Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Léczfalvy Sándor: A talajvíz párolgásának néhány kérdése

280 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Léczfalvy S.: A talajvíz párolgasa egyenletet kapjuk. A talajvízszintet az idő függvényében ábrázoló görbe differenciálhányadosa tehát a párolgás és a beszivárgó csapadék pillanatnyi összegével arányos. Amennyiben beszivárgó csapadék nincs, úgy a talajvízből elpárolgó vízmennyiség értéke a talajvízszint differenciálhányadosát adja meg. d

z BP; HÍ vagy közelítőleg Innen a párolgás P = át Az At BP. 1 Az Az B At ^At (3) (4) a fenti egyenletben a fi tényező nem más, mint a kőzetek gravitációs hézagtérfogata. űt tdö. [t] I í? \—

f * RVe\r» V* 7 A H Vt,J AZ AZ AZ H 1. ábra. A talajvízpárolgás meghatározásánál használatos jelölések Abb. 1. Bei Ermittlung der Orundwasserverdunstung gebráuchhliche Bezeichnungen Fig. 1. Notations used in determining evaporation from groundwater at időre i/onatkoztototrpáro/gás 2. ábra. A párolgás változása a talajvíztükör terep alatti mélységével Abb. 2. Bei Ermittlung der Orundwasserverdunstung gebrauchliche Bezeichnungen. Veránderlichkeit der Verdunstung mit tiefe des Grundwasserspiegels unter der Gelándelinie Fig. 2. Notations used in determining evaporation from groundwater. Variations in evaporation ívith the depth of the groundwater table below terrain level A számítás a (4) egyenlet alapján a következőmódon történhet : Az időtengelyen egyforma távolságokat veszünk fel [At), azokhoz leolvassuk a Az értéket és a Az értéket a ———- = zu értékhez rendeljük hozzá (1. ábra). Ezt minden egyes At közben elvégezzük, ésha a kapott eredményeket beszorozzuk a szabad hézagtérfogattal, akkor megkapjuk a párolgásváltozását a mélység függvényében (2. ábra). A továbbiakban célunk az, hogy megállapítsuk a párolgás fenti függvényét, figyelembe véve az egyéb ható tényezőket is. E kérdés eldöntéséhez kísérleteket végeztünk. C) A párolgási kísérletek leírása Egy 80 cm magas 1520 cm

2 körkeresztmetszetű tartályt kavicsos homokkal töltöttünk meg, amelybe egy alul 10 cm hosszon és egy teljeshosszában perforált kb. 1 cm

2 keresztmetszetű észlelő csövet helyeztünk el. A csövekben a vízszintet, illetőleg a víz hőmérsékletét mértük. Az edény tetejére egy állványon 3 db infralámpát helyeztünk el abból a célból, hogy az edény hőmérsékletét a lámpák ki- és bekapcsolásával változtatni tudjuk. Egyidőben mértük a terepen uralkodó hőmérsékletet 2 db hőmérővel, valamint a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát a kísérleti berendezés környékén. A kísérleteket különböző terepszinti hőmérsékleten végeztük el. A felszíni hőmérsékleteket az infralámpák bekapcsolásával szabályoztuk. Ilyenformán a kísérleteket 22, 45,6 és 67,5 C° átlagos terepszinti hőmérsékletek mellett végeztük. A hőmérsékletek a fenti értékek körül mozogtak, a teljes állandóságot a hálózati feszültség ingadozása miatt nem lehetett biztosítani. A kavicsos homoknak, mellyel a kísérleteket végeztük, gravitációs hézagtérfogata méréseink szerint 0,046, teljes hézagtérfogata pedig 0,24 volt. D) A párolgási kísérletek eredményei Az elméleti kérdésekről szóló fejezetben tárgyalt módon a kísérletekből kiszámítottuk a párolgási értékeket és ezeket a 3. ábrán ábrázoltuk. A vízszintes tengelyen a párolgást mm/órában, a függőlegesen a talajvízszint terepalatti mélységét cm-ben láthatjuk, és paraméterként a terepen uralkodó hőmérsékletet választottuk. A kísérletek eredményeit a zegzugos vonalak ábrázolják. Ezen értékek közé húzott kiegyenlítő vonalakat fogadhatjuk el a párolgási értékek gyanánt, kivéve a felső kb. 15 cm mélységet. Az ábrából egyértelműen kitűnik, hogy meghatározott külső hőmérséklet esetében a párolgás a víztükör mélységével fokozatosan csökken. 15 cm mélységig viszont az látszik, hogy a párolgás a mélységgel nem fogy, hanem nő. Ennek az az oka, hogy a kísérlet beindulásakor a terepszinti hőmérséklet nem egyszerre ugrott fel a kívánthőmérsékletre, hanem fokozatosan. Eközben azonban a párolgás már megindult, és ezért a felső rétegben a párolgási értékek alacsonyabb hőmér-