KyKypy3bi w noACOjiHeiHi-iKa Bcero jiHiiib Ha 10% H cpoK BereTaunoHHoro nepiiOAa coi<pamaACH B pa3Mepe 3—4 AHH. noACOjmeHHHKOM 0Ka3bmaji0Cb ocoöeHHO xapaKTepHoe 3ainHU(eHiie OT 3aTonjiHioineíí BOÁM B cepeAHHe BereTanHQHHoro nepHOAa. BMecTO non-iöuiHx KopHeií B HeAAPAUHOHHOH NOMBE NOACOJIHEIHHKOM 6MJIH BNYMEHBI HOBbie BTopocTeneHHbie KOPHH B BOAE c NOMOMBIO KOTOpux H BerempoBajicH nowH AO HA3PEBAHH5I. Über die Wassertoleranz der Pflanzen I, Petrasovits Kandidat der landwirtschaftlichen Wissenschaften Das optimale Verháltnis Luft-Wasser für Pflanzen in den Bodenporen bringt der statisehe Wasserbedarf zum Ausdruck (3). Dieses Optimum kann hinsichtlich Wassermangel einen Extrém wert — den Dürrepunkt (4) — erreichen. Unter ungarischen Verháltnissen jedoch kann sich sowohl im Falle von Uberschwemmung durch Flüsse oder Binnenwásser als auch von Uberbewásserung das Wasser—Luftgleichgewicht der Bodenporen zu einem Extremwert mit Luftmangel verschieben, der vom Verfasser mit Rücksicht auf die Pflanzen als Erstickungspunkt bezeichnet wurde. Jene Fáhigkeit der einzelnen Pflanzenarten, mit welchen Einschránkungen und wie lange sie beim Erstickungpunkt ihre Lebensfunktionen aufrecht zu erhalten imstande sind, drückt Verfasser durch die Wassertoleranz der Pflanzen aus. Er untersuchte im Laufe von zwei Jahren in je drei Zeitpunkten der Vegetationszeit die Wassertoleranz von acht Nutzpflanzen sowohl im Zuchtgefáss als auch im freien Feld und bestimmte diese mit dem Mass der adgestorbenen Individuen und des Ernteausfalls. Die mit dem Erstickungspunkt zusammenhángenden Erscheinungen wurden in jedem Fali durch eine 15 cm tiefe Wasserüberdeckung von 4 Tage Dauer hervorgerufen. Nach den Versuchsergebnissen ist die Wassertoleranz bei allén Pflanzen am Anfang des Wachstums die geringste. Besonders gilt dies für Luzerne, Zuckerrüben, Mais, Sonnenblumen und etwas geringerem Mass für Rotklee. Auch am Anfang des Wachstums zeigten gemeine Zwenke und Loderklee eine gute Wassertoleranz. Mit fortschreitendem Wachstum erhöhte sich die Wassertoleranz der Zuckerrübe und der Frühlingsgerste am wenigsten. Bei Mais und Sonnenblume verursachte eine Wasserüberdeckung in der Reifezeit lediglich einen Ernteausfall von 10% und eine Kürzuug der Vegetationszeit um 3—4 Tage. Eine besonders eigentümliche Abwehr leistete die Sonnenblume gegenüber einer Überschwemmung wáhrend der mittleren Vegetationsperiode. An Stelle des im luftarmen Boden verstorbenen Wurzelwerkes vegetierte sie dank eines in Wasser entwickelten sekundáren Wurzelsystems sozusagen bis zur Reife. (Folytatás a 284. oldalról). A Dong-ér kiszélesített szakaszán házi kezelésben két 6 m nyílású vasbeton kerethíd és egy 6 m nyílású vasúti vasbeton teknőhíd épül a MÉLYÉPTERV tervei alapján. K. J. A Körös-ér 8 km-es szakaszán iszapmentesítési és gaztalanítási munkák folynak kotrógép alkalmazásával V. I. * A Neues Jahrbuch für Geologie und Paláontologie c. folyóirat összegezte, hogy 1958 nyarán a világnak mely országaiban okoztak károkat az árvizek., A legpusztítóbb árvizek Indiában, Bombay és Új-Delhi környékén, valamint Nepál délkeleti részén a Kusi, Kamla és Baghmati folyók környékén voltak. Európában — Ausztriában, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Spanyolországban — a kisebb hegyi folyók záporeső okozta áradásai idéztek elő károkat. P. F. Egy hétnél tovább tartó, 400 mm-t meghaladó esőzés hatására ez év áprilisának közepén súlyos árvizek keletkeztek Uruguay, Argentína és Brazília területén. A La Plata, Parana és Uruguay folyók áradása 50 ezer embert tett hajléktalanná. A károk a többi kiáradt mellékfolyó környékén is súlyosak. * A Szlovák Kommunista Párt propaganda és agitációs osztályai, valamint a Szlovák Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal április 20-án és 21-én vitaülést rendezett Szlovákia vízgazdálkodási és talajjavítási problémáiról és távlati terveiről. A vitaülés megállapította, hogy a vízgazdálkodás és talajjavítás terveinek maradéktalan megvalósítása esetén az 1975-re tervezett termésátlagokat már nyolc évvel hamarabb el lehet érni. V. I. A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság vízgazdálkodási osztálya ez év, áprilisában a Vág folyó vízgazdálkodásával kapcsolatos kérdésekről háromnapos értekezletet rendezett Pozsonyban. Az értekezleten felszólaltak Szlovákia valamennyi kerületének vízügyi szakértői és rámutattak, hogy a Vág vize nemcsak a vízerőhasznosítás, hanem az öntözés szempontjából is jelentékeny gazdasági tényező. V. I. (Folytatás a 302. oldalon).
