Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Petrasovits Imre: A növények víztűrőképességéről

286 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Petrasovits I.: A növények víztűrőképességéről 1. táblázat Egyes gazdasági növények víztűrőképességére vonatkozó kísérleti adatok Taöji. 1. PoyAbmambi uccAedoeamiü no eAaeoycmoütueocmu omdeAbnux ceAbCKoxo3üücmeeHHbix KyAbmyp Tabelle 1. Versuchsangaben über die Wassertoleranz einzelner Nutzpflanzen Nagyhort. 1958. Növény neve Fenofázis Árasztás ideje Növ. kora na­pokban Növ. magasság cm-ben A vízhőmérs. 4 napos átlagban Növ. pusztulás %-ban Termés­kiesés %-ban Növény neve Fenofázis Árasztás ideje Növ. kora na­pokban Növ. magasság cm-ben reggel délben Növ. pusztulás %-ban Termés­kiesés %-ban Kukorica 5 levél virágzás érés VI. 23—27. VII. 22—26. VIII. 26—30. 28 55 88 47 140 187 19,2 20,8 18,1 26,8 26,7 23,9 20 100 50 10 Napraforgó 9 levél virágzás érés VI. 23—27. VII. 22—26. VIII. 26—30. 31 58 88 43 112 145 19,2 20,8 18,1 26,8 26,7 23,9 35 100 35 10 Cukorrépa 6 levél VI. 23—27. VII. 22—26. VIII. 26—30. 28 55 87 15 35 43 19,2 20,8 18,1 19,2 26,8 26,7 23,9 50 37 35 85 75 65 Tavaszi árpa Kalászhányás kezdete VI. 23—27. 31 41 19,2 20,8 18,1 19,2 26,8 90 100 Lucerna 7 levél virágzás kaszálás u. s. VI. 23—27. VII. 22—26. VIII. 26—30. 29 56 89 17 26 33 19,2 20,8 18,1 26,8 26,7 23,9 80 36 95 40 15 Vöröshere 6 levél bimbóhányás k. kaszálás u. s. VI. 23—27. VII. 22—26. VIII. 26—30. 28 56 88 15 22 29 19,2 20,8 18,1 26,8 26,7 23,9 50 21 65 30 10 Lódihere 6 levél bimbóhányás k. kaszálás u. s. VI. 23—37 VII. 22—26. VIII. 26—30. 29 55 88 8 14 20 19,2 20,8 18,1 26,8 26,7 23,9 30 50 20 5 Szálkásperje 5 levél kalászhányás k. kaszálás u. s. VI. 23—27. VII. 22—26. VIII. 26—30. 27 55 88 22 31 42 19,2 20,8 18,1 26,8 26,7 23,9 5 30 10 5 Jelmagyarázat : u. = utáni, s. = sarjadzás, k. = kezdete. elárasztása általában 4 napig tartott és a víz­réteg mindig 15 cm magas volt. A különböző növényféleségeket elárasztásuk előtt a szokásos agrotechnikai előírások szerint ápoltuk (kapáltuk, kaszáltuk stb.). A 4 napig tartó vízborítás után mihelyt a talaj nedvesség­tartalma azt lehetővé tette, a kapásoknál kapál­tunk, a többieknél kaszálás után gereblyéztünk. Minden elárasztáskor, illetve utána megállapí­tottuk a növények életkorát fenofázisát, magas­ságát, a borító vízréteg hőmérsékletét a reggeli és déli terminus időpontokban. A víztűrőképesség fokát a növénypusztulás és a terméskiesés értéké­ben — az összehasonlíthatóság érdekében %-ban — fejeztük ki. Kísérleti adatok és következtetések A kísérlet során kapott számszerű eredménye­ket az 1. táblázatban tüntettük fel. A táblázat adataiból lényeges összefüggésként megállapít­ható, hogy a különböző növények víztürőképes­sége jelentős mértékben eltér egymástól, továbbá, hogy ugyanazon növényfajtánál is a tenyész­idő folyamán lényegesen változik. így a tenyész­idejűk elején igen gyenge víztűrőképességet mu­tatott a lucerna, cukorrépa és csak kevéssé job­bat a kukorica és a napraforgó. Ugyanezek a növények, ha idősebb korban kerültek vízborítás alá, jobban birták a levegőtlen körülményeket. Ha a növényeknek a fulladási ponton való tar­tása a tenyészidő elején történt, akkor a kísérleti körülmények közepette minden növényfajtánál — kisebb vagy nagyobb mértékben — olyan irreverzibilis élettani folyamatokat váltott ki, amelyek számos növényegyed pusztulásához ve­zettek. Az el nem pusztult növényeknél pedig az egész tenyészidőre károsan kiható nyomottság volt megfigyelhető, ami a termés teljes, vagy részleges elvesztését eredményezte Mindkét — egyedpusztulás, illetve termés­veszteség — vonatkozásban már a tenyészidő elején is viszonylag jobb víztűrőképességűnek bizonyult a szálkásperje és a lódihere. Érdekes, hogy a vörösherénél is, ha a fejlődésének kezdetén került víz alá, 50%-os pusztulást és 65%-os terméskiesést tapasztaltunk. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek, hogy a legtöbb növénynél különösen a kezdeti fejlődés­kor történő öntözéseknél van szükség óvatosságra. A kísérletben szereplő, ismeretlen fajtájú tavaszi árpa, ha kalászolás kezdetén kapta a 15 cm-es vízborítást, 90%-os növénypusztulással és teljes termés elvesztéssel reagált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom